2026.01.26
Vízimadár-védelmi Szakosztály

Beszámoló a böjti réce költőállományának 2025. évi országos felméréséről

Hím böjti réce (Fotó: Simay Gábor)

Hím böjti réce (Fotó: Simay Gábor)

Az MME által meghirdetett lakossági szavazás 2025-ben a böjti récét (Spatula querquedula) választotta az Év madarának. Ezért az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya is kiemelten foglalkozott ezzel a mutatós, de egyre fogyatkozó számú récefajjal. A szakosztályunk által koordinált felméréshez a nemzeti parkok munkatársai, gyakorlott terepmadarászok és hobbi madármegfigyelők egyaránt nagy számban csatlakoztak, így igen átfogó képet kaphattunk a böjti réce aktuális költőállományáról.

A korabeli vadászati irodalomból tudjuk, hogy a böjti réce a múlt évszázad elején még a 3. leggyakrabban vadászott récefajnak számított a tőkés- és csörgő réce után (Diezel & Mika, 1899). A hazánkban előforduló madárfajok névjegyzékének 1960-as és 1984-es kiadásai gyakoriságánál fogva még nem tartalmaztak számszerű becslést a faj magyarországi költőállományáról. A legutolsó, 2008-ban megjelent nomenklatúra (Hadarics & Zalai, 2008) 1200-1500 párra becsülte az ezredforduló hazai költőállományát. Ezzel szemben a 2021-ben megjelent Magyarország madáratlasza már 500-700 párra tette a költőpárok számát a 2013-2018 között végzett kiterjedt felmérések alapján.

A költőállomány csökkenése maga után vonta a vadászati törvény módosítását is. A böjti réce 2004-ig szerepelt a lőhető récefajok között, ekkor a hazai költőállomány gyors csökkenése miatt a magyar vadászati törvény beszüntette a faj vadászatát. 2008-tól a védett, 2012-től már a fokozottan védett fajok között tartjuk számon. A böjti réce jelenlegi, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

A költőállomány pontos becslése igen nagy kihívást jelent. Egyrészt az utóbbi évek csapadékviszonyaira jellemző szélsőségek miatt igen nagy különbség mutatkozik a böjti réce fészkelésére alkalmas vizes élőhelyek számában az egyes évek között. Másrészt a faj jellegzetes élőhelyigénye és a költési időszakban mutatott rejtőzködő életmódja miatt igen nehéz a költés kimutatása a fészkelőhelyeken. Ezeken a jellemzően sekély vizű, sűrű és magasra felnövő vegetációval rendelkező élőhelyeken csak a legritkább esetben kerülnek szem elé a fiókás családok. A legtöbb esetben csak a madarak – különösen a párok és a magányos ún. őrgácsérok – költési időben történő jelenlétéből következtethetünk a faj potenciális fészkelésére.

A sekély vizű, sűrűbb növényzettel rendelkező szikes tavak és mocsárrétek a böjti récék legkedveltebb fészkelőhelyei (Fotó: Csibrány Balázs)
A sekély vizű, sűrűbb növényzettel rendelkező szikes tavak és mocsárrétek a böjti récék legkedveltebb fészkelőhelyei
(Fotó: Csibrány Balázs)

A böjti réce a hazai fészkelő récefajok között egyedülálló módon teljesen elhagyja a Kárpát-medencét a téli időszakban. Az első példányok február végén és március elején jelennek meg hazánk vizes élőhelyein. Ezt követően szinte „berobbannak” a Kárpát-medencébe, a legtöbb vizes élőhelyen nagy eséllyel találkozhatunk vele a március-áprilisi vonulási időszakban. A költési időszak jellemzően májustól júliusig tart. Augusztusban már kezdetét veszi a gyülekezési időszak, szeptember folyamán pedig a legtöbb példány már el is hagyja a Kárpát-medencét. A 2025. évben a tavaszi vonulás jelentős csúszást mutatott, az első példányok mintegy kéthetes késéssel érkeztek meg Magyarországra.

Böjti réce frekvencia-grafikon 2025
A Madáratlasz Program frekvencia-grafikonján is jól látszik, hogy a 2025. évben (piros vonal) a böjti récék mintegy két hét késéssel érkeztek az előző öt év átlagához (kék vonal) képest. A szürke oszlopok az év egyes heteit, az oszlopok magassága a 2025. év adott hetein vizsgált 2,5x2,5 km UTM négyzetek számát jelentik.
Tavaszi böjti réce számlálások 2025
Az MME-VVSz által koordinált tavaszi fajspecifikus felméréseken 2025-ben a böjti réce is célfajként szerepelt. A grafikon a barátréce (március 14-17.), a nagy goda (március 28-31.) és a cigányréce (április 11-14.) országos szinkronfelmérése során megfigyelt böjti récék országos mennyiségét mutatja.

A Vízimadár-védelmi Szakosztály által meghirdetett költőállomány felmérés legátfogóbb szakaszát egy tíznapos ún. rapid monitoring alkotta május 5-15. között. Korábbi osztrák felmérések mintájára ezzel igyekeztünk minél több információt szerezni a potenciális költőhelyek vízborítottságáról, illetve a böjti récék jelenlétéről a fészkelési időszak elején. A költési időszak további részében csak a megfelelő vízellátottságú, költésre alkalmas területeket keresték fel megfigyelőink. A felmérések kiterjesztését segítette az MME belső pályázati rendszere is, melynek keretében a helyi csoportok 2025-ben a vizes élőhelyek fészkelő réceállományának májustól júliusig történő felmérésére is igényelhettek támogatást.

A kiterjedt felmérés eredményei alapján a 2025. évben 282–340 pár böjti réce költését feltételezzük Magyarországon. E költési adatok túlnyomó többsége – a fentebb is említett felmérési nehézségek miatt – csupán felnőtt madarak potenciális költőhelyen történő megfigyelését jelenti a költési időszakban. Jól szemlélteti a költőállomány felmérés nehézségeit, hogy a kiterjedt monitoring ellenére csupán 14 helyszínen sikerült fiókás családot megfigyelni az egész országban.

Böjti réce költőállomány felmérés 2025
A 2025. évi költési időszak során felmért 10x10 km-es UTM négyzetek térképe a böjti récére vonatkoztatott legerősebb fészkelési valószínűséggel.

A böjti réce hazánkban fészkelő állományának nagy része a Dunától keletre, az Alföld sekély vizű, növényzettel sűrűn borított vizes élőhelyein költ. A 2025. évi felmérés során a költőpárok csupán 10%-a (31–35 pár) került elő a Dunántúlon. Az Alföldön a legerősebb költőállomány Hajdú-Bihar vármegyében, a Hortobágyi Nemzeti Park vizes élőhelyein található. A vármegyében felmért költőpárok az országos állomány mintegy felét (49%) jelentik!

Böjti réce NPI eloszlás 2025
Az egyes nemzeti park igazgatóságok illetékességi területein fészkelő böjti réce párok száma.
Böjti réce vármegyei eloszlás 2025
Az egyes vármegyék területein fészkelő böjti réce párok száma.

Bár a legutolsó, hivatalosan publikált becslés 2021-ben még 500–700 párra tette a böjti réce hazánkban fészkelő állományát, az Európa Bizottság számára készült 2025. évi ún. országjelentésben az MME Vízimadár-védelmi Szakosztályának javaslatára már 300–700 pár szerepelt a faj magyarországi költőállományaként. Ugyanis az utóbbi évek szárazsága – különösen a 2022. évi történelmi aszály – fényében indokoltnak véltük, hogy az élőhelyvédelmi irányelv alapján hatévente leadott országjelentésben a legutóbb becsült állomány alsó határát még lentebb vigyük. A 2025. év szárazság tekintetében alig maradt el a 2022. évi rekord aszálytól, így a mostani országos felmérésen kapott 282-340 páros eredmény alátámasztja szakosztályunk véleményét az országjelentés állománybecslésével kapcsolatban.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén található, még viszonylag erős költőállomány jól mutatja, hogy a vizes élőhelyek nagyléptékű helyreállítása a böjti réce hazai fennmaradása szempontjából is mennyire kiemelten fontos. A klímaváltozással egyre gyakoribb aszályos évek éppen a faj szempontjából kulcsfontosságú szikes tavakat és sekély vizű mocsárréteket fenyegetik a legnagyobb mértékben. A jelenlegi klímatrendek alapján pedig minden esélyünk megvan arra, hogy a 2025. esztendőben tapasztalt csapadékhiány pár évtized múlva egy teljesen átlagos évet jelent majd Magyarország időjárásában.

Köszönetnyilvánítás

Ez az országos léptékű állományfelmérés természetesen nem jöhetett volna létre többszáz terepi felmérőnk munkája nélkül. Ezért minden adatfeltöltőnek köszönjük, akik a MAP adatbázisában teljes- vagy vízimadár fajlisták feltöltésével növelték a felmért területek számát a 2025. évi költési időszakban! Emellett nagy köszönettel tartozunk a hazai nemzeti parkok igazgatóságainak, hogy adatbázisaikból rendelkezésünkre bocsátották a fajjal kapcsolatos 2025. évi biotikai adatokat! Végül kiemelten köszönjük azon terepmadarászok áldozatos munkáját, akik a vizes élőhelyek célzott felmérésével lehetővé tették ezt az országos léptékű felmérést! Elemzéseinkhez a következő megfigyelők adatait használtuk fel:

Adorján Ágnes, Agócs Péter, Albert László, Antoni Gyula, Arnóth Júlia, Babos Rita, Bajor Zoltán, Balaskó Zsolt, Balázsi Péter, Bálint Gábor, Balla Dániel, Balog László, Bárdos Imre, Bárdos Tibor, Barkóczi Csaba, Báthori Ferenc, Bátky Gellért, Bebesi Zoltán, ifj. Bebesi Zoltán, Benesovits Nóra, Berecz Tibor, Bessenyei László Bence, Bodics Dániel, Bodor Ádám, Bodzás János Sándor, Bognár Előd Szabolcs, Bognár Szabolcs, Bóna Krisztina, Borza Sándor, Bozsaky Bonifác, Császár Mónika, Cseh Judit, Cser Gábor Péter, Cser Szilárd, Cserép György, Csesznik Bence, Csibrány Balázs, Csillag András, Csitneki Boglárka, Csobán Péter, Csonka István, Csopják Tamás, Dénes János, Dobay Orsolya, Dudok Eszter, Ecsedi Zoltán, Egyed István, Egyedné Molnár Krisztina, Emri Tamás, Engi László, Enyedi Róbert, Fejes Éva, Fenyves Ervin, Dr. Flesch Márton, Forgách Balázs, Forgách Csanád, Forintos Nikolett, Forintos Viktor, Gál Lajos, Gál Szabolcs, Gallai Zsófia, Gaszler Péter, Gilányi Gábor, Góczán József, Gönye Csaba, Gregorits János, Gyenes János, Győrfy Hunor, Győrig Előd, Gyukics Gellén, Gyuricza András, Dr. Halmos Gergő, Hanyicska Zsolt, Haraszthy László, Háromszéki-Virág Fruzsina, Havasi Máté, Hegedűs Dániel, Hegedűs János, Herczeg Dávid, Hoffmann Károly, Horváth Gábor, Horváth György, Horváth Júlia, Horváth Levente, Horváth-Mühlhauser Gábor, Hörcsik T. Zsolt, Hunor-Kálmánczi Anna Éva, Huszti Sámuel, Jandó Benedek, Jantyik Péter, Juhász Benedek, Juhász Gőz Szilvia, K. Szabó Attila, Kalocsa Béla, Kaposvári Marcell, Karcza Zsolt, Kasza Ferenc, Dr. Kasza Ferenc, Katona Gergely, Katona József, Kazi Róbert, Kengyel Máté, Kern Rolland, Király Endre, Dr. Király Gergely, Kiricsi Ágnes, Kis Márton, Kiss Ádám, Kiss János, Kiss Rebeka, Kiss Viktória, Dr. Klein Ákos, Klein Brúnó, Kocsán Gábor, Kocsis Zsuzsanna, Kókai Ákos, Dr. Kókai Károly, Kókai Szabolcs, Koleszár Péter, Koleszár Sándor, Konyhás István, Dr. Kóta András, Kotymán László, Kovács Gergely Károly, Dr. Kovács István, Kovács Norbert, Kovacsics-Vári Gergely, Kováts László, Králl László, Laczkó Szabolcs, Lánczy Zoltán, Laukó Katalin, Lendvai Csaba, Lippai Károly, Lovászi Péter, Lőrincz Marcell, Lukács Katalin Odett, Maknics Katalin, Dr. Mátics Róbert, Mester Béla, Mesterné Antal Zsófia, Mészáros Csaba, Mészáros József, Miklósi-Kovács Dániel, Mogyorós Edit, Molnár Ádám, Molnár Attila, Molnár László, Molnár Márton, Morandini Pál, Mórocz Attila, Nagy Dénes, Nagy Károly, Nagy Tamás, Nagy Tibor, Németh Ákos, Németh Bálint, Nyáry Zsigmond, Nyúl Mihály, Ócsag Attila, ifj. Oláh János, Onofer Attila, Ölveczki Gyula, Őze Péter, Pálinkás Csaba János, Pánya Csaba, Papp Ferenc, Pásti Csaba, Pásztor Zoltán, Péntek István, Péter Dávid, Pethő Csilla, Pethő Judit, Petrovics Zoltán, Dr. Pigniczki Csaba, Pintér Zsolt, Pitó Andor, Polgár Márta, Polyák Ferenc, Prager Csaba, Rácz András, Rapala Miklós, Riezing Norbert, Ripka Gergely, Rottenhoffer István, ifj. Rottenhoffer István, Rőth Máté, Sallai István, Sári Gergő, Sári Mátyás, Sarlós Dávid, Schmidt András, Schmidtné Kővári Ilona, Schurk László, Dr. Sebe Krisztina, Selmeczi Kovács Ádám, Selmeczi Kovács Márton, Seres Nándor, Simay Gábor, Simon Gergely, Simon Orsolya, Somogyi Balázs, Somoskői Péter, Soós Bence, Soós Tamás, Sós Endre dr., Spakovszky Péter, Sprenczné Kovács Anett, Stölkler Nándor, Szabó Máté, Szabó Viktória, Szamosfalvi Gergely, Szász Előd, Szegedi Zsolt, Széll Antal, Szelle Ernő, Szentmihályi Gábor, Dr. Szigetvári Csaba, Szilágyi Attila, Szitta Tamás, Szokács Krisztián, Szombathelyi Máté, Takács Ádám, Takács Árpád, Takó Miléna, Tamás Ádám, Tar István, Tar János, Tarján Barna, Tatai Sándor, Tihanyi Gábor, Timon Dávid, Dr. Tokody Béla, Tóth Gábor, Tóth Imre, Tóth Kornél, Tóth-Dénes Erik, Tőgye János, Turny Zoltán, Ujfalusi Sándor, Vágfalvi Simon, Vámos Csenge, Varga Benedek, ifj. Varga Péter, Vargáné Kárpáti Ildikó, Vasas András, Verseczki Nikoletta, Veszelinov Ottó, Vetró Gábor, Vig Bálint, Vig Eszter Aletta, Vig Tibor, Vigné Priznicz Tünde, Vincze Tibor, Zágon András, Zalai Tamás, Zöld Barna, Zsebők Tamás, Zsidi Kincső, Zsoldos Csaba.

Irodalomjegyzék

Hadarics Tibor, dr. – Zalai Tamás: Magyarország madarainak névjegyzéke. Bp, 2008
Karl Emil Diezel – Mika Károly, dr.: Az apróvad vadászata. Bp, 1899
 

Csibrány Balázs