A molnárfecske az egyik legtovább kitolódó költésű énekesmadár-fajunk, szeptember végén kirepülő fiókákról is vannak adataink, de az októberi fészekaljak lehetősége már igazán extrémnek számít. 

Fészekből kikukucskáló nagy fióka egy nyári költésben. Elméletileg a szeptember közepére-végére csúszó aktív fészkekben a fiókáknak már közel kell(ene) állnia a kirepüléshez, ilyenkor a szülőnyi fiókák szinte folyamatosan "zsizsegnek" és megfigyelhetők a fészek bejáratánál.

Ezzel szemben a mai jászboldogházai fészkeknél (a családi ház földszintjén működő élelmiszerbolt jobb oldali ablaka felett) ...

... sem fiókahang nem volt hallható, sem fióka nem volt látható, viszont annak a fészeknek a szélén, amibe a fecske berepült, frissnek látszó ürülék volt.

Ezekből a jelekből több valószínű következtetés is levonható: a fészekben kis fiókák, esetleg tojások vannak; vagy egy, a napokban kirepült fióka jár még vissza a fészek biztonságába. Mivel a hazai molnárfecske állomány jelentős része szeptember közepére elhagyja az országot, ilyentájt már leginkább az északi átvonuló állományok utolsó átrepülő példányaival találkozhatunk. Ezek az "idegen" madarak viszont csak átvonulnak a területen, nem keresik fel a fészkeket.

Ezért bármelyik magyarázat is igaz, különösen ha kisfiókás vagy esetleg tojásos fészekaljról van szó, mindenféleképpen figyelemreméltó ez a mai megfigyelés. Ez viszont felveti annak a lehetőségét is, hogy az ország más területén is lehetnek még ilyen extrém késői költések.

Ezek felméréséhez kérnénk a lakosság segítségét!

Kérjük, ha Ön is tud elhúzódó, jelenleg is aktív fecskefészekről  regisztráljon a lakossági fecske oldalon, és töltse fel adatait! Köszönjük!

Nem kerülhető meg a kérdés, hogy mennyi esélye van a még fészekben ülő fiókáknak a kirepülésre, a túlélésre? Erre a választ, az esélyt csakis a mérsékelt időjárás, egy elhúzódó indiánnyaras periódus adhatja meg - szerencsére az elkövetkező hét-tíz nap ilyennek ígérkezik.

Sajnos az egy-két hetes fiókák még nem láthatók, így felfedezni is szinte lehetetlen őket. Ráadásul a fecskék külön tragédiája, hogy a fogságban legnehezebben, gyakorlatilag egyáltalán nem tartható madarak közé tartoznak, hacsak nem teremnyi méretű röpdéről van szó. Ennek oka, hogy a fecskék folyton összetörik a repülőtollaikat a kalitkák, kis volierek rácsain, kényszerűségből a kisméretű tartóhelyek talaján, illetve az ürülékük beszennyezi a hosszú szárny- és faroktollak végét. E hatásoknak a következtében az átteleltetett madarak gyakorlatilag röpképtelenné, tavasszal szabadon engedhetetlenné válnak. A fecskementés lehetőségeiről részletesen olvashat az alábbi oldalakon:

• Fészekmentés hideg, esős időben >>    
• Fiókát találtam! - Mit tegyek? >>   

A kései költéssel kapcsolatban felmerülő másik kérdés a - Miért? Amennyiben a lakossági visszajelzésekből az derülne ki, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó - márpedig az elmúlt hetekben folyamatosan kaptunk hasonló jelzéseket lakottnak tűnő fészkekről -, hanem országszerte vannak aktív októberi fecskefészkek, a legvalószínűbb magyarázat az lehet, hogy a rendkívül kedvezőtlen júniusi rossz idő miatt a fecskék harmadköltésbe, illetve a másodköltés pótköltésébe kezdtek, és a gólyákhoz hasonlóan "megcsúsztak".

Orbán Zoltán

Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt keretében