A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület (Birdlife Serbia) képviselői az MME munkatársaival közösen meglátogattak több mocsaras és szikes élőhelyet Közép-Bánátban és Dél-Bácskában: a Sóskopó természetvédelmi területet és a  Közép-Bánát szikeseit, valamint az  Aracs és Bácskai-Nagy csatorna torkolatát. A résztvevők megvitatták az éghajlatváltozás és a nem megfelelő természetvédelmi intézkedések miat jelentkező problémákat és a lehetséges természetvédelmi intézkedéseket amelyek megoldanák a jelenlegi problémákat.

Különösen jelentősek az Európai Unió által kiemelt élőhelyek amelyek a Közép-Bánátra is jellemzőek, mint például a Sóskopó természetvédelmi terület és a Közép-Bánáti szikesek (1530*). Ebbe a kategóriába tartoznak a szikes tavak, amelyek Vajdaság egyik legjellegzetesebb és legsérülékenyebb élőhelyét jelentik. A szikes tavak és mocsarak olyan madárfajoknak biztosítanak élőhelyet, mint a bíbic, a parlagi sas és a nagy póling, a téli hónapokban pedig nagyon fontos telelőhelye több ezer darunak, libának és récéknek. Az utóbbi években az éghajlatváltozás egyre nyilvánvalóbbá váló hatásai és a megváltozott hidrológiai állapotok miatt ezek a területek gyakrabban és korábban száradnak ki.

Észak-Szerbia, akárcsak Magyarország déli részei, ugyanabba a pannon biogeográfiai régióba tartozik, és élőhelyeik hasonló kihívásokkal néznek szembe. Ezért a magyar kollégáknak bemutattuk a Sóskopó természetvédelmi terület hidrológiai rendszerének problémáit és néhány megoldását. Kiemeltük továbbá a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület azon erőfeszítéseit, amelyek a parlagi sasok és kerecsensólymok védelmére irányultak mint például fészkelőládák és műfészkek telepítése.

A látogatás során a természetvédelmi kérdésekről folytatott beszéléseken kívül számos érdekes madárfajt is megfigyeltünk, mint például a bíbic, parlagi sas és a cigánycsuk.

Ez a közlemény az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által. A közlemény tartalmáért teljes mértékben (a) Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.

U okviru Grasslandbirds projekta koji je finansiran kroz IPA Mađarska-Srbija Interreg program, 28. septembra, organizovana je prva terenska poseta kolega iz Mađarskog društva za zaštitu ptica i prirode (BirdLife Hungary). Ovom prilikom fokus je bio na problemima i rešenjima sa kojima se susreću  staništa močvarnih i travnih ekosistema na severu Srbije.

Predstavnici Društva za zaštitu i proučavanje ptica Srbije zajedno sa kolegama iz BirdLife Mađarske, posetili su nekoliko močvarnih staništa u centralnom Banatu i južnoj Bačkoj: SRP Slano Kopovo, Slatine srednjeg Banata, Araču i ušće Velikog bačkog kanala. Učesnici su imali prilike da razgovaraju o ekološkim problemima na značajnim staništima za ptice, uzrokovanim klimatskim promenama i primenom neadekvatnih konzervacionih mera i mogućim rešenjima za očuvanje ptica i prirode.

EU prioritetna staništa tipična za centralni Banat, kao što su Slano Kopovo i Slatine srednjeg Banata posebno su značajna. Ova kategorija obuhvata slana jezera, koja predstavljaju jedno od najkarakterističnijih i najugroženijih staništa u Vojvodini. Slana jezera i močvare pružaju staništa za vrste ptica kao što su vivci, orao krstaš, velika carska šljuka, a tokom zimskih meseci predstavljaju veoma važno zimovalište za hiljade ždralova, gusaka i pataka. Tokom poslednjih godina usled sve izraženijih posledica klimatskih promena kao i narušenog hidrološkog režima ova područja sve češće i ranije presušuju.

Severni delovi Srbije baš kao i južni delovi Mađarske pripadaju istom panonskom biogeografskom regionu, čija se staništa suočavaju sa sličnim problemima. Stoga smo kolegama iz Mađarske predstavili probleme i neka od rešenja vezana za poboljšanje vodnog režima na Slanom Kopovu. Takođe, istakli smo korake koje DZPPS sprovodi na očuvanju orla krstaša i stepskog sokola u Vojvodini primenom aktivnih mera zaštite kao što je postavljanje platformi za gneždenje.

Tokom ove projektne posete, osim diskusije o pitanjima očuvanja prirode, takođe smo imali prilike da posmatramo i neke interesantne vrste ptica kao što su vivci, orao krstaš, crnoglava travarka.  Ova objava je organizovana uz finansijsku podršku Evropske unije kroz Interreg VI-A IPA program Mađarska-Srbija. Za sadržaj ovog objave je odgovoran iskljčivo DZPPS i sadržaj ovog dokumenta ne odražava zvanično mišljenje Evropske unije i/ili Upravljačkog tela Programa.

As part of the Grasslandbirds project, financed through the IPA Hungary-Serbia Interreg program (HUSRB/23S/12/043), the first field visit of colleagues from BirdLife Hungary was organized on 28 September. On this occasion, the focus was on the problems and solutions faced by wetlands and grassland ecosystem habitats in the north of Serbia.

Representatives of BPSSS, together with colleagues from BirdLife Hungary, visited several wetland habitats in Central Banat and Southern Bačka: SRP Slano Kopovo, Slatine centralnog Banata, Arača, and the confluence of the Veliki bački kanal. Participants discussed the ecological issues in important bird areas (IBA) caused by climate change and by applying inadequate conservation measures and possible nature conservation management solutions.

EU priority habitats typical of Central Banat, such as "Slano Kopovo and Slatine centralnog Banata "(1530*), are particularly significant. This category includes salt lakes, which represent one of Vojvodina's most characteristic and vulnerable habitats. Salt lakes and marshes provide habitats for bird species such as the Northern lapwing, Eastern imperial eagles, and Eurasian curlew and during the winter months, they serve as very important wintering sites for thousands of cranes, geese, and ducks. In recent years, due to the increasingly evident effects of climate change and altered hydrological regimes, these areas have dried up more frequently and earlier.

Northern Serbia, like the southern parts of Hungary, falls within the same Pannonian biogeographical region and faces similar habitat challenges. Therefore, we presented the Hungarian colleagues with problems and some solutions related to improving the hydrological regime at Slano Kopovo. We also highlighted the efforts made by BPSSS to conserve the Eastern imperial eagles and Saker falcons in Vojvodina by applying active protection measures, such as the installation of nesting platforms.

During the project visit, in addition to discussing nature conservation issues, we also observed many interesting bird species, such as the northern lapwing, the eastern imperial eagle, and the European stonechat.

This publication has been produced with the financial assistance of the European Union through the Interreg VI-A IPA Hungary-Serbia programme. The content of the publication is the sole responsibility of BPSSS and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the programme's Managing Authority.