Important Milestones in the History of MME

On January 6, 1974, with 200 members, the Hungarian Ornithological and Nature Conservation Society (MME, BirdLife Hungary) was founded. Over the decades, it has evolved into the largest environmental non-governmental organization in Central and Eastern Europe. Today, its activities are supported by 10,000 members and thousands of volunteers. Over the past five decades, MME has played a significant role in strengthening nature conservation in Hungary.

történet
2024-ben ünnepelte az MME az 50. évfordulóját. AZ MME első öt évtizedében olyan sok minden történt, hogy azt szinte lehetetlen összefoglalni, bemutatni. Az MME gondozásában megjelent összefoglaló könyvben a szerzők és szerkesztők erre a közel lehetetlen feladatra vállalkoztak.

1974

Megalakul az MME. Az első évben 17 helyi csoport alakult. Indulnak az MME táborok.
MME alakuló ülés képek

Az MME alakuló ülése a Fővárosi Állatkert Barlang mozijában.

1976

Irodát nyitunk, elkészül részletes munkatervünk. Ez évtől az MME irányítja a madárgyűrűzést Magyarországon.
Megalakul a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály

1977

Már 31 helyi csoport működik. Megjelenik a Madártani Tájékoztató. Éjjel-nappali fészekőrzést szervezünk a veszélyeztetett ragadozómadár-fészkek védelmére.

1978

Létrehozzuk a Madárvédelmi Alapot. Megnyitjuk az első madárvártát.

1979

A gyurgyalag védelmének évével elindul az Év madara programunk. Chernel István-emlékérmet alapítunk.
A lakosság megszólításával új alapokra helyezzük az MME tevékenységét. 

1980

A fehér gólya védelmének éve, ami országosan olyan nagy sikert arat, hogy a programot a következő évre is kiterjesztjük.

1981

A fehér gólya védelmének 2. éve.
Az ifjúság természetvédelmi szemléletének formálása kiemelt cél. Ennek érdekében indítjuk útjára a Madarász suli programot és hálózatfejlesztést.

1982

A fecskék védelmének éve. Megrendezzük az MME I. Tudományos Ülését Sopronban.

1983

A fecskék védelmének 2. éve. Megindítjuk a Legkedvesebb madaraink című kiadvány sorozatot.

1984

A cinegék védelmének éve. Petényi Salamon János-emlékérmet alapítunk. Megjelenik a Magyarország fészkelő madarai c. könyv.

1985

A gyöngybagoly védelmének éve. A Költő utcai irodába költözünk, már 16 alkalmazottal. Megalakul a Vízimadár-védelmi Szakosztály, elnök dr. Sterbetz István, elnökhelyettes dr. Faragó Sándor (Sopron) és dr. Kovács Gábor (Nagyiván), titkárok dr. Kárpáti László (Sopron) és Molnár László (Fülöpháza). A szakosztály irattára a Fülöpházi Madárvártán működik, a tagságot a vízi és pusztai fajokról, szinkronjelentésekről tájékoztató "Oxyura" kiadvány 1986-tól jelenik meg.

1986

A túzok védelmének éve. Ekkor alakulnak az első nemzetközi kapcsolatok. Megrendezzük a II. Tudományos Ülést Szegeden, felvesszük a kapcsolatot a WWF-fel.

1987

A fogoly védelmének éve. Az MME a házigazdája a madárvédelmi világszervezet európai konferenciájának (Visegrád). Ebben az évben indítjuk az első, nem madarakkal kapcsolatos programokat (füves puszták, ártéri erdők védelme).

1988

A kuvik védelmének éve. Somogy megyei Helyi Csoportunk Önállóvá válik. Megvásároljuk az első "magán" (egyesületi) rezervátumot (Boronka). Pro Natura díjat kap az egyesület.

1989

A búbosbanka védelmének éve. Elindítjuk a szabadtéri túzokvédelmi programot. Európa-díjat kapunk az Angol Királyi Madárvédelmi Társaságtól (RSPB).

1990

A búbosbanka védelmének 2. éve. Bejegyzik az egyesület új nevét (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), ami a második rendkívül fontos mérföldkő egyesületünk életében.

1991

A szalakóta védelmének éve. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) felveszi az egyesületet a tagjai közé. Az első év amikor az Országgyűléstől támogatást kapunk működésünkhöz. Megrendezzük a III. Tudományos Ülést Szombathelyen.

1992

A vörös vércse védelmének éve. Létrehozzuk a "Természet Szolgálatában Alapítvány"-t. A túzokvédelemre jelentős támogatást kapunk az Európai Közösségtől (PHARE-program). Elindítjuk a Monitoring Központot a Ritka és Telepesen Fészkelő madarak Monitoringja (RTM) programmal. A Madarász suli (1981) mintájára elindul a Madarász ovi program is.

1993

A barátposzáta védelmének éve. Újjáalakul a madárvédelmi világszervezet (BirdLife International), melyben Magyarországot továbbra is az MME képviseli. Halastavakat vásárolunk. 100 éves a Madártani Intézet.

1994

A fehér gólya védelmének éve. Útjára indul a Madártávlat magazin. Több mint 6000, rendszeresen tagdíjat fizető tagunkkal, 46 dolgozóval, 15 terepjáróval, 1 központi és 3 helyi irodával, saját tulajdonú ingatlanokkal szolgáljuk a madár- és természetvédelem ügyét. Kidolgozzuk természetvédelmi stratégiánkat. Elindítjuk a Rákosi vipera-védelmi programot. Az MME Feketególya-védelmi programja bekapcsolódik a faj színes gyűrűzési programjába.

1995

A fülemüle védelmének éve. Megrendezzük a IV. Tudományos Ülést Nyíregyházán.

1996

A vörösbegy védelmének éve.

1997

A harkályok védelmének éve.

1998

A harkályok védelmének 2. éve. Kiemelten közhasznúvá válik az egyesület. Elindítjuk a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) programot. Létrehozzuk az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatot.

1999

A fehér gólya védelmének éve, mely egyben a 25 éves évforduló jegyében telik el. Megrendezzük az V. Tudományos Ülést Budapesten.

2000

A kerecsensólyom védelmének éve. Elkészül és bemutatásra kerül egy 52 perces film az egyesületről, amely összefoglalja eddigi tevékenységünket, bemutatja céljainkat. A Tiszán februárban levonult cianid- és a később érkező nehézfém-szennyeződés után életre hívott, az élővilág állapotát monitorozó rendszer kiépítése indul meg, melynek munkáit a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága fogja össze. A munkába az MME is bekapcsolódik. A szándékos madárpusztítások (illegális vadászat, mérgezés, csempészet, védett madarak tartása) ellen irányul a szlovén, szlovák és cseh BirdLife partnerekkel közösen indított "Joining Europe Againist Bird Crime" elnevezésű program.

2001

A bíbic védelmének éve. Társadalmi támogatásunkat jól tükrözi az 1%-ból kapott 9 millió forint. Az olasz vadászok által okozott madárpusztítások kapcsán a társadalom szemében a madárvédelem jelentősége felértékelődik. Márciusban rendezzük meg a Bird Numbers 2001 nemzetközi madár-monitoring konferenciát.

2002

A sárgarigó védelmének éve. Közreműködünk a Különleges Madárvédelmi területek kijelölésében, 4 éves parlagisas-védelmi programot indítunk az EU LIFE programjának támogatásával. Egyesületünk szervezi Európában a Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat. Natura 2000 vándorkiállítást szervezünk, elindítjuk a Madárbarát kert programot.

2003

A pacsirták védelmének éve. 10 éves a Madártávlat c. folyóiratunk. Nemzetközi ragadozómadár-védelmi konferenciát szervezünk.

2004

A rozsdafarkúak védelmének éve. Elindul a 4 éves túzokvédelmi és rákosivipera-védelmi LIFE programunk. Megrendezzük a VI. Tudományos Ülést Debrecenben. Megújul, színessé válik a Madártávlat magazin. A Bajai Ifjúsági Természetvédelmi Egyesülettel és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közösen, a Gemenc Zrt. támogatásával, megrendezzük a IV. Feketególya-védelmi Világkonferenciát.

2005

A parlagi sas védelmének éve. A személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból az MME 14,5 millió Ft-ot kap. Elindul a www.golya.mme.hu lakossági gólya oldal.

2006

A tövisszúró gébics védelmének éve. Elindulnak a 4 éves kékvércse-védelmi, a kerecsensólyom-védelmi, és Pannon gyepek élőhely kezelése Magyarországon LIFE programok. Az MME életének harmadik szervezeti mérföldköveként elkezdődik az egyesület működési struktúrájának átszervezése, a központi irodán belül megalakul a társadalmi kapcsolatok osztály, mely az egyesület kommunikációs, tagnyilvántartási, napi madárvédelmi, adományszervezési, környezeti nevelési, kiadvány és közösségi program szervezési tevékenységeit koordinálja. A személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból az MME 13,5 millió Ft-ot kap.

2007

A mezei veréb védelmének éve. Az előző évben megkezdett szervezetfejlesztési munka keretében elkészül a dürgő túzok kakast megtartó, de megjelenésében frissített logó, elindul az arculat és az új honlap tervezése. Az előző évben megalakult társadalmi kapcsolatok osztály szervezi az 1% kampányt, melynek eredményeként 30%-al több, 17,5 millió Ft adó felajánlást kap az MME. Elindítjuk a jelvényadomány-gyűjtő kampányunkat.

2008

A kanalasgém védelmének éve. Az új szervezeti és működési szabályzat tervezésének részeként a központi irodán belül létrejön a természetvédelmi, valamint a gazdasági és szervezési osztály. Elkészül az MME egységes megjelenésű, a tevékenységeinket bemutató szórólap-sorozat első 16 eleme, amit országszerte terjesztünk helyi csoportjainkon és partnereinken keresztül. Elkészül a Nomenklator - Magyarország madarainak névjegyzéke új kiadása, és két kiadásban is megjelenik az egyesület vidékfejlesztési koncepcióját bemutató Madárbarát településfejlesztés c. könyv. A magyar madárgyűrűzés centenáriuma, melynek keretében folyik a 100 év munkáját bemutató madárgyűrűzési atlasz megírása. A személyi jövedelemadó 1% felajánlások aránya ismét majd' 30%-al növekedett, és immáron 22,5 millió Ft-ot tesz ki. Megrendezzük a VII. Tudományos Ülést Baján.

2009

A kék vércse és a vetési varjú közös védelmének éve. A program folytatásaként elindul az 5 éves rákosi-vipera védelmi LIFE+ programunk, melynek első köre bekerül az 5 legjobb LIFE program közé Európában. Elkészül az MME új szervezeti és működési szabályzata, arculata, és a régi címen elindul az egyesület megújult honlapja. A személyi jövedelemadó 1% felajánlások aránya az előző évhez képest újabb 16%-al növekszik, és immáron 26 millió Ft-ot tesz ki. Az MME bolt felköltözik a központi irodába, és márciustól a csomagküldési szolgáltatás mellett heti két napos - kedd-szerdán - nyitva tartással fogadja a vásárlókat. December 31-ével lezárul a Kék vércse védelmi LIFE program. A Kossuth Kiadó gondozásában az év végén megjelenik a hazai madárgyűrűzés száz évét bemutató, centenáriumi Magyar madárvonulási atlasz.

2010

A fecskék védelmének éve, ennek keretében - a gólya mintájára - márciusban elindul a lakossági fecskefigyelő oldal. Első alkalommal működtetünk füsti fecske fészek webkamerát is, amit az interneten, a honlapunkon keresztül bárki elérhet, megnézhet. Hagyományteremtő céllal első alkalommal rendezzük meg a Dr. Szép Tibor által kitalált Tokaji partifecske hajózás programot. Június végén befejeződik a Pannon-gyep védelmi LIFE program. A személyi jövedelemadó 1% felajánlás meghaladja a 30 millió Ft-ot. Tavasszal elindul az MME Facebook oldala, október 20-án pedig az egyesület MMEBirdLifeHungary YouTube csatornája.

2011

Az év madara a széncinege. Áprilisban megrendezzük a nemzetközi "Elektromos szabadvezetékek és madárpusztulás Európában” konferenciát, valamint a BirdLife International európai és közép-ázsiai szervezeteinek találkozóját. Az Elnökség döntése alapján, három fajból (egerészölyv, fekete rigó, vörös vércse), a honlapon történő szavazással  a lakosság választhatja meg 2012. év madarát, ami így az egerészölyv lett. A május végi küldöttközgyűlésen új elnökséget választanak a küldöttek a 2011-ben lejáró mandátumú, 2006-ban választott elnökség helyett. Augusztusban első alkalommal rendezzük meg a két napos Balatoni hattyú road show lakossági bemutató gyűrűzési programot. Elindul az odú és a gyöngybagoly webkameránk is. Az év folyamán az Európai Unió elfogadja a parlagisas-védelmi program kapcsán benyújtott, 2012. január 1-én induló HELICON LIFE+ pályázatunkat. A hagyományosan november végén tartandó Tanácsadó Testületi Ülést az Elnökség 2012. január végére teszi át.  A téli szám megjelenését követően Ujhelyi Péter lemond a Madártávlat főszerkesztői posztjáról.

2012

Az év madara az egerészölyv. Január 1-én elindult az a parlagisas-védelmi LIFE+ program, melynek célja a ragadózómadár mérgezéses esetek visszaszorítása. A Madártávlat főszerkesztői posztját január 1-től Orbán Zoltán, az MME társadalmi kapcsolatok igazgatója veszi át Ujhelyi Pétertől. A 2011. november végéről erre az évre áttett Tanácsadó Testületi Ülésre január végén kerül sor. Május 4-én megalakul az MME Emlősvédelmi Szakosztálya. A Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály elindítja az "Év hüllője" / "Év kétéltűje" programot, melynek első akciójaként 2012. év hüllője a lábatlangyík lett. A 2012. április 15 - május 15. közötti internetes szavazáson a lakosság a gyurgyalagot választja 2013. év madarául. Az éves Küldöttközgyűlésre a Fővárosi Állat- és Növénykert helyett a TIT Stúdióban kerül sor május 19-én. Október 3-án köszöntjük a 10 éves jubileumát ünneplő Madárbarát kert program 5 000. regisztrált tagját.

2013

Az év madara a gyurgyalag volt. 2013 egészét áthatotta az illegális madárpusztítások elleni munka itthon és nemzetközi színtéren egyaránt. Sajnálatos egybeesés hívta fel a hazai problémára a figyelmet, amikor az általunk szervezett nemzetközi mérgezésellenes műhelytalálkozót követően újabb nagyszámú pusztulásra derült fény. Mérgezésellenes Akciótervet dolgoztunk ki és nemzetközi szinten is részt vettünk hasonló tervek elkészítésében a Bonni és Berni természetvédelmi egyezmények keretében. Külföldi példák alapján kiképeztünk egy méregkereső kutyát, Falcot, aki térségünkben először állhatott a természetvédelem szolgálatába. Az év végével zártuk az osztrák partnerekkel lebonyolított Európai Uniós támogatású LIFE programunkat a rákosi vipera védelme érdekében. Részt vettünk olyan fontos stratégiai dokumentumok kidolgozásában és véleményezésében, mint a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és a Biodiverzitás Stratégia, továbbá Brüsszelben és Budapesten is felléptünk a természetkímélő mezőgazdaság érdekében.

2014

Az év madara a túzok volt. Különleges év volt ez szervezetünk életében. A Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang termében 40 évvel ezelőtt 200-an gyűltek össze, hogy megalapítsák a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, 2014-ben fennállásunknak 40. évfordulóját ünnepeltük.  Egyesületünk alapítása óta több mint 35 ezren lettek szervezetünk tagjai, sok tízezren támogatói és ma napi szinten kb. 70000 emberrel állunk kapcsolatban. Országszerte számos programot szerveztünk, ahol találkozhattunk és, ahol büszkék lehettünk a közösközösen eredményeinkre. Kezdve a születésnapi rendezvénnyel január 6.-án és befejezve a Tatai Vadlúd Sokadalom MME sokadalmával. Új kihívásaink is keletkeztek:  nemzetközi projektre sikerült Európai Uniós támogatást szereznünk, aminek keretében a szalakóta védelméért dolgozhatunk, valamint a Madáratlasz Programba is teljes erővel belevágtunk.

2015

Az év madara a búbosbanka volt. Lezárult egyesületünk életének egy szakasza, amely az elmúlt 5 éves elnökségi ciklust jelenti. Az 5 éves stratégiánkba összesen 30 fejezetben 266 tevékenységet fogalmaztunk meg magunknak erre az időszakra. A terv értékelése során azt állapítottuk meg, hogy a tevékenységek 61%-át sikeresen meg tudtuk valósítani vagy akár az elvárt eredményeket meg is haladtuk, 26% esetében elértünk valamilyen eredményt, de elmaradtunk a kitűzött célunktól és csupán 13% volt olyan tevékenység, aminek megvalósítása nem volt sikeres. Mezőgazdasági Munkacsoportunk számos a magyar föld sorsát befolyásoló kérdéssel szembesült. A hosszú távú veszélyekre hívtuk fel a figyelmet az Állj ki a magyar természetért! kampány, melyben több nagy természetvédelmi szervezettel együttműködve jeleztük aggodalmunkat a védett földterületek tervezett eladása kapcsán.

2016

Az év madara a haris volt. Egyesületünk májusban új Elnökséget választott, és új stratégiát tervezett, amelynek középpontjában az ember áll. Stratégiánk szerint többet kell tennünk az oktatás, ismeretterjesztés, önkéntes tevékenységek elősegítése terén. Az illegális madármérgezés elleni Helicon Life programunk sikeresen zárult. Két Svájci Alap által támogatott programjaink is sikeresen zárultak, hozzájárulva a Natura 2000 területekről alkotott ismereteink növeléséhez. Elkészült honlapunk Tudástár menüpontja ami magába foglalja a Magyarország madarai, Magyarország kétéltűi és hüllői, Natura 200 területek aloldalakat. Létrejött a gyerekhonlapunk a www.csipogo.hu. Elkészült két mobiltelefonos applikáció is „Madárhatározó” és "Hüllőhatározó" néven, ami segíti a felhasználókat a látott állatok beazonosításában.
 

Az egyesület megköszöni annak a több tízezer embernek, egykori és mai tagtársunknak a közreműködését, aki az elmúlt harminc évben támogatta a madárvédelmet hazánkban! Egyben kérünk minden természetszerető embert, hogy ismerkedjen meg céljainkkal, és vegye fontolóra ennek a nagy múlttal rendelkező, Magyarországon alapított társadalmi szervezet támogatását! Védjük együtt hazánk természeti értékeit, legyen Ön is tagunk!

 

Our goals

Name and registered office

Official English name: BirdLife Hungary
Official Hungarian name: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 
Address: 1120 Budapest, Költő st. 21, Hungary
Logo: A displaying Great bustard

Our NGO does not engage in direct political activities, operates independently of political parties, and does not provide nor it accepts financial support from political parties.

Our objectives

Social support of nature protection, with the focus on bird conservation. 

In order to achieve the objectives, our organization:

  • promotes awareness and popularization of natural values and conservation goals.
  • expands the circle of supporters of nature conservation.
  • considers shaping the environmental awareness of both the youth and the adult population as an essential task. Therefore, it organizes comprehensive educational and environmental programs targeting youth, educational institutions, families, and adults alike.
  • conducts and implements nature conservation research and protection programs.
  • engages in advocacy activities at both national and international levels for the protection of natural values.
  • provides expertise to support the nature conservation activities of governmental and municipal bodies, as well as agricultural and social organizations.
  • participates in the work of international nature conservation organizations.
     

The Organization carries out the following public tasks to achieve its objectives:

  • Practical Nature Conservation Activities: Participates in the planning and implementation of species protection, area, and habitat conservation programs. It contributes to the planning and execution of the National Nature Conservation Plan (Act No. LIII of 1996 on nature conservation, Section 53).
  • Opposes Unlawful Damage and Endangerment of Natural Areas and Values: Takes action against the illegal harm and endangerment of natural areas and values (Act No. LIII of 1996 on nature conservation, Section 65 (1)).
  • Nature Conservation Monitoring, Research, Data Collection, and Publication: Conducts nature conservation research, organizes and implements protection programs, collects and publishes data, and ensures data provision for the nature conservation information system (Act No. LIII of 1996 on nature conservation, Section 67).
  • Development of Nature Conservation Culture and Education: Focuses on developing nature conservation culture and providing education on nature conservation. Conducts educational and environmental programs targeting youth, educational institutions, families, and adults (Act No. LIII of 1996 on nature conservation, Section 64 (1)).
  • Dissemination of Knowledge on Environmental and Nature Conservation, Sustainable Environment, and Consumption: Spreads knowledge on environmental and nature conservation, sustainable environment, and consumption in educational and cultural institutions. Environmental education and training (Act No. LIII of 1995, Section 54 and Act No. LIII of 1996, Section 64).
  • Collaboration in the Fulfillment of State and Municipal Nature and Environmental Protection Tasks: Engages in foundational measurements, prepares studies and expertise, and participates in tasks related to the exploration, presentation, and maintenance of nature conservation areas (Act No. LIII of 1995, Section 1 (2)(b) and Act No. CLXXXIX of 2011, Section 13 (1) point 11).
  • Monitoring and Documentation of Environmental State and Impacts on Human Health: Monitors and documents the environmental state and the impact of environmental stressors on human health. Gathers and publishes information on the condition of various environmental elements, providing assistance in accessing environmental information (Act No. LIII of 1995, Section 12).
  • Active Participation in the Development and Implementation of Territorial Planning and Development Documents: Participates in the development and execution of territorial and sectoral planning procedures to establish conditions for sustainable development (Act No. XXI of 1996, Section 2).
  • Collaboration in the Development of Medium-Term Science, Technology, and Innovation Policy Strategy: Assists in shaping innovation according to the principles of sustainability (Act No. CXXXIV of 2004 on research and development and technological innovation, Section 5 (3)).
  • Legal Protection Tasks: Protects the interests of future generations and the rights of the population to a healthy environment (Act No. CXI of 2011 on the Commissioner for Fundamental Rights, Section 2 (a), (b), (c), (d)).
  • Business Activities: The Association engages in business activities solely to achieve its non-profit objectives without jeopardizing them. Any results obtained from its economic activities are reinvested in the activities defined in the Articles of Association.
  • Nationwide Organization: The Association operates nationally, carrying out its activities throughout the entire territory of Hungary.

 

Deadwood

Deadwood is an important element in wooded habitats. Most forests and woodlands contain deadwood. It may occur as dead or rotting branches on a living tree, standing dead trees (known as snags), stumps, logs, or other fallen timber. Deadwood may be large, small, wet, dry, old, recent, coniferous or deciduous. Most woodpeckers need deadwood to thrive. Deadwood is essential habitat for many saproxylic insects which are important prey for many woodpecker species. Woodpeckers also use deadwood for nesting sites or as drumming posts. In Hungary, the White-backed Woodpecker is only found in forests with high levels of deadwood.  One of the forthcoming tasks of our working group will be to identify all the forests with deadwood ecosystems in Hungary and encourage their protection as habitats for White-backed Woodpeckers and other deadwood dependent wildlife. 

Standing dead trees are important for many beetle species and hence as feeding places for woodpeckers. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman

 

Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Spring. Photo: Gerard Gorman
Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Winter. Photo: Gerard Gorman
Work of White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos) on a standing dead tree (snag) in the Zemplén Hills. Photo: Gerard Gorman
Standing dead Common Hornbeam (Carpinus betulus) stripped of its bark and pecked by White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos). The tiny holes are burrows of Fan-bearing Wood-borer (Ptilinus pectinicornis) a beetle the woodpeckers searched for. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman

 

Irodalom

Csóka, Gy. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. ‒ In: Frank, T. (szerk.): Természet ‒ Erdő ‒ Gazdálkodás. MME, Pro Silva Hungaria, Eger, pp.85-98.

Frank, T. (2018): Harkályok. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 91-96.

Frank, T. et al. (2021): Védett Natura 2000 tölgyesek természetvédelmi kezelése II. ‒ Erdészeti Lapok 156(10): 8‒11.

Nagy, K. (szerk.) (2021): Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár. Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály, Budapest, 68 pp.

Ódor, P. (2018): Az álló és a fekvő holtfa. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 137-155.

Wryneck Working Group

Coordinátor: Antal Klébert 
E-mail: klebertantal@gmail.com

The Wryneck (Jynx torquilla) is the only European woodpecker species that is a true migratory bird. The species is not uncommon in Hungary but has declined in number as it has elsewhere in Europe. The reasons for its decline are not fully understood, but probably involve problems in European breeding areas, African wintering areas and at migration stop-overs in the Mediterranean basin.

Wryneck (Jynx torquilla) Photo: Neil Bowman

 

In the spring of 2021, a few members of the HVSZ who have a particular interest in Wryneck decided to start a pilot project. This mainly involved putting up nest-boxes in the Vértes Hill and the Börzsöny Hills. After securing funding from a private donation, more boxes were made and put up in the Vértes in March 2022. The aim at present is to gather more information on the species in Hungary. In the future, a nationwide survey of the population is planned. 
At present the HVSZ is looking for MME members who would like to form and join a Wryneck Working Group. If you are a ringer who regularly catches Wrynecks, or you have a pair breeding near you, or you are just interested in this fascinating species, please get in touch.

Fotó: Gerard Gorman

 

Fotó: Gerard Gorman

 

White-backed Woodpecker Working Group

In January 2021 we began to organise a specialist group within the Hungarian Woodpecker Working Group that would focus on the White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos). Our first task was to conduct a nationwide survey in the spring of 2021 to establish more precisely where this species occurs and approximately how many breeding pairs there are. The survey continued into 2022 and 2023.

Coordinator: Molnár Márton
E-mail: marcipalkata@gmail.com

White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos) This species was chosen for our group logo because it is a key species, an important indicator of mature, deadwood rich forests. It is the rarest, most range-restricted and hence only Strictly Protected woodpecker species in Hungary. Currently 260-760 breeding pairs are estimated. One of our group’s aims is to conduct a nationwide survey to gather more precise data on its population size, trends and threats.

Feeding White backed woodpecker on dry hornbeam (Photo: Molnár Márton)

A faj jelenlétének, vagy hiányának megállapítására irányuló felméréseket szervezünk azokra a területekre, ahol nem tisztázott a fehérhátú fakopáncs helyzete. Így reményeink szerint pontosan kirajzolódik majd a hazai elterjedési területe ennek a kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bíró madárfajnak. Emellett az ismert élőhelyeken mintanégyzetek felmérését fogjuk végrehajtani, és az ezekből kapott adatok alapján állománybecslést végzünk. Bízunk benne, hogy a megszerzett ismeretek nagyban hozzájárulnak majd a fehérhátú fakopáncs, valamint a hazai erdei élőhelyek védelméhez.

Tagtársaink fehérhátú fakopáncs keresés közben.


A fehérhátú fakopáncsról általában

Élőhelypreferenciája
Magyarországon elterjedésének súlypontja az Északi-középhegységben van,
de jelentősebb állománya él a Bakonyban és a Gerecsében is. A magasabb dombvidéki és középhegységi lombos erdők, jellemzően a 60–70 évesnél idősebb bükkösök fészkelője. A minimum 4-500 méter tengerszint feletti idős bükkösökben és elegyes (tölgy, kőris, gyertyán) lomberdőkben, ahol sok korhadó (holt)fa is található. Kedveli a középhegységi, zavartalanabb élőhelyeket, patakvölgyeket. Főként olyan részeken találkozhatunk vele, ahol sok korhadt fát talál. A Mátrában végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy a hosszabb ideje felhagyott – erdőgazdálkodási tevékenységgel nem érintett – s emiatt holtfában, szerkezeti elemekben gazdagabb, természetszerű, idős bükkösökben mintegy háromszorosa a költőpárok sűrűsége a hasonló korú és adottságú, de hagyományosan kezelt bükkösökhöz képest. Közeli rokonaihoz hasonlóan állandó madár.

 
A fehérhátú fakopáncs élőhelyei az idős, holtfában gazdag, természetes szerkezetű erdők (Fotó: Molnár Márton)
 
A homogén szerkezetű, fiatal erdők nem alkalmas élőhelyek a fehérhátú fakopáncs számára (Fotó: Molnár Márton)
 
 
Költésbiológiája
Territoriális madár, revírje meglehetősen nagy, híresen területhű faj. Évente egy fészekaljat nevel, amely 4-6 tojásból áll. A kotlást és az etetést is közösen végzi a két szülő. Monogám.

Táplálkozásbiológája
Sokszor keresi táplálékát a föld közelében, fatuskókon, melyekről a kérget igen nagy területről lehántja, az így megkopaszított fák az erdőkben messziről világítanak. Táplálékspecialista, főként szaproxilofág rovarokkal, cincérlárvákkal táplálkozik, melyeket a fa kérgének lebontásával szerez.
 
A fehérhátú fakopáncs táplálékának nagy részét a korhadó fában fejlődő rovarok teszik ki, például a nagy bíborbogár lárvája (Fotó: Molnár Márton)
 
Természetvédelmi megítélés
Mivel a fehérhátú fakopáncs élőhelypreferenciája mondhatni ütközik az erdőgazdálkodás érdekeivel, ezért a faj hosszútávú fennmaradásának kulcsa a megfelelő erdőgazdálkodásban (irányelvekben és érdekképviseletben) rejlik.

Az élőhelyeit érintő legfőbb veszélyeztető tényezők a változatos állapotú (álló, fekvő) és nagyméretű holtfa hiánya, vagy mennyiségének csökkentése és az élőhelyet nyújtó faállomány véghasználata. Az elterjedt erdészeti gyakorlat szerint végrehajtott, az erdőszerkezetet jelentősen homogenizáló állománynevelési munkák miatt a faj potenciális élőhelyeit jelentő magasabb dombvidéki és középhegységi lombos erdők (jellemzően a bükkösök) idősebb korban is gyakran csak kevésbé, vagy nem alkalmasak a faj megtelepedésére. Az ilyen hatású nevelővágások, valamint az egészségügyi termelések eredményeként holtfában és mikroélőhelyekben elszegényedett, homogén szerkezetűvé vált, jórészt elegyetlen faállományok alakulnak ki. A költési időszakban a költőhelyen folytatott erdőgazdálkodási tevékenység, elsősorban a fakitermelés, a meglévő fészekaljak pusztulását okozhatja, vagy zavaró hatása növelheti a költések sikertelenségének kockázatát.

Javasolt természetvédelmi intézkedések
A magasabb dombvidéki és középhegységi bükkösökben és bükkel elegyes gyertyános-tölgyesekben 20 m3/ha-t közelítő mennyiségben biztosítsuk a régebbi, már korhadt és frissebb holtfa együttes mennyiségét. Ez nem azt jelenti, hogy fahasználatonként kell visszahagynunk 20 m3 holtfát. Csupán arról van szó, hogy az évek során a természetes mortalitás, a kisebb dőlések, hó- és jégtörés következményeként keletkezett, nem összetermelt, már korhadt és frissebb holt faanyagból összességében hagyjuk vissza a fenti mennyiséget. Különösen fontos a nagyméretű fekvő holtfával együtt meghagyni a magas törzscsonkokat, és az élő fák közül feltétlenül visszahagyandók a koronában lévő vastag elhalt koronaágakkal rendelkező faegyedek. Nagyobb kiterjedésű, már területtel jellemezhető és jelentősebb faanyagot érintő széldöntések, vagy törések felszámolása esetén a fentiekhez hasonló elvek szerint járjunk el. Az erdőrészleten belül, ha erre lehetőség van, jobb, ha viszonylag egyenletes eloszlásban hagyunk vissza holtfát. A vágásos erdőgazdálkodás keretei között is tehetünk érdemi lépéseket a faj érdekében. Az élőhelyein az őshonos faállományok természetes felújítása, az idegenhonos faállományok őshonos fafajú erdővé alakítása, a véghasználatkor meghagyott hagyásfa-csoportok, a már említett visszahagyandó holtfa mind hozzájárulhatnak a faj megmaradásához.
 
Az idős, böhöncös faegyedek visszahagyása az erdőgazdálkodás során nagyban segítheti a faj védelmét (Fotó: Molnár Márton)
 
A gazdaságilag kezelt erdőkből hiányoznak az idős fák, az elegyfák, és a holtfa, ezekben a fehérhátú fakopáncs nem találja meg életfeltételeit (Fotó: Molnár Márton)
 
 

Woodpeckers of Hungary

Woodpeckers (Picidae) are globally widespread, occurring from sea-level to high altitudes on every continent except Oceania (Australia, New Zealand, Papua and islands east of there) and Antarctica. They are absent also from Madagascar and the Arctic. There are more than 200 species worldwide, 11 in Europe, of which 9 occur in Hungary. 8 species are resident and 1, the Wryneck, is migratory. All woodpeckers in Hungary are legally protected.

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) 

A Harkályvédelmi Szakosztály logójául választott harkályfaj kulcsfontosságú, a természetes állapotú, idős korú, korhadt fában gazdag erdők fontos indikátora. Ez a legritkább, és az egyetlen fokozottan védett harkályfaj Magyarországon. Jelenleg 260-760 párt becsülnek a szakemberek. Csoportunk egyik célja, hogy országos felmérést végezve pontosabb adatokat gyűjtsünk az állomány méretéről, változásáról és veszélyeiről. Bővebb információ

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) Fotó: Gerard Gorman

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Bővebb információ

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Fotó: Gerard Gorman

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Bővebb információ

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Fotó: Gerard Gorman

Kis fakopáncs (Dryobates minorBővebb információ

Kis fakopáncs (Dryobates minor) Fotó: Gerard Gorman

Közép fakopáncs (Dendrocoptes mediusBővebb információ

Közép fakopáncs (Dendrocoptes medius) Fotó: Barkóczi Csaba

Zöld küllő (Picus viridis) Bővebb információ

Zöld küllő (Picus viridis) Fotó: Gerard Gorman

Hamvas küllő (Picus canus) Bővebb információ

Hamvas küllő (Picus canus) Fotó: Gerard Gorman

Fekete harkály (Dryocopus martius) Bővebb információ

Fekete harkály (Dryocopus martius) Fotó: Csonka Péter

Nyaktekercs (Jynx torquilla) Bővebb információ

Nyaktekercs (Jynx torquilla) Fotó: Gerard Gorman