Az itt készült képek kikerültek az internetre, komoly felháborodást kiváltva. A területileg illetékes Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a helyszínen megtette a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságok bevonásával.

A másik, időben valamivel korábbi eset, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kárókatona gyérítés-riasztáshoz kötődik. Itt a gyérítés a Horgász Egyesületek Fejér megyei Szövetségének irányítása alatt történt, amellyel összefüggésbe hozhatóan az elpusztult nagy kárókatonák mellett fokozottan védett kis kárókatona tetemeket is találtak a természetvédelmi őrszolgálat tagjai a vízben. Az elpusztult madarak állatorvosi vizsgálata egyértelmű sörétlövéseket mutatott ki. A vizsgálatok folytatódnak annak kiderítésére is, hogy milyen sörét okozhatta a fokozottan védett madarak pusztulását, ugyanis a Natura 2000 vizes élőhelyeken az ólomsörét használata is jogsértésnek minősül. A nyilvánosságra kerülő információk itt is felháborodást keltettek a természetért aggódók körében.

Sajnos nem egyedi esetekről van szó, mivel elsőorban a ragadozómadarakat és a vizes élőhelyeken előforduló védett madárfajokat érintő lelövéses esetek évről évre rendszeresen előfordulnak. 2025-ben söréttel lőttek meg egy Bulgáriában GPS jeladóval jelölt  kerecsensólymot a Hortobágyon. A madár a gyors és szakszerű állatorvosi ellátásnak köszönhetően életben maradt, azonban nagy valószínűséggel a szabad természetbe már nem lehet visszaengedni. A tavalyi évben több másik esetre is fény derült, egy kígyászölyv, egy parlagi sas és két szürke gém is lövés miatt került kézre. Emellett olyan eset is előfordult amikor szabálytalan rágcsálómérgezés miatt elpusztult rétisas kórbonctani vizsgálatakor a madár testében korábbi lövésből származó 6 db 3 mm-es lövedéket találtak a szakemberek. Még a közkedvelt fehér gólyák légpuskával való meglövésére is több példa volt az elmúlt években.

Az MME-hez érkező vélemények alapján a társadalom jelentős része elvárja, hogy ezeket a természetkárosítási ügyeket kellő eréllyel vizsgálják a nyomozó hatóságok és a megfelelő, elrettentő erejű szankcionálásig is eljussanak ezek az ügyek. Ennek ellenére a korábban feltárt, védett madarakat érintő mérgezéses, lelövéses, vagy befogásos ügyek során csak kivételesen születtek jogerős bírósági ítéletek az elkövetőkkel szemben és azok mértéke is elmaradt a közvélemény által elvárttól. Bizonyára sokan emlékeznek a 2021-ben lelőtt barátkeselyű esetére is, ahol a sikeres rendőrségi nyomozást követően az elkövetőkre csekély mértékű pénzbírságot és felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület továbbra is zéró toleranciát és hatékonyabb fellépést vár el a hatóságoktól és a vadásztársadalomtól a védett madarakat illegális eszközökkel pusztító bűnözőkkel szemben.

A vadgazdálkodási törvény értelmében vizivad társas vadászatokra is egy sor szabály betartása kötelező. Ezek közül kiemelendő a megfelelő fajismeret, vizes élőhely esetén a ólomsörét használatának tilalma, valamint a vadászat szabályszerű dokumentálása. A vadászaton részt vevőktől elvárt lenne a fajismeret hiányában hibázó társuk figyelmeztetése, valamint a hiba dokumentációja is. 

Bővebben a nagy kárókatonáról

A nagy kárókatona nem védett faj, de mivel az EU Madárvédelmi Irányelvének hatálya alá tartozik, azaz Európában, így Magyarországon honos faj, úgynevezett európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül. Ez önmagában azt a felelősséget rója Magyarországra, hogy természetes állományai megőrzendők, az állományainak helyzetéről időről-időre az országnak jelentést kell készítenie a Közösség számára. 

Az európai állomány nem veszélyeztetett, bár a kétezres évek elejéig észlelt jelentős növekedés megállt, a hazai költőállomány azonban egyértelmű csökkenő trendet mutat. Telelőállománya az időjárástól függően vonul a kontinens vizes élőhelyeit látogatva. A Madárvédelmi Irányelv hatálya alá tartozó különleges madárvédelmi területeket a nagy kárókatonára hivatkozva nem jelölt Magyarország a Natura 2000 hálózatba. Ugyanakkor ezeken a területeken az általános védelmi célok a nagy kárókatonának is élőhelyet biztosítanak. A fajjal kapcsolatban sem az állami, sem a civil természetvédelmi szervezetek nem végeznek aktív természetvédelmi tevékenységet, a fajra vonatkozó monitoring tevékenység (adott területen tapasztalt egyedek számának hosszú távú nyomon követése) kivételével. Magyarország a nagy kárókatonával kapcsolatban derogációt kért az általános védelmi kötelezettség alól, a halastavi kértételének csökkentése érdekében, így lehetséges a riasztás és gyérítés. Hazánk jogszabályban rögzítette ennek szabályait, valamint rendszeresen jelenti az EU számára a kilőtt példányok számát a fészkelő és átvonuló állomány számai mellett – bizonyítandó, hogy a derogáció nem okoz problémát a megőrzendő természetes állomány számára. A 13/2001 (V. 9.) KöM rendelet értelmében a nagy kárókatonát riasztani védett területen kívül július 1-től február 28-ig engedély nélkül lehet, az időszakon kívül és védett területen ez engedélyköteles. Ugyanennek a jogszabálynak az értelmében a fajnak a gyérítését védett és különleges madárvédelmi (Natura 2000) területeken kívül szeptember 1-től január 31-ig engedély nélkül végezheti vadászatra jogosult vagy halőr. Védett természeti területeken, különleges madárvédelmi területen, vagy a fenti időszakon kívül a gyérítés engedélyköteles. A gyérítés során a gyérítést végzőnek a hatósági engedélyben foglaltak mellett be kell tartania a vadászat során alkalmazandó szabályokat, így például ólomsörétet az érintett vizes élőhelyek miatt nem szabad használni. Az engedélyeket a hatóság úgy állapítja meg, hogy más természeti értékben kár ne keletkezzen.

A fent említett eset azért is keltett felháborodást, mert feltételezhetően több kapcsolódó szabályt sem tartottak be a gyérítést végzők. Felmerül, hogy a kárókatona gyérítése a jelenlegi –  kifejezetten engedékeny – szabályok szerint nem szolgálja a természetvédelmi célokat, illetve a hatóság nem tudott a jogszabályban lefektetett elvárásoknak, elveknek érvényt szerezni. Fokozottan felmerül a kárókatona gyérítését végzők fajismeretének hiánya, illetve az ezzel kapcsolatos hatósági előírások hiánya vagy betarthatósága is. Ha bebizonyosodna, hogy a gyérítésnél a vizes élőhelyeken tiltott ólomsörétet is használtak, az tovább súlyosbítaná a jogsértés mértékét.

A nagy kárókatona gyérítését engedéllyel végzők és a vadászok figyelmét felhívjuk a megfelelő fajismeret elsajátítására – amelyhez a Magyarország Madarai oldalaink és kiadványaink is segítségként szolgálnak –, de emellett szeretnénk kérni, hogy a terítékkel kapcsolatos kötelező adatszolgáltatáson túl az esetlegesen gyűrűvel kézre kerülő nagy kárókatonákról, vagy vadászható madárfajokról értesítsék a Madárgyűrűzési Központot is.

További háttérinformáció:
 

https://mme.hu/kis-karokatonak-es-halaszat

https://mme.hu/hirek/2025/07/28/sorettel_lottek_meg_egy_bolgar_gyurus_kerecsensolymot_hortobagyon

https://mme.hu/hirek/2023/11/23/felfuggesztett_bortonbuntetest_kaptak_baratkeselyut_lelovo_vadaszok

https://mme.hu/farkas-keselyu-es-ket-fustolgo-puskacso

https://imperialeagle.eu/hu/content/ragadozomadarak-teriteken-16-eves-csucson-az-orvvadaszatuk

https://mme.hu/magyarorszagmadarai

https://natura.2000.hu/hu/kiadvanyok

https://mme.hu/madargyuruzes_es_madarvonulas-kutatas