Meggyvágó
Gyakori költőfajunk. Városi parkokban, fás-bokros élőhelyeken gyakran találkozhatunk vele. Télen feltűnik a madáretetőknél is. Csőre olyan erős, hogy akár a meggy magját is szét tudja roppantani. Bokrok, fák magvaival táplálkozik, de fiókáit főleg hernyókkal eteti. Részben vonuló, illetve kóborló, az északi populációk egy része hazánkban tölti a telet. Egyik legtermetesebb hazai pintyfajunk.
Eurázsiai elterjedésű faj. Hazánkban szinte mindenütt jelen van, de állománya a gyümölcsösökben, városi parkokban, elegyes erdőkben, ligeterdőkben a legsűrűbb. Évente egy vagy két alkalommal költ. Fészkét különböző növényi részekből építi a fák lombkoronájának belsejébe. A fészekalj 3-6 tojásból áll, melyeken a tojó kotlik, miközben a hím párja etetéséről gondoskodik. Télen – a párok feloszlása után – nagyobb, tiszta vagy vegyes pintycsapatokba verődik.
Hazai előfordulás
Állományváltozás
Információk a grafikon helyes értelmezéséhez:
Meggyvágó talajetetőn (Videó: Orbán Zoltán).
Meggyvágó etetőtálcán (Videó: Orbán Zoltán).