Mesterséges fészkek, fészeküregek

A településeken is előforduló madaraink egy része egyáltalán nem vagy csak részben odúköltő. A búbosbanka, a vörösbegy, az ökörszem vagy a hantmadár költését nem klasszikus mesterséges odúk kihelyezésével, hanem potenciális fészeküregeket létesítésével tudjuk segíteni. Ebben segít ez az oldal.

Búbosbanka költőhely

Az ökörszem és a vörösbegy a madaraknak azon csoportjába tartozik, melynek képviselői a talajszinttől több méter magasságig, talajmélyedésben és korhadt fatuskóban a földön, változatos magasságban épületek és partfalak üregeiben, és akár az ágak között is képesek fészket építeni.

Furán fészkelő fajok

A bevezetőben említett madarak közös jellemzője, hogy a lehető legelképesztőbb mesterséges tárgyakba is beköltöznek, ha azok kellően védettek az esőtől és megfelelő méretű bejárat van rajtuk.

Az ökörszem és a vörösbegy a madaraknak azon csoportjába tartozik, melynek képviselői a talajszinttől több méter magasságig, talajmélyedésben és korhadt fatuskóban a földön, változatos magasságban épületek és partfalak üregeiben, és akár az ágak között is képesek fészket építeni.

Ha segítjük, az ökörszem, a búbosbanka és a hantmadár is gyakoribb fészkelője lehet a lakott területeknek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

"Limlomlakások" a hátsó udvarból

Első körben érdemes körülnézni az udvarban, mert jó eséllyel találunk olyan tárgyat, ami alkalmas lehet fészkelőhelynek. A dolog lényege, hogy a világot a fenti kettős kritériumrendszert ismételgetve próbáljuk szemlélni. Lássunk két ötletadó, szemléltető példát egy fővárosi kertes ház udvarából!

Képgaléria: Ez a "valamireegyszermégjólesztegyükel" gyephenger is rendelkezik minden potenciális fészkelőhelyi kritériummal a furán fészkelő fajok számára. Méretét tekintve azonban ideális arra, hogy beépítve kiegészítsük ezzel az egyik legösszetettebb madárbarát kerti "berendezést", a természetvédelmi farakást.

 

Kő- és téglarakások

A hazai portákon a fenti jellegű alkalmatosságoknál is nagyobb valószínűséggel találhatók meg a tégla- és kőrakások. Utóbbiakban a felhalmozáskor "magától" is kialakulhatnak fészeküregek, de biztosabb – és a szépen felrakott téglarakásnál az egyedül járható út –, ha némi áthidaló tetődeszkadarabokat is felhasználva mi alakítunk ki ezekben költőfülkéket.

 

A kőrakások a külterületeken, "szőlőhegyeken" is gyakoriak. Ezeket az élőhelyeket a búbosbankák és a hantmadarak különösen szeretik. 2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fahordók és -dézsák

Az üregekben fészkelő fajok számára a virágszeretetünk is előnyös lehet, ha virágládaként fahordót vagy -dézsát használunk, és ennek kihelyezésekor nemcsak a növények, de a madarak igényeit is figyelembe vesszük (a kettő nem zárja ki egymást).  

 

 

Amennyiben ezt a hordót nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk, akkor a búbosbankák  költeni is tudnának itt. (Fotó: Orbán Zoltán). 

Fadézsa esetében hasonló a helyzet, annyi pluszmunka kiegészítéssel, hogy erre egy 6–8 cm-es lyukat is vágnunk kell röpnyílásnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Téglából rakott fészekházikók

A nagy kiterjedésű fátlan legelőkön, a szőlőhegyeken, parlagterületeken jó bontott téglából percek alatt kialakíthatóak tartós, akár évtizedekig is működőképes fészekházikók.

A téglából rakott költőhelyek belterületi udvarokban, háztáji kiskerteknél is jól mutatnak, ezért akár itt is használhatjuk ezeket. Erre mutatunk be néhány példát.

Fészkelőhely üreges fatuskóban

Némi munkával és kiegészítéssel egy termetesebb üreges fatörzsdarab is alkalmas fészkelőhellyé alakítható. Erre mutatunk egy ötletadó, az alapelveket bemutató példát.

Amint arról a téli madáretetés fejlesztéseként írtunk, az ökörszem számára vonzó kiegészítője a talajetetőknek a kéregrakás, amiben könnyedén el tud bújni ez az egérszerű mozgással a talaj közelében keresgélő madárka.

 

Ezért az etetési időszak végéhez közeledve, a téli tapasztalatok alapján szinte magától adódott a gondolat az üreges fatuskó-búvóhely fészkelőhellyé alakítására olyan kéreggallérral, ami nem csak a madara számára vonzó, de a szőrmés ragadozók ellen is véd.

A tetőtér megnyitása

A búbosbanka klasszikus lakott területi fészkelőhelyét jelentik a tetőszerkezetek. A víz elleni szigetelés érthető igényét megtartva nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást.

A kúpcserepek alatti sötét üregek mágnesként vonzzák a fészkelőhelyet kereső búbosbankákat (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A tetőtérre nagyobb bejáratot kínáló szellőzőablakok megnyitása az eddig tárgyalt fajok mellett a gyöngybaglyok, a kuvikok és a macskabaglyok, a füsti fecskék, a házi rozsdafarkúak és több padlástérlakó denevérfaj számára is kedvező.

 

Egy ilyen nyitott tetőszellőzőn a legtermetesebb padláslakó baglyok is beférnek (Fotó: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat, a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek.

Orbán Zoltán