Nyári költések felmérései
Búbos vöcsök szülő és fiókái (Fotó: Nagy Károly)
Néhány nap és itt a nyár, s a fészkelő madaraink jelentős részének fiókái már kirepültek. Főként az állandó és rövid távon vonuló fajok tartanak már itt, de a később érkező hosszú távú vonulók is a költéssel vannak elfoglalva. A márciusban fészkelésbe kezdők jelentős része második költésére készülődik, így nagyon sok fajnál még nyár közepéig végezhetjük a költőállományok felméréseit.
Persze az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) és MTT (Madár Territórium-Térképezés) terepmunkába idén már nem lehet bekapcsolódni, hiszen előbbi június közepéig befejeződik, utóbbi ugyan még két hónapig zajlik, de az általános MTT terepi bejárásait tavasszal kellett elkezdeni.
Azonban nem marad feladatok nélkül senki, aki csak júniusban kezdi a költőállományok felméréseit. Az alábbiakban néhány lehetőséget ismertetünk, amelyekhez reményeink szerint sokan csatlakoznak majd. Egyúttal két kihívást is indítunk, az első a vizes élőhelyek fészkelőit célozza, a másik a fecskéket és „hozzátartózóikat”.
Vizes élőhelyek fészkelőinek felmérése
A tavak és mocsarak a madármegfigyelők kedvelt célpontjai, hiszen általában vonzzák a madarakat és sok fészkelő fajjal is találkozhatunk. Ezúttal azokra koncentrálunk, amelyeknek költő állományairól kevesebb adattal rendelkezünk, s a nyár első felében aktuális a felmérésük. Tehát a közös nevező a vizes élőhelyek fészkelői lesznek, de azért akad majd egy-két kakukktojás. Ebben az adatgyűjtésben felmérő azonosító számmal rendelkező megfigyelők tudnak részt venni.
Éjszakai felmérések
Éjszakai felméréseket eddig is végeztünk, hiszen a baglyok egy részének fiókái már kirepültek (pl. erdei fülesbagoly, macskabagoly, kuvik), de a füleskuvikok még hetekig a költéssel lesznek elfoglalva. Viszont itt most nem a baglyokra összpontosítunk, azok felmérése zajlik hónapok óta, s van egy élő MAP kihívás is, aminek ők a célpontjai: MAP kihívások a ragadozó madarak kedvelőinek / Fészkelő baglyok >>
Több éjszaka is aktív és jellegzetes hangjuk alapján azonosítható madárfajunk felmérései most aktuálisak (pl. lappantyú, ugartyúk, bölömbika, vízicsibék, haris). Ezeket kellene minél több területen számlálni, s a terepen rögzített adatokat feltölteni a MAP adatbázisba! Közülük a lappantyú és az ugartyúk a „kakukktojás”, hiszen nem jellemzően vizes élőhelyeken költenek, de egyúttal őket is keressük, ahol előfordulhatnak. Érdemes használni a TURDUS mobil applikációt, mert azzal a helymegadás is pontosabb lehet, valamint terepen nem kell vesződni papír térképekkel és jegyzetfüzettel. Nem utolsósorban, az adatok feltöltése is csak egy gombnyomás lesz az applikációban, s nem kell otthon a MAP adatbázis webes űrlapjának kitöltésével bajlódni. Természetesen az adatok feltöltése után érdemes az adatbázisban ellenőrizni, hogy a terepi munka során minden adat megfelelően lett-e rögzítve, s szükség esetén megtenni a módosításokat!
Éjszakai felmérések során lehetőség szerint teljes fajlistát rögzítsetek, hiszen túl sok fajt úgy sem fogtok hallani, így az időbe belefér, hogy minden észlelést pontosan megadjatok. Minden bejárt UTM négyzetről érdemes adatokat feltölteni, akkor is, ha az adott négyzetben nem volt egyetlen faj észlelése sem! (Fontos, hogy a TURDUS használatakor, ha listás adatgyűjtést indítasz, s nem volt egyetlen észlelt faj sem, akkor az adott négyzet bejárásának lezárása előtt a térképen helyezz el egy adatot NULLA HURING kóddal, aminek jelentése: nem volt észlelés)
Lehetőség szerint egy-egy négyzet nagy részét járjátok be, s olyan sűrűségben legyenek a hallgatódzásra alkalmas megállóhelyek, hogy a területen potenciálisan előforduló éjjel aktív hangadó madarakat meghalljátok! Az éjszakai munkát érdemes legalább ketten végezni, mert egyedül unalmasabb és néha félelmetesebb is lehet, főként kevésbé ismert területeken!
Ha nincs lehetőségetek éjszaka elindulni, már az is hasznos lehet, ha a naplemente után kicsit tovább maradtok terepen a teljes sötétedésig, vagy a hajnali felmérést kicsit korábban, még sötétben kezditek el. (Bölömbikára kora reggel vagy alkonyatkor a buffogó hímek számlálása adhat jó eredményt.)
Vízimadár családok számlálása
Júniusban és júliusban a vizes élőhelyeken vízimadarak fiókás családjainak számlálásával is fontos adatokat gyűjthetünk, mert ezekről sajnos az ország sok alkalmas élőhelyéről nincsenek pontos adataink. Közülük sok nem szigorúan territórium-tartó (vöcskök, récefajok, szárcsa), amelyek általában sűrű növényzetben költenek, ez külön problémát jelent, mert a hagyományos territórium- térképezéssel nem nyerünk pontos képet az állományukról. Ezen fajok esetében kielégítő eredményt nyújt a fiókavezetési periódusban a nyílt vízfelületeken kora reggel vagy késő délután a fiókákat vezető családok leszámolása. Ezt az adott fajra jellemző időszakban legalább kétszer végezzük el. Vörösnyakú- és feketenyakú vöcsök felmérésekor a legjobb, ha a vízen észlelt adult madarak mennyiségét vesszük alapul, s ez alapján állapítjuk meg a fészkelő párok számát. Búbos vöcsök esetén a fészeképítés előtt, a násztevékenység idején (tavasszal) lehet a legbiztosabban leszámolni a párokat, mert ekkor még a növényzet nem eléggé fejlett, és a madarak jól láthatók. De nyáron a fiókás családok általában jól számlálhatók. Kis vöcsöknél a territórium-térképezés ad eredményt, itt jellegzetes hangjukat kell elsősorban figyelni. Récék esetében ellenőrző számolásokat végezhetünk a kotlási időszak alatt a fészkelőhelyek közelében gyülekező gácsérok megszámolásával, de a biztos fészkelések számát esetükben is a fiókákat vezető családok alapján tudjuk megadni. Természetesen a legalkalmasabb időszak erre fajonként eltérő. Figyeljünk arra, hogy nem fészkelő, késői vonuló, vagy akár már korai gyülekező csapatokat ne számoljunk!
Hasznos lenne, ha a rendszeresen felmért és jól ismert vizes élőhelyek, illetve a lappantyú és ugartyúk fészkelőhelyek mellett olyan területeken is történne adatgyűjtés, ahol minden évben nem, de pl. a 2021-ben megjelent Magyarország madáratlasza című könyvünk intenzív adatgyűjtései során (2024 – 2018 között) történtek felmérések az érintett fajokra vonatkozóan. Ezt a MAP adatbázisban az egyes fajok térképein is lehet ellenőrizni (Térképek / Fajok összesítő térképei), ha az időszakot beállítjuk.
A megfigyelések adatait a MAP adatbázisba rögzítsétek! Lehetőség szerint használjátok a TURDUS app. MAP modulját, így terepen tudjátok rögzíteni a pontos helyeket is!
Az éjszaka aktívak és a vízimadár családok számlálásában résztvevő megfigyelőket ajándékokkal jutalmazzuk majd. A MAP adatbázisban a kihíváshoz csatlakozva követhetitek majd nyomon az aktivitást (érintett négyzetek, megfigyelések időtartama, fajok száma). Addig is érdemes elkezdeni a felméréseket, mert a pontokat június 1-től számláljuk, s a kihívás július végéig tart!
Szárcsa szülő vezeti fiókáit (Fotó: Nagy Károly)
Fészkelő fecskék, gyurgyalagok és sarlósfecskék
A fészkelő fecskék, gyurgyalagok és sarlósfecskék felmérésében bárki részt vehet, aki ezeket a fajokat ismeri és regisztrált a TermészetLesen adatbázisunkba*, s annak Fecskeles moduljába gyűjti az adatokat.
*A TermészetLesen adatbázis bárki számára elérhető, nem szükséges felmérő azonosító szám a használatához, mint az MMM és MAP adatbázisokhoz. Aki az MME Monitoring Központ bármely más adatbázisába regisztrált, annak nem kell újra regisztrálnia, sőt, kerülendő a dupla regisztráció!
Homokfalak fészkelőinek felmérése
Gyurgyalag és partifecske költőtelepek felmérése is a nyár első felében történik. Ebben az időszakban látogassuk meg az ismert homokbányákat vagy más függőleges partfalakat, melyek fészkelőüregek ásására alkalmasak lehetnek a két faj számára. A gyurgyalagok számára homoki gyepek is alkalmasak lehetnek, gyakran nem partfalakba, hanem a gyepek dimbes-dombos részein ássák üregeiket. A két faj esetében a lakott üregeket számláljuk. Az üregek lakottsága közvetlenül az etető vagy kotló madarak mozgása alapján, illetve közvetve az üreg bejárat állapotának vizsgálatával történhet. Az előző év(ek)ről megmaradt vagy használaton kívüli üregekben pókhálók, gyökerek és homokkupacok vannak, sok esetben már nem látható az üreg alján a fészektulajdonosok lábai által kijárt két kis vájat, amely a lakott üregekre jellemző. Nagyobb partifecske telepek esetén, ha nincs módunk az üregek lakottságának vizsgálatára, akkor az üregek 60%-os lakottsági értéke alapján is megadhatjuk a fészkelőpárok számát (nagy átlagban 100 látható üregből 60 lakott). Ha az üregek megszámlálására sincs módunk, akkor a legkevésbé pontos becsléssel a telepen és közvetlen környékén megfigyelhető egyedek száma alapján is rögzíthetjük a párok számát (megfigyelt egyedek / 2). Minden esetben adjuk meg a párok számának meghatározására alkalmazott módszert is!
Fontos, hogy a partfalak fölött és alatt végzett felmérések során különösen ügyeljetek a biztonságra! Ha az üregek vizsgálata veszélyes lehet, ami különösen igaz a magas löszfalakra, a homokbányák esős időszakban átázott falaira és a folyók szakadó partfalaira, akkor inkább a kevésbé pontos módszert használjátok!
A két faj felmérései során két adatbázist is használhattok. Az egyik a MAP adatbázis, a másik a Fecskeles. Utóbbi esetében az adatbázis térképén az oda korábban rögzített fészkelőhelyeket is megtaláljátok. A TURDUS applikációval mindkét adatbázisba tudtok adatokat feltölteni (a Fecskeles modult a TermészetLesen részben találjátok).
Fontos, hogy ha tudomásodra jut bármilyen, a fészkelőtelepeket (gyurgyalag és partifecske) érintő illegális tevékenység vagy zavaró tényező, akkor értesítsd a területileg illetékes zöldhatóságot (részletek és címkereső >>) vagy az MME-t. A megfelelő információ birtokában az állami természetvédelmi szervezetekkel együttműködve hatékonyan fel tudunk lépni a probléma megoldása érdekében.
Sárfészekben költő fecskék és sarlósfecskék számlálása
Ha a településeken fészkelő molnárfecskék, füsti fecskék és sarlósfecskék fészkelő helyeinek felmérésében tudsz részt venni, akkor a június erre is kiválóan alkalmas. A molnárfecskék és a füsti fecskék másodköltésbe is kezdhetnek sok helyen, így azok lakott fészkeit még júliusban is számlálhatjátok. Az említett fajok által lakott épületek (a fecskék sárfészkekben, a sarlósfecskék épületek nyílásain bejutva üregekben, templomtornyokban stb.) adatait és pontos helyét rögzíteni kell a Fecskeles adatbázisba, valamint meg kell számolni a fészkeket. Lehetőség szerint a megfigyelések során a fészkek lakottságát is meg kell állapítani, amit szintén fel kell tölteni. Érdemes a TURDUS app. TermészetLesen modulját használni, mert annak térképén a terepi munka során is láthatóak a korábban rögzített fészkelőhelyek, valamint az új helyek és a számlálások adatainak feltöltése is sokkal könnyebb, mint a weblapon!
Ajándékok a résztvevőknek
Mind a vizes élőhelyek fészkelőinek felmérőit, mind a fészkelő fecskék, gyurgyalagok és sarlósfecskék megfigyelőit ajándékokkal fogjuk jutalmazni. Előbbihez a MAP adatbázisban hamarosan közzétett kihívásban lehet majd csatlakozni, utóbbiban a Fecskeles adatbázisba feltöltött adatok alapján fogjuk számolni a feltöltött adatokat. Az ajándékok felét a teljesítmény alapján (a MAP adatbázisban a pontok száma, a Fecskeles adatbázisban a feltöltött adatok mennyisége, helyszínek száma), másik felét a véletlen alapján sorsoljuk majd ki. Tehát minden résztvevőnek van esélye a nyereményre.