Hogyan reagál a városi zajszennyezésre a házi pirók (Carpodacus mexicanus)? - erre voltak kíváncsiak a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) kutatói. Hím madarakat oltottak be tesztoszteronnal (hím nemi hormon), és a közelükbe tojókat helyeztek el ketrecekben.

Először csendes környezetben vizsgálták a hímek énekét, majd egy forgalmas mexikóvárosi úton készített hangfelvételeket játszottak le nekik, és megnézték, hogyan változik a hangjuk.

A házi pirók volt a kísérleti alany

A kutatók azt találták, hogy a zajban a madarak kevesebb mély hangot adnak ki, és azokat is hosszabban elnyújtják, hogy énekük jobban hallható legyen a mély, morajlásra emlékeztető alapzajban. A hímek ezen kívül a csiripelés hangerejét is növelték.

Az autók, repülőgépek és más berendezések által kiadott hangos, alacsony frekvenciájú városi háttérzaj eltorzítja a madarak énekét - erre engednek következtetni a brit Royal Society Biology Letters című tudományos folyóiratában közzétett eredmények. A madarak éneke a párok odavonzásában és a terület kijelölésében is fontos szerepet játszik.

Meghaladhatja a zajszint egyes fajok hangterjedelmét
A vizsgálattal az is kiderült, hogy a madarak kifinomultabban oldják meg a zajproblémát, mint korábban gondolták, hiszen a jelek szerint képesek arra, hogy a háttérzaj akár hirtelen megváltozásakor is gyorsan módosítsák éneküket.

Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy egyes fajok, így például az erdei pinty (Fringilla coelebs) és az erdei szürkebegy (Prunella modularis) talán nem rendelkeznek elég nagy hangterjedelemmel ahhoz, hogy a városi zajszint fölé emelhessék hangjukat.

Amerikai kutatók nemrég kimutatták, hogy a tengerek növekvő zajszennyezése miatt a bálnák is kénytelenek egyre hangosabban jelezni egymásnak. A hajómotorok okozta zaj hatására a hosszúszárnyú bálnák például kevesebbet "énekelnek", ehelyett jelzés gyanánt mind gyakrabban csapnak a vízfelszínre hatalmas melluszonyaikkal.

[Forrás: OzoneNetwork]

Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt keretében