Szöveg és fótók: Pálvölgyi Krisztina (Turista Magazin)

Ha valaki azt mondja, hogy száznál is több fokozottan védett szerkőpárt és fiókáját csodálhatom meg egy belváros folyóján, biztosan kinevetem. De idén még én is saját szememmel láttam és fotóztam, ahogy a mezőtúri Hortobágy-Berettyón szorgoskodnak fészkeik körül ezek a helyes csérfélék. De vajon jövőre is láthatjuk majd őket?

„Nem nézhetünk a természetre úgy, mint egy magunktól független játszótérre. Nem alakíthatjuk át más élőlények élőhelyét játszótérré, mert mi játszani akarunk. Nem lehet indok azért elpusztítani élőhelyeket, mert nekünk arra szükségünk van. Akkor se, ha ez gazdaságilag hasznot hoz.”

Belém égtek Metzker Krisztina szavai, amit azután mondott, miután körbevezetett a Hortobágy-Berettyó-folyó mezőtúri szakaszán. Krisztina gyerekkora óta rajong a természetért, és szinte minden szabadidejét igyekszik ott tölteni. Mezőtúr környékének gazdag élőhelyeiről órákig tudna mesélni, de a halak voltak azok, amelyek első emlékei szerint már pár éves gyerekként elvarázsolták. Aztán jött a többi állat, vadak közül a szarvasok lettek a nagy szerelmek, majd a halaknak köszönhetően a szerkők és a madarak is. Ma többek közt a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségénél társadalmi halőr, és táborokban tanítja a természet szeretetére a gyerekeket. A mezőtúri szerkőket pedig minden tavasszal lesi, hogy mikor érkeznek meg ismét Afrikából több ezer kilométeres vándorútjuk után a Hortobágy-Berettyóra.

Napkeltekor indultunk és egy délelőttöt töltöttem a szerkők bűvöletében. Jó sokat fotóztam, közben pedig azon gondolkoztam, vajon miért nem látják mások is úgy ezt a természeti csodát, mint mi, akik a csónakban ülünk. Krisztina mellett Bogdány Zoltán, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének hivatásos halőre kísért minket, jobban mondva ő volt csónakunk „sofőrje”, és ő is sokat mesélt e hely érdekességeiről.

Szinte hihetetlen, hogy létezik Magyarországon egy olyan hely, ahol a belvárosban, a Polgármesteri Hivatal épülete mögött felbecsülhetetlen értékű természeti kincsekre bukkanhatunk. Amikor egy ismerős posztjában megláttam, hogy egy város közepén, az emberek orra előtt fészkel és nevelgeti fiókáit száznál is több fattyúszerkő- és kormosszerkő-pár, egyből tudtam, hogy ezt a saját szememmel is látnom kell.

Hallottam pletykákat, hogy talán jövőre már nem lesz hova visszajönni ezeknek a szorgos madaraknak, ezért kicsit utánajártam, mi az igazság. Nem volt szándékomban oknyomozó riportot írni, gondoltam, a sok szép képpel csupán megörvendeztetem a Turista Magazin olvasóit, és így mások is megismerhetik ezeket a különleges és helyes madarakat. De a valóban páratlan mezőtúri szerkőtelepnek és az itt lévő vizes élőhelynek a története és sorsa sokkal komplexebb és fontosabb, így most ebbe is kicsit betekintünk a szép képek mellett. A terület megismerésében pedig Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának természetvédelmi tájegységvezetője volt segítségemre.

A cikk folytatását a >>Turista Magazin oldalán olvashatják