Az elmúlt évtized legnagyobb hazai létszámcsökkenést elszenvedő vesztesei között vannak a 2010-es év madarai, a fecskék, az átlagosan majdnem 50%-os fogyatkozást követően különösen elkeserítő volt az elmúlt nyár "fiókagyilkos" időjárása. Ezért is reménykeltőek a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásról szeptember elejétől beérkező hírek az elképesztő nagyságrendű, esténként akár 400.000-re becsült létszámú éjszakázó fecskecsapatokról, melyekből idén eddig több mint 13.000 példányt sikerült befogniuk és meggyűrűzniük.

Az éjszakázó fecskék számának hasonló nagyságrendjéről számolt be a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás munkatársa is, elmondása szerint náluk is előfordultak 200.000 példányra becsült esti behúzások. Ezek a számok azért is örvendetesek, mert a gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy a vonulás második felében Magyarországon tartózkodó madarak már nem a hazai, hanem az északabbi országok állományaiból származnak, ami azt mutatja, hogy a (füsti) fecskék fészkelőterületének jelentős részén jó évadot zártak a madarak.

Az esti seregély- és fecskebehúzás a naplementével indul (seregélyek) és a madarak számától, valamint az éjszakázóhelyül szolgáló növényzet ...

... kiterjedtségétől függően (Fotók: Orbán Zoltán) ...

A vonuláskutatók hálóit rejtő növényzetbe húzó madarak ...

... "helyezkedés" közben nagy számban ...

... repülnek a hálókba, ami rendkívül fontos körülmény ...

... az így tömegesen fogható fajok (füsti fecske) vonulási és telelési viselkedésének vizsgálatában. A molnárfecskék telelőterületeiről éppen azért nincsenek kielégítő információink, mert ez a faj a költési időszakon kívül nem száll le a parti növényzetbe (a kutatók feltételezése szerint a sarlósfecskékhez hasonlóan a levegőben alszanak), ezért elegendő visszafogási adattal sem rendelkezünk róluk.

A hálóba került madarakat közvetlenül sötétedés után a "lámpás ellenőrzéskor" szedik ki a madarászok, ...

... majd jól szellőző vászonzsákokban szállítják ...

... a gyűrűzőhelyre.

A nappali madarakat az esti gyűrűzést követően nem engedjük el, mert sötétben nem tudnának biztonságos helyre húzódni, ezért az éjszakát a madárzacskókban töltik. Nagyszámú fecske befogása esetén ez a módszer már nem mindig járható, amire éjszakáztató papírdobozokkal készülnek a táborok, ...

... melyekben nádszálakon üldögélve alhatnak a madarak.

Hajnalban aztán ...

... egy csapatban engedjük el őket.

Ugyanekkor a nádasban éjszakázó madarak is felkerekednek, ami ismét lehetőséget kínál a fecskefogásra.

Az esti és kora reggeli időszakot kivéve ennek a magasban vadászó madárcsoportnak a képviselői szinte soha nem kerülnek kézre.

A fecskék általában békésen nézelődnek a hálóban, ezért nagyon könnyen és gyorsan ki lehet szedni őket.

Az óránkénti ellenőrzések madarai a gyors gyűrűzést követően már repülhetnek is tovább.

Az idei vonulásban rendkívül magas a fiatal füsti fecskék aránya, húsz madárból csak egy-kettő öreg madár, ami eredményes költési időszakra, magas fiókaszámra utal (Fotók: Orbán Zoltán).

Ez a felvétel nemcsak az esti és reggeli fecskegyűrűzésbe enged bepillantást, de képet kapunk arról is, hogy milyen az esti behúzás testközelből, a nádas belsejéből. A videó 1 perc 22. másodpercénél egy ragadozó suhan át  a képen (valószínűleg egy tojó karvaly vagy egy hím héja). Ez a madár a magasban repkedő fecskék számára szinte láthatatlanul, sötét felső oldalával a mind árnyékosabbá váló növényzetbe olvadva próbál becserkészni egy-egy óvatlan zsákmányt. Bár ez a felvételeken nem látszik, megjelenése nem egyszeri alkalom volt, folyamatosan járőrözve többször is feltűnt a háló nyiladékában.
 

A gyűrűzés egész napos munka, a hálóállások óránkénti ellenőrzésébe ...

... a gyűrűzőhelyekre, így a Sumonyba ide látogató érdeklődők is be tudnak kapcsolódni, ...

... nagy segítséget nyújtva a madárzacskók cipelésében.

Eközben sok érdekes madárral találkozhatnak: a cserregő nádiposzáta ...

... és a barátposzáta az egyik leggyakrabban kézre kerülő faj szeptemberben.

Az igazán szerencsések részesei lehetnek világ egyik legszínpompásabb madarának, a jégmadárnak a befogásának és gyűrűzésének is (Fotók: Orbán Zoltán).

Kézbe véve ez a faj a nyaktekercshez hasonló fejforgató riasztó viselkedést mutat. Ennek oka pontosan nem ismert, de elképzelhető, hogy a "hivatásos" nyakforgatóhoz hasonlóan a fészeküregben kotló madár és a tollas fiókák a csőr és a bajuszfoltok mutogatásával (a nyaktekercs kígyóként sziszeg, miközben ide-oda tekergő fekete tarkócsíkja a veszélyes hüllőt idézi a meghökkent ragadozónak) próbálják félelmetesnek mutatni magukat.

Most hétvégén egy igazi kuriózum is kézre került. A mediterráneumból terjeszkedő berki poszáta évi egy-két párban már költ is Magyarországon, de kézre kerülése máig rendkívüli eseménynek számít. Egyik különlegességük (és egyben határozó bélyegük), hogy 12 faroktoll helyett csak tízzel rendelkeznek.
 

Idén két-három héttel későbbre tolódott a fecskevonulás (valószínűleg a hosszúra nyúló nyári időjárás miatt), de mostanra lecsengőben van Sumonyban is. Azonban a hétvégi Európai Madármegfigyelő Napokon még jó eséllyel találkozhatunk az utóvédekkel, ha kilátogatunk valamelyik rendezvény helyszínre, melyek közül sok gyűrűző állomáson lesz vagy programjában bemutató gyűrűzés is szerepel.

Orbán Zoltán