2024.01.01

2024 év lepkéje - a közönséges medvelepke

2024 év lepkéje, a közönséges medvelepke csukott szárnyakkal a rejtő színezetére hagyatkozva pihen (fotó: Káldi József)

2024 év lepkéje, a közönséges medvelepke csukott szárnyakkal a rejtő színezetére hagyatkozva pihen (fotó: Káldi József)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indítja el az "Év lepkéje" programját, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra - ez a program folytatódik 2024-ben is. A tavaly nyáron lezajlott lakossági internetes szavazást a közönséges medvelepke nyerte 1556 (47%) szavazattal a kis színjátszólepke (1511 szavazat, 45%) és a gyakori balkaosmoly (260 voks, 8%) előtt.

Neve arra utal, hogy közönséges. De akkor miért lehet ritkán látni? Sok lepke évtizedekkel ezelőtt kapta magyar nevét, amelyek több szempontból is elavultak mára. Erre egy jó példa a közönséges medvelepke, amely egykor sokfelé előfordult, mára azonban drasztikusan megritkult. Megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal.

Látványos, riasztó színezete és mintázata nem véletlenül alakult ki. Nagy mérete és esetlen repülése miatt könnyű prédát jelentene madarak számára, azonban van egy trükk a tarsolyában. Hernyó korában sok olyan növényt elfogyaszt, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. Az ezekben található kémiai anyagokat képes lebontani, majd átalakítani gerincesek számára kellemetlen ízű vagy akár mérgező anyagokká. Riasztó színezetű hátulsó szárnyait veszély esetén villantja ki, amelyek mérgezőségére hívják fel a figyelmet. Azonban a kifejlett lepkének nem ez az egyetlen védelme. Feje mögött látható egy mélyvörös szőrpamacs, amelyet szintén veszély esetén villant ki, de ezzel párhuzamosan innen képes kis mennyiségű irritációt kiváltó folyadékot a támadójára spriccelni. Aggodalomra semmi ok, ránk nézve veszélytelen, érzékeny bőrű embereknél minimális irritációt válthat ki. Ezzel azonban nem ér véget a fegyverarzenál. Egyre több lepkéről derül ki, hogy képes hangot kiadni. Ez a medvelepke is képes erre. Mivel éjszaka repül a denevérek egy ínyenc falatnak tekinthetik. Viszont arra nem számítanak, hogy ez a lepke képes cincogó hangot kiadni, ami egyrészt megzavarja a denevérek tájékozódását, valamint ha mégis elkapják, akkor a rossz ízével társítják, így a denevérek előbb-utóbb kénytelenek megtanulni, hogy ez a lepke nem kerül terítékre.

A közönséges medvelepke hátulsó szárnyait kivillantva a riasztó színezetével védekezik (fotó: Káldi József)

A közönséges medvelepke hátulsó szárnyait kivillantva a riasztó színezetével védekezik (fotó: Káldi József)

Éjszaka aktív lepke, a fényforrások erősen vonzzák. Repülési ideje viszonylag rövid, július és augusztus között lehet vele találkozni. A nőstény a fényes, gömb alakú petéket csoportosan teszi le, a hernyók kikelés után rögtön táplálkoznak, majd fiatal állapotban telelnek az avarszintben és tavasszal folytatják a táplálkozást. Tápnövényeit tekintve nem válogatós, a legtöbb lágyszárú növényt elfogyasztja, de bizonyos fásszárú növényeket sem vet meg. A hat centiméter hosszúságot is elérő hernyóját sokan „papmacska” néven ismerik. Igen jellegzetes, testét világos szemölcsök borítják, amiken a hátán fekete, a hasi oldalán vörös, sűrűn álló és hosszú szőrök díszlenek. Ennek a szőrzetnek több funkciója is van. Egyrészt védelmet nyújt, mivel irritációt okozhat bőrfelületre jutva, azonban embernél csak érzékenyebb bőr esetén válthat ki minimális reakciót. Másrészt bábozódáskor egy laza szövedéket készít maga köré, amibe szőreit szövi bele. Leginkább bábozódás előtt futhatunk össze a hernyóval, mivel ilyenkor nagyobb távokat is megtesz (pl. járdára, úttestre is kimászik) mielőtt megtalálja a megfelelő helyet.

A közönséges medvelepke szőrös hernyója sokak számára „papmacska” néven ismert (fotó: Pribéli Levente)

A közönséges medvelepke szőrös hernyója sokak számára „papmacska” néven ismert (fotó: Pribéli Levente)

Ritkulása ellenére nem védett. Egykor sokfelé előfordult, akár lakott területeken is, azonban az utóbbi évtizedekben az építkezések intenzív térhódítása és a parlagok felszámolása állománynagyságában jelentős csökkenést okozott és visszaszorult a természetes élőhelyekre. Csökkenését tovább fokozza, hogy sok fürkészlégy parazitálja és valószínűleg ezek felszaporodása drasztikusan hathatott elterjedésére. Akár a kifejlett lepkével, akár szőrös hernyójával találkozunk, csodáljuk meg ezt a ritkuló kincset. 

A közönséges medvelepke közösségi megfigyelései 10x10 km-es UTM hálón 2000 és 2023 között (forrás: Lepketérkép - izeltlabuak.hu

A közönséges medvelepke közösségi megfigyelései 10x10 km-es UTM hálón 2000 és 2023 között (forrás: Lepketérkép - izeltlabuak.hu

Amennyiben bármilyen lepkét találtok kirándulásaitok során vagy akár a kertben, a következő oldalakra tudjátok feltölteni dátum, helyszín és egy fotó megadásával, ahol a szakemberek pár napon belül meghatározzák: Lepketérkép és  https://www.izeltlabuak.hu/. Megfigyeléseitekkel hozzájárultok a hazai lepkék megismeréséhez és védelméhez.