Fotó: Palatitz Péter

Ilyen típusú, vagyis rádiós nyomkövetővel történő megfigyelésre eddig még nem volt példa. A szakemberek vizsgálják, hogy a megjelölt egyedeknek milyenek a vadászati és táplálkozási szokásaik, mely élőhely típusokon, például legeltetett-, kalászos vagy pillangós területeken vadásznak, mekkora sikerrel teszik ezt, és mit esznek.

A kutatók reggel és délután 4-4 órán át folyamatosan követik többek között Tangát, Betyárt, Othellót, Pankát, Piroskát és Melóst, a faroktollaikra rögzített rádióadók segítségével. Annak megfigyeléséhez, hogy a madár pontosan hol csap le és milyen zsákmányt szerez, fizikailag a nyomukba kell szegődni, s távcsővel folyamatos megfigyelés alatt kell tartani az állatokat. Egy kék vércsét hárman figyelnek egy nap, egyikük a fészeknél áll, ketten pedig autóval követik a madarat, amint elhagyja költőhelyét. A kutatók egyike távcsővel figyel, és adatokat diktál, míg társa lejegyzi azt.

A tervek szerint Heves megyében is 5-10 madarat akarnak rádióadóval felszerelni, ami az elmúlt hetekben két madáron már meg is történt.

A kutatási eredmények az agrár-környezetgazdálkodás zonális célprogramjainak megalkotásához, a 2009-től támogatásra kerülő területek pontos meghatározásához is felhasználásra kerülnek.