A kedvezőtlen környezeti folyamatok által indokolt, évtizedek óta sürgetett valódi zöld fordulat azonban csak lehetőségként él az elfogadás alatt álló keretszabályozásban: az érdemi, valódi változást hozó, szigorú és egységes szabályozás helyett a rugalmasságot és a tagországok önálló környezeti teljesítményét választották a döntéshozók. A figyelem most tehát a tagállamokra vetődik: képesek és hajlandók-e érdemi környezeti garanciákat teremteni az agrártámogatások rendszerében, vagy az Unió agrártámogatási rendszere a továbbra is a megszokott pályán mozog majd 2021 és 2027 között is: évente nagyjából 54 milliárd euró közösségi forrásból közvetlenül és közvetve támogatva az intenzív mezőgazdálkodást, ugyanakkor gyorsítva a természeti sokféleség csökkenését és a klímaváltozást.

A megállapodás jelentősen visszaveti az EU Bizottság által eredetileg javasolt, az EU Zöld Megállapodásban foglalt célok elérését szolgáló elképzelések megvalósítási esélyeit - a szólamok szintjén zöldítést ígér, ám a valóságban inkább a támogatási rendszer zöldre festésre emlékeztet. A negatív környezeti folyamatok és az éghajlatváltozás megállításához és visszafordításához ennél több kell, hiszen a tervezet alapján továbbra is lehetséges azon káros mezőgazdasági gyakorlatok támogatása, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a víz- és légszennyezéshez, a túlzott vízfogyasztáshoz.

Az európai természet- és környezetvédelmi szervezetek, és tudományos műhelyek, köztük a BirdLife International, felháborodásuknak és csalódásuknak adtak hangot. A KAP évtizedek óta célkeresztben van: tudományos, szakmai szervezetek, tanulmányok, értékelések – köztük az EU saját Számvevőszéke¹  – egységesen állapítják meg, hogy a KAP elégtelen teljesítményt nyújt környezet-, természet- és klímavédelmi szempontból – ugyanakkor a társadalmi vállalásokat sem teljesíti, hiszen a kisgazdaságok száma, a vidék népességmegtartó ereje nem javul. Az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányainak még alá kell írniuk a megállapodást, de a KAP részletei már véglegesek, írja közleményében a BirdLife európai központja².

Az MME Monitoring Központjának adataiból tudjuk, hogy a biológiai sokféleség hazánkban is az mezőgazdasági területeken csökken leginkább³,  de ez a folyamat hasonlóképpen zajlik az EU teljes területén⁴.  A természeti értékeit elvesztő, kiüresedő agrártáj figyelmeztető jel: az ökológia szolgáltatásaitól megfosztott tájon nem lehet gazdálkodni sem. A természetre, a természeti folyamatokra – mint a talajélet megújulása, vagy a beporzó rovarok jelenléte - a gazdálkodóknak is elemi szükségük van; egészséges élelmiszert nem lehet beteg környezetben termelni.

Léteznek pedig a természetvédelem és gazdálkodás szempontjából jó példák⁵, ismerünk kölcsönösen előnyös helyzeteket⁶, az EU költségvetésének egyharmadát kitevő agrárbüdzsé mellett pedig azt sem lehet mondani, hogy alulfinanszírozott lenne az ágazat. Az agrárium környezeti fenntarthatósága tehát megfelelő környezeti garanciák megalkotásával ezekkel a keretekkel messzemenőkig biztosítható lenne.

A nyilvánosságra került dokumentumok alapján a hosszas vajúdás után megszületett új KAP-megállapodás nem alkotja meg az egységes, EU szinten szükséges és a környezeti problémákkal arányos zöld garanciákat és így a tagállamokra bízza a következő időszak agrártámogatásainak környezeti teljesítményét. A minimumot célozza, így kétségessé téve az Európai Zöld Megállapodás⁷ , a Termőföldtől az Asztalig⁸  és az EU Biológiai Sokféleség 2030 Stratégiák céljainak teljesülését⁹ , ráadásul semmiféle jogi eszközt nem tartalmaz arra nézve, hogy az ezekben foglalt célokat, illetve a környezeti állapot romlását a tagországokon képes legyen számon kérni. A környezeti vonatkozású stratégiai dokumentumok mindegyike megfogalmazza, hogy a következő évtized, a következő költségvetési ciklus az utolsó lehetőség, amikor még érdemben tudunk tenni a klímát és a biológiai sokféleséget fenyegető hatások ellen. Ezek szerint erről a lehetőségről az EU döntéshozói lemondanak, veszélyeztetve a jövő generációk egészséges környezethez való alkotmányos jogát.

A hazai KAP stratégiai tervezés jelenlegi is zajlik és a tagországok mozgástere meglehetősen nagy. Egyedül abban bízhatunk, hogy Magyarország, amely egyébként minden eddiginél jelentősebb forrásokat csoportosított a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területeire¹⁰, képes lesz felülemelkedni az ipari agrárium elvárásain, és a gazdák, a lakosság és a környezet érdekében a zöldebb utat választja, megvédve az agrártájat és annak természeti sokféleségét a jövő generációi számára: a mezők madárfajait, az apróvad-fajokat és a beporzókat, és velük együtt az egészséges élelmiszert.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Közös Agrárpolitikával kapcsolatos javaslatai >>ITT<< elérhetők, míg az MME, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös, agrártámogatásokra vonatkozó állásfoglalása >>ITT<< olvasható.

¹ https://www.mme.hu/kozos-agrarpolitika-es-termeszetvedelem-66-milliard-euronyi-elszalasztott-lehetoseg
² https://www.birdlife.org/europe-and-central-asia/news/press-release-bad-CAP-Deal-kill-nature_25June2021
³ https://www.mme.hu/aggasztoak-legfrissebb-magyarorszagi-madarallomany-elemzesek-20200527
⁴ https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20200605-1 ⁵ https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/Cikkek/cikkek_2020/20201001_mme_javaslatai_a_kozos_agrarpolitika_tervezesehez/helyet_a_termeszetnek_az_mme_javaslatai_a_kozos_agrarpolitika_tervezesehez_2020.pdf
⁶ https://www.mme.hu/szakmai-osszefogas-az-agrartamogatasok-megvaltoztatasaert-20201014
⁷ https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu
⁸ https://ec.europa.eu/food/system/files/2020-05/f2f_action-plan_2020_strategy-info_en.pdf
⁹ https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=LEGISSUM:4459196
¹⁰ https://www.mme.hu/haromszoros-kornyezeti-vallalast-novekvo-videkfejlesztesi-keretekbol-20210201