5+1 (madár)faj, amelynek fennmaradásában aktív szerepet vállalt az MME
Szeretjük a madarakat. Alapításunk óta óvjuk és védjük őket szakmai és tudományos alapon, tesszük mindezt támogatásokból és adó 1% felajánlásokból. Többek között faültetéssel, költőládák kihelyezésével, a fészkek védelmével, vagy éppen villanypóznák szigetelésének szorgalmazásával, zsákmányállatok telepítésével. 50 évvel ezelőtt azért jött létre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hogy megőrizzük hazánk madár- és hüllőfajait. Nézd meg tevékenységeinket és olvasd el, mit tettünk fennmaradásukért az elmúlt fél évszázadban!
| Az MME tudományos tevékenységéről | Az MME szemléletformáló tevékenységéről |
|
|
1) Fehér gólya, a mi madarunk
Ki gondolta volna 50 évvel ezelőtt, hogy közkedvelt madaraink számára kiváló fészkelőhelyet jelentenek majd a villanypóznák? Pedig így történt. Az 1970-es évekre a falvakban is kiépült vezetékhálózat oszlopaira idővel a legtöbb hazai gólyapár áttelepült. Mindezt a gólyafelmérésekből ismerjük. Ezek a felmérések egészen 1941-ig nyúlnak vissza, ekkor még 16 ezer fészkelő párról számoltak be a jelentések. 1958-ra már csak fele ennyi volt az állomány, 2019-re pedig 4000-re csökkent ez a szám. 1974-től, az egyesület megalakulása óta minden 5. évben országos felmérést végzünk.
A fészkek és a gólyák megóvása érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére fészekmagasító gólyakosarak kerültek kihelyezésre. Az MME gólyaadatbázisa több mint 10 ezer lakott és üres gólyakosarat tart nyilván. Mivel az úgynevezett középfeszültségű vezetékek áramütéssel fenyegetik a gólyákat és más közepes, nagy testű madarakat, fontos, hogy az egyesület áramszolgáltatókkal folytatott hosszas egyeztetései eredményesnek bizonyultak azok madárbaráttá tétele ügyében. Ma már csak az MME munkatársainak közreműködésével tervezett, kedvező kialakítású, madárbarát megoldások alkalmazhatóak az új hálózatokon.
A gólyák helyzetének feltérképezésében segítségünkre vannak a színes gyűrűs és a jeladós jelölések, valamint nem elhanyagolható a lakosság szerepe sem, hiszen az online adatbázisban gyűlnek az általuk beküldött adatok és fényképek is. Ez a felület 2022-ben megújult. A megfigyelések a TermészetLesen akció részeként immár a Turdus telefonos alkalmazás Gólyales moduljában rögzíthetők.
365 madárfaj minden napra ad tennivalót. Kérjük, segítse munkánkat személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával!
NÉV: MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET
ADÓSZÁM: 19001243-2-43
2) Kék vércse, a magyar puszták rejtett kincse
A sólyomfélék családjába tartozó kék vércse fennmaradása a 2000-es évek elejére került veszélybe. Csupán 600–700 pár maradt fent. Elsődleges táplálékforrására, a rovarokra a mezőgazdasági tevékenység jelentős hatást gyakorol. A vetési varjak tudatos gyérítése is kedvezőtlenül hatott a puszták kincsére, hiszen más fajok használaton kívüli fészkét használja költésre.
Ma a kék vércsék állománya stabil, számuk 1200–1300 költőpárra tehető, az aktív természetvédelmi munkáknak köszönhetően, mint, a műfészkek számának gyarapítása, mely a tavalyi év során kiemelkedően jól sikerült, 520 darab vércseláda került gyártásra. A ládák kihelyezése folyamatosan zajlik dunántúli, hevesi és jászsági költőterületeken.
A Kárpát-medencében működő, széles körű védelmi program célja a kék vércsék állományának szinten tartása élőhelyük védelmével, költőládák kihelyezésével, faültetéssel, gyülekezőhelyek felmérésével és vonuláskutatással.
A világszerte veszélyeztett madár 1954 óta fokozottan védett, mégis: az 1980-as évek elején a kihalás veszélye fenyegette a fajt. Hazai állománya a mérgezés, lelövés és az áramütés miatt ekkor már csak 15–20 pár lehetett. A tudatosan végzett, gyakorlati védelmi intézkedések eredményeképpen sikerült megállítani a csökkenést. Az eredmények elérésében nagy szerep jut a monitorozási tevékenységeknek, melyek során a költési sikerességet mérjük fel bizonyos mintaterületeken, vizsgáljuk a táplálkozási szokásokat és nyomonkövetjük mozgásukat, valamint a kutyás egységünk segítségével határozottan fellépünk az illegális mérgezések ellen.
Lassan, de folyamatosan emelkedik a parlagi sasok száma Magyarországon. Tavaly mintegy 400 aktív parlagisas-fészket sikerült felderíteni a Természetvédelmi Őrszolgálattal közösen, melyekből átlagosan 1,3 fióka repült ki.
Továbbra is dolgoznunk kell a mérgezések visszaszorításán és az agrárélőhelyek minőségének javításán. Segítse természetvédelmi munkánkat adója 1%-ának felajánlásával!
4) Túzok, a puszta táncoló óriása
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállata, a túzok, Európa legnagyobb testű röpképes madara. A faj világszerte veszélyeztetett, a közép-európai állomány súlypontja Magyarország területén van, nagyjából 1500 egyeddel, és a világon egyedülállóan növekvő ez az állomány. De ez nem volt mindig így. Többek között az egyre intenzívebb mezőgazdálkodás következtében a túzok populáció a 20. század végére itthon is drasztikusan lecsökkent.
Mivel a túzok az agrárterületeken, a földre rakja a tojásait, így legfontosabb feladatunk a fészkek védelme a ragadozóktól és a madárbarát művelési módok szorgalmazása a kis- és nagyüzemi mezőgazdasági munkálatok tekintetében egyaránt. Mint minden nagytestű madár, a puszta táncoló óriása is ki van téve az légvezetékekkel való ütközés magas kockázatának, amelyet a fészkelőterületen csökkenteni kell. Az MME a faj monitorozásában, a nemzetipark-igazgatóságokkal közösen végzett jeladózásban, illetve a túzokbarát gazdálkodási gyakorlatok népszerűsítésében és kidolgozásában vállal szerepet.
5) Kerecsensólyom, a puszták királya
A magyar eredetmondák turulmadara az 1980-as években szinte teljesen eltűnt Magyarországról, alig 10 pár maradt belőle. Az állami természetvédelemmel közösen akkor elkezdett, és szervezetünk által koordinált munka eredményeként napjainkban ez a szám már 180–200 pár körül alakul.
A fajmegőrzési program legfontosabb elemei a költőládák kihelyezése, a középfeszültségű légvezetékeket tartó oszlopok szigetelése és az illegális ragadozómérgezések visszaszorítása mellett a monitoring tevékenység folytatása. Utóbbi keretében vizsgáljuk az agrártáj modern átalakulásának hatását a faj élőhelyválasztására és táplálék-összetételére. Mindezeken felül védjük a legfontosabb táplálékállatai (ürge, hörcsög) állományát is.
Egyetlen faj védelme is rengeteg tennivalót ad munkatársainknak. Az adó 1% felajánlások nélkülözhetetlen segítséget jelentenek madárvédelmi munkánkhoz.
+1) Rákosi vipera
A rákosi vipera élőhelyeinek megszűnése miatt került a kihalás szélére. 1993 októberében megalakult az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztálya, amelynek önkéntesei számos területen dolgoznak a hozzá hasonló fajok fennmaradásáért. A Rákosivipera-védelmi Központ 2004 óta működik a Kiskunsági Nemzeti Park területén, ahol 20 év alatt közel 4900 rákosi vipera jött világra. Az itt született állatok 2010-től évenkénti kibocsátással kerülnek ki a Hanság és a Kiskunság természetes vagy élőhely-rekonstrukcióval helyreállított élőhelyeire. Az elengedéseket rendszeres terepi bejárások és az állományok felmérése követi. Munkánk célja, hogy a rákosi vipera természetvédelmi helyzetét mérhetően javítsuk, megerősödjön és stabilizálódjon a hazai rákosi vipera állomány, valamint, hogy a faj hosszú távon is megtalálja életfeltételeit a számára fenntartott élőhelyeken.
Segítse Ön is munkánkat adója 1%-ával!
A letölthető rendelkező nyilatkozat postai beküldésével is rendelkezhet adója 1%-áról legkésőbb 2024. május 21-éig.
Interneten keresztül a NAV eSZJA oldalán, ügyfélkapu belépéssel rendelkezhet.
Köszönjük! Támogatását hazánk természeti értékeinek, azon belül is leginkább madárvilágának megőrzésére fordítjuk.
NÉV: MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET
ADÓSZÁM: 19001243-2-43