Gyurgyalag és a méhészek
A színpompás gyurgyalag fokozottan védett madár. Május elején érkezik vissza az afrikai költőterületéről. Homokbányák, folyó menti partfalak, homokos, löszös mélyutak bevágásaiban, árkok oldalaiban maga mélyíti ki fészkelőüregét.
Egy telep eldózerolása, a nem megfelelően tervezett és ütemezett bányászat a teljes állományt megsemmisítheti. Talán a legnagyobb ellensége az ember. Megtelepedése akadályozhatja az adott területen folytatott gazdasági tevékenységet. Mivel fokozottan védett madár, ezért egyedei, fészkelőürege, tojásai, fiókái védelmet élveznek, azok elpusztítása törvénybe ütköző cselekedet. Egy-egy nagyobb telep kialakulása (és ez igaz a partifecskére is) a gazdasági tevékenységet lassítja, annak átütemezését igényli, ezért sokan figyelmen kívül hagyják, és folytatják a bányászatot, meghiúsítva ezzel a faj megtelepedését, esetleg elpusztítva tojásait, fiókáit.
A hazai méhésztársadalom egyik legnagyobb ellenségének tekinti ezt a fajt, minthogy darazsakat, lepkéket, egyéb repülő rovarokat, leginkább azonban hártyásszárnyúakat zsákmányol. A háziméh ugyan nem a fő tápláléka, de ha a költőtelep körüli 1-2 km-es vadászterületén telepszik meg egy méhész, nyilvánvalóan megnövekszik a gyurgyalagok méhfogyasztása. Védettsége ellenére fészektelepeit vagy egyes fészkeit még napjainkban is megsemmisítik.
