Hazánk ritka kóborlója e kis termetű énekesmadár. Először 1989-ben gyűrűzték (Egerszalókon), azóta kis számban, de egyre rendszeresebben előkerül, szeptember közepe és november eleje közt. Jelenleg évente néhány észlelése vagy gyűrűzése van, a 2016-ban előforduló 20 példány kiemelkedőnek számít. Rovarokkal és lárváikkal, valamint pókokkal, apró rákokkal és csigákkal is táplálkozik, melyeket a fák, bokrok levelein vagy a talajos szed össze. Vonuló, az Európába is eljutó példányok valószínűleg Szibériában költenek, és az őszi kóborlásuk során jutnak el költőhelyüktől lényegesen nyugatabbra, így Magyarországra is. A telet az állomány döntő többsége Délkelet-Ázsiában tölti.

Élőhelye, költése:

Elterjedési területe Észak-Szibéria és a Himalája északi része között fekszik. Főként nyíltabb erdőkben, bokrosokban telepszik meg. Fészkét a talajra építi mohából, valamint fűszálakból. Évente egyszer költ, 5-7 tojást rak. A fiókák etetéséről a szülők közösen gondoskodnak.