A színes szakmai programot dr. Varga Ildikó, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának vezetője nyitotta meg, amelyet Prof. Caitlin Gabor angol nyelvű előadása követett. Prof. Gabor a Texas State University (USA) kutatója és oktatója, szakterülete a kétéltűek és halak viselkedés ökológiája. Előadásában beszámolt a kétéltűek stresszhelyzetre (urbanizáció, degradált szárazföldi élőhelyek, talajszennyezés és éjszakai fények) adott válaszával kapcsolatos kutatásairól. A színvonalas bevezető előadást után folytatódott az angol nyelvű szekció, Katona Gergely mutatta be munkáját a hüllők ivar-determinációjának módja és a felnőttkori testméret kialakulásának összefüggéséről.

Az előadóülésen öt magyar nyelvű szekció, összesen 23 előadás formájában fedte le a hazánkban folyó herpetológiai munkák témaköreit. A Viselkedésökológia szekcióban tájékozódhattunk a gyíkok szaporodási környezete és a termális környezet összefüggéseiről, karotinoid alapú színezeti jelzések szereperől a nőstény spanyol zöld gyíknál (Lacerta schreiberi), anyai befektetés és stressz hatásáról fiatal Iberolacerta cyreni gyíkok fizikai teljesítményére és viselkedési konzisztenciájára, és a klimatikus és szociális környezet hatásáról békák utódgondozására. A Populáció vizsgálata szekcióban a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) mozgáskörzetéről és populációgenetikájáról, a két unkafaj hibridzónájáról a Korponai-fennsíkon, az alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) populációstruktúrájáról a Mátrában, és egy Hercegovinai barlangi vakgőte (Proteus anguinus) ökológiájáról és populációgenetikájáról hallhattunk.

Az ebédszünet után a Viperák biológiája szekció következett, amelyben a visszatelepített rákosi viperák (Vipera ursinii rakosiensis) területhasználatáról, túléléséről és termoregulációjáról, egy rekonstruált rákosivipera-élőhely hüllőpopulációinak abundanciaviszonyairól, borz és róka hüllőpredációjáról a rákosi vipera kiskunsági élőhelyein hallhattunk új eredményeket, majd a görög karsztvipera (Vipera graeca) zsákmányválasztását ismerhettük meg. A Kétéltűbetegségek szekció főként a kitridiomikózissal kapcsolatos hazai kutatásokat foglalta össze. Az első előadásban egy áttekintést kaptunk a kétéltűbetegségek hazai előfordulásáról, majd megtudtuk, hogyan alakul két hazai kétéltűfaj kémiai védekezése a Batrachochytrium dendrobatidis által okozott fertőzés hatására, hogyan hat a Batrachochytrium dendrobatidis által okozott fertőzés elleni in vivo hőkezelés barna varangy (Bufo bufo) ebihalakra, és végül hogy az ebihalak melegkedvelő viselkedése hogyan hat a Batrachochytrium dendrobatidis kétéltű-patogén gombával való fertőzöttségre. Az utolsó, Természetvédelem szekcióban pedig érdekes tapasztalatokat hallhattunk kétéltű élőhelyek fejlesztéséről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, megtudhattuk, milyen hatással van a szaporodóhelyek szennyezettsége kétéltűinkre, milyen perspektívák rejlenek a hazai kétéltűmentési akciókban, milyen akvatikus inváziós fajok veszélyeztetik kétéltűinket és hüllőinket, és hogyan telepítettek át egy veszélyeztetett teknősállományt a Holt-Tiszán. Az előadóülést a Balkan Herps projekt előzetes eredményeinek bemutatása zárta. Az előadóülés informálisan a Grund sörözőben folytatódott, ahol a résztvevők kötetlenebb formában beszélhették meg kutatásaik eredményeit.

Az előadóülés programját innen lehet letölteni, valamint az elhangzott előadások összefoglalói itt érhetők el. Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetőek meg.