Az európai kontinens az ember által leginkább átalakított területek közé tartozik a világon, amely összetett történelmi-, társadalmi- és gazdasági okokra vezethető vissza. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése alapján az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve által védett növény- és állatfajok 63%-a, valamint az élőhelyek 81%-a található kedvezőtlen vagy határozottan rossz természetvédelmi állapotban.

Az ELSP kifejezetten e veszélyeztetett szárazföldi- és tengeri élőhelyek védelmét támogatja Európában. A program finanszírozója az Arcadia Fund magánalapítvány, szakmai koordinációját pedig a Cambridge-i Egyetem által létrehozott CCI (Cambridge Conservation Initiative) végzi. A 2018-ban indult program ezidáig mintegy 138 millió USD értékben támogatta nagyléptékű tájrehabilitációs projektek kivitelezését olyan értékes területeken, mint a Białowieża-erdő Lengyelországban, a Fogarasi-havasok és a Duna-delta Romániában, a Koitajoki folyó vízgyűjtő területe Finnországban vagy az Amvrakiai-öböl Görögországban. Felismerve e projektek előkészítésének munka- és költségigényét, a program keretében kisebb költségvetésű tervezési projektek kivitelezésére is nyerhető támogatás.

Európa megmaradt természetes élőhelyei között különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a vizes élőhelyek, melyek Magyarországon sajnos az európai átlagot messze meghaladó mértékben tűnnek el. Az Alföld vízjárta területeinek jelentős részét a folyószabályozások nyomán már a múlt században lecsapolták, a megmaradt vizes élőhelyeken pedig sokszor még napjainkban is tartja magát a téli- és tavaszi vizek mielőbbi elvezetésének gyakorlata. A 2022. évi történelmi aszály nyomán a laikus közvélemény is kezdi felismerni, hogy a sokezer kilométernyi belvízelvezető csatorna és a klímaváltozás okozta csapadékhiány együttes hatása Magyarország számára is komoly nemzetgazdasági kockázatot jelent.

Ezért az utóbbi években már a közbeszédben is egyre inkább megjelenik a vízvisszatartás fontossága. A vizek megtartásának legkézenfekvőbb helyszínei pedig éppen azok a területek, melyek eredendően is hazánk hajdani vadvízországának utolsó hírmondóinak számítanak. Bár napjainkban a szikes tavak és lápok ún. ex lege védettséget éveznek Magyarországon, a múlt században kialakított csatornahálózat révén sokuk állapota jelentősen leromlott. E vizes élőhelyek sajátos hidrogeológiájuk folytán különösen érzékenyek a talajvízszint csökkenésére és a felszín alatti áramlási rendszerek megváltozására, így a napjainkban tapasztalt klimatikus trendek alapján kijelenthető, hogy hazánk legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak. Szikes tavaink ráadásul európai szinten is kiemelkedő természeti értéket képviselnek, hiszen Európa szikes tavainak túlnyomó többsége éppen a Duna-Tisza közén található.

A most induló tervezési projektünk célja, hogy megalapozza a Duna-Tisza közén található ex lege védettségű szikes tavak és lápok helyreállítását. A kétéves projekt során szakmai partnereinkkel együttműködve fogjuk
• felmérni e vizes élőhelyek aktuális ökológiai állapotát
• hidrogeológiai modellezéssel rangsorolni a helyreállítás szempontjából fontos vizes élőhelyeket
• vízügyi tervezéssel elkészíteni e vizes élőhelyek helyreállításának költségterveit
• elemezni a vizes élőhelyek helyreállításának szocioökonómiai vonatkozásait

A projekt végső célja egy olyan integrált helyreállítási koncepció kidolgozása, amellyel a projekt lezárását követően sikeresen pályázhatunk hazai, illetve nemzetközi forrásokra e rendkívül fontos élőhelyek megőrzéséhez.