A 2026 év lepkéjének választott nagy tűzlepke a Vörös Könyvben a veszélyeztetett fajok között szerepel. Az Európai Unióban Natura 2000-es jelölőfaj. Hazánkban védelem alatt áll, pénzben kifejezett értéke 50.000 Ft. Magyarországon a Nemzeti Biodiverzitás-monitorizó Rendszer fontos gerinctelen faja.

Megjelenés

Ennek a gyönyörű nappali lepkének a magyar neve nagyon találó, hiszen szárnyai égő tűzvörös színben pompáznak. A hímek és a nőstények azonban különböznek. A hím szárnyainak felszíne lángvörös, a felső szárnyakon egy-egy apró fekete folt díszeleg. A szárnyakat vékony fekete sáv szegélyezi, a szárnyrojtok pedig hófehérek. A nőstények felső szárnyainak alapszíne a téglavöröstől a sárgásvörösig változhat, az alsó szárnyak alapszíne pedig mindig barnás, amin gyakran átüt a vöröses színárnyalat. A lepkék szárnyfesztávolsága 24-42 mm. A nőstények kicsit nagyobbak a hímeknél.

Elterjedés

A nagy tűzlepke (Lycaena dispar) eurázsiai elterjedésű faj. Európában három alfaját írták le: a törzsalak L. d. dispar Angliában élt, de sajnos kipusztult, Németországban az ott élő L. d. batavus is közvetlenül a kipusztulás szélére került, hazánkban a jelenleg még jelentős eurázsiai elterjedési területtel bíró alfaj, a L. d. rutilus fordul elő. A Csendes-óceántól Mongóliáig húzódó területeket az L. d. amurensis alfaj népesíti be.

Élőhelye

A nagy tűzlepke nálunk még szinte minden sík vidéki üde, nedves élőhelyen előfordul, erdőterületeken inkább csak a szegélyekben, illetve az írtásterületeken találkozhatunk vele. Kifejezetten kedveli a láp- és mocsárréteket, a patakvölgyeket, a vízfolyásokat kísérő magaskórósokat, gyepeket, az öntésterületeket, a kaszálókat. Középhegységeink magasabb régióinak erdeiben csak nagyon ritkán megfigyelhető. 

Évente rendszerint két nemzedéke repül, azonban kedvező időjárás esetén egy részleges harmadik nemzedék is lehetséges. A hím lepkék területtartók, revírjüket hím fajtársaiktól erőteljesen védik. A nőstények hajlamosak a kóborlásra, ami a faj védelme szempontjából azért fontos, mert kóborlásuk során új élőhelyeket is benépesíthetnek.

Tápnövény

Mindkét nem viráglátogató, ahol nektárt fogyasztanak, de gyakran szívogatnak állati ürüléken, lehullott erjedő gyümölcsökön is. Elsődleges tápnövényei, melyre a nőstény a petéit is lerakja, a lósóska fajok közül kerül ki (Rumex spp.).

Repülési ideje

A kikelt kis hernyók a levelek fonákján rágnak. Az első generációból származók esetében a bábozódás a talajszinten történik. A hernyó a bábot finom szálakkal a tápnövényhez rögzíti. A második generációból – illetve, ha van harmadik, akkor abból – származó lárvák a második vedlést követően egy levél fonákján vízhatlan kapszulát készítenek, és ebben telelnek át. Valószínűleg csak a tavasz beköszöntével bábozódnak be. A kikelt imágó (lepke) első generációja május-júniusban repül, a második július-szeptemberben és lehet egy harmadik részleges nemzedéke is, mely szeptember-októberben repülhet.

... hernyója ...
 

... és bábja (fotók: Kárpáti Marcell)

Veszélyeztető tényezők és védelem

Sajnálatos, hogy a globális felmelegedés a Kárpát-medencében sokkal intenzívebben jelentkezik, mint más közép-európai területeken, így a ma már jellemző forró és aszályos nyarak a nagy tűzlepke élőhelyeinek jelentős részét alkalmatlanná teszik a faj túlélésére. Fennmaradását élőhelyeinek átalakítása: lecsapolás, kiszárítás, felszántás, túllegeltetés, nem megfelelő időben és módon végzett kaszálás, beépítés, egyéb gazdasági célokra történő hasznosítás stb. is veszélyezteti. Fentiek miatt indokolt, hogy 2026-ban a hazai lepkék közül a nagy tűzlepkére nagyobb társadalmi figyelem irányuljon.