Hazánkban korábban kis számban, de több helyen és rendszeresen költött, az utóbbi években azonban költőfajként gyakorlatilag eltűnt, és észleléseinek száma is rendkívül megfogyatkozott. Rovarokkal és apróbb gyíkokkal táplálkozik, de vonulási időben bogyós terméseket is fogyaszt. A telet Afrika trópusi részén tölti. Egész európai állománya jelentős csökkenést mutat.

Főként Dél-Európában, Kis- és Kelet-Ázsiában költ, de Közép-Európában és Északnyugat-Afrikában is élnek kisebb populációi. Hegységek kőbányáiban, köves, sziklás felszíneken fordul elő leginkább. Főként a hegységek déli, könnyen felmelegedő oldalát kedveli. Ha a közelben szőlő vagy gyümölcsös van, előszeretettel keresi fel táplálkozás céljából. Évente egy, legfeljebb két alkalommal költ. A fészek helyét a tojó választja ki, rendszerint egy sziklaüregben, repedésben, vagy egy nagyobb kődarab takarásában, de akár épületen is fészkelhet. A fészket a tojó építi mohából, fűszálakból, gyökérdarabokból, míg a hím a közelben énekel. Általában 5 tojást rak, melyeken a tojó egyedül kotlik. A fiókákat kezdetben a tojó, később mindkét szülő eteti.