Ismét feltűnt egy kóborló rózsás flamingó Magyarországon
BEVEZETŐT AZ AKTUÁLIS MEGFIGYELÉS ADATAIVAL + A MEGJELENÉSI DÁTUMOT FRISSÍTENI!!!!!!
A madármegfigyelés világszerte emberek millióit megmozgató szabadidős tevékenység. A téma elhivatott művelői professzionális fajismerettel rendelkezve járják közvetlen lakóhelyük és országuk, valamint a nagyvilág madárélőhelyeit újabb és újabb fajok megpillantásának reményében. A twitchelés (a madármegfigyelés egyik formájának angol gyűjtőneve) hazai művelőinek kemény magja néhány száz madarászt jelent, akik évente sok ezer órát töltenek a szabadban, távcsővel a kézben (mint a Vad évad [The Big Year] c. amerikai vígjátékban).
A flamingók a köztudatban a trópusok madarai, melyek egyetlen képviselője sem költ Magyarországon. Valójában egyik fajuk, a rózsás flamingó az európai (kis-ázsiai és észak-afrikai) Mediterráneumban számos szigetszerű populációban fészkel, és az itt élő madarak alapvetően nem is vonulók, egész évben a költőhelyen maradnak. Legészakibb, közép-ázsiai (Kazahsztán) állományai pedig hazánknál is északabbra lévő tavakban építi fészkeit.
A rózsás flamingó elterjedési térképén a zöld a fészkelőhelyen állandó állományokat
mutatja, a két kazahsztáni sárga folt azokat a területeket, ahonnan a madarak
télen elvonulnak, a kék pedig a telelési célterületeket jelzi - nagyításhoz katt
a térképre (Forrás: BirdLife Data Zone)
Ebben a tájban nem érezzük idegennek ezeket a madarakat. Telelelő rózsás flamingók
Izraelben, a Negev-sivatagban, Eilattól északra – 8 fotó, katt a képre, ...
... és Kuvaitban, az Arab-öbölben kora reggel, ...
... itt pedig szintén Kuvaitvárosban, de naplemente idején
(Fotók, videók: Orbán Zoltán)
Bár a rózsás flamingó sem költ Magyarországon, ez a madár mégis gyarapítja a hazai fajlistát. Kóborló példányai ugyanis alkalmi vendégként fel-feltűnnek az itthoni tavakon is.
Ezekben a látogatásokban az az igazán érdekes, hogy a madarak többnyire
október-decemberben jelennek meg (Forrás: birding.hu)
A fenti grafikonon látható eloszlás egyben a Hogy kerülnek ide?! kérdésre is választ ad. Az őszi évszakváltás a maga rövidülő nappalaival (csökkenő megvilágítás) nem csak a vonuló fajoknál, de a nem vonulók egyes egyedeinél is, különösen a fiataloknál kóborlási aktivitást vált ki. Amint arról a tavaly hazánkban új fajként előkerült lazúrcinege esetében is írtunk, madár- és állatfajok sokaságára jellemző, hogy az állomány egy kis része az átlagtól eltérően viselkedik. Ezek a "kalandvágyó", próbálkozó egyedek teszik lehetővé a faj terjedését, új területek meghódítását. Az ilyen alkalmi látogatók a faj kísérletező, felderítő példányai.
Ez a kép különösen jól szemlélteti a vízimadár-megfigyelésre általánosan jellemző
körülményeket, amit többnyire nagy távolság ^ nehezít. Ezért használnak a
madarászok a kézi távcső mellett állványos teleszkópot is. A flamingó
egyébként a kép alsó vízszintes harmadában, a képaláírás második
sorának közepén lévő kis felfelé mutató nyílnál szundikál egy
lábon állva (Fotó: Gál Szabolcs)
Ezen a felvételen pedig "élőben" is átélhetjük, hogy milyen látványt nyújtott tavaly a
szegedi Fehér-tó kóborló rózsás flamingója 400 és 800 mm-es gyújtótávolságú
teleobjektíven keresztül 2018.11.25-én
(Videó: Orbán Zoltán)
Az ilyen kóborló madarak akár hetekig, hónapokig is a területen maradhatnak, a fiatal egyedek akár át is nyaralhatnak, de az is gyakori, hogy már néhány óra múlva vagy másnap odébb álnnak.
Orbán Zoltán
