Módszerek és eszközök
Az MMM felmérések, ahogy azt történetének bővebb fejezetében említettük, 1999 óta zajlanak ugyanazzal a módszerrel. A terepi adatgyűjtésnek és az adatok rögzítésének módszereiben – a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően – jelentős változások történtek, így az ezekkel kapcsolatos részeket három főbb típusra elkülönítve tárgyaljuk.
- Adatok terepi rögzítése papír MMM terepnaplókban és azok postai úton történő beküldése az MME Monitoring Központba.
- Terepnapló adatok feltöltése az MMM online adatbázisába.
- Terepi adatrögzítés a Turdus mobil applikáció használatával.
Mintaterületek kiválasztása
A programban véletlenszerűen sorsoljuk ki a felmérendő 2,5 x 2,5 km nagyságú területeket. Ennek folyamata a következő: a felmérők megadják azt a területet (pl. a területet magukba foglaló 10 x 10 km-es UTM négyzetek alapján vagy a lakóhelyük 5-10 km-es körzetén belül), mely területen belül kisorsolt 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzet(ek)ben évente, rendszeresen felméréseket tudnának végezni az MMM keretében. A megadott területen belül véletlen alapján sorsoljuk ki a felmérésre szánt 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetet. E módszer révén az országra jellemző főbb élőhelyekről kaphatunk korrekt képet, hisz nemcsak a "legjobb" és "legkedveltebb" területek kerülnek felmérésre. Az MMM révén, ily módon a hazai főbb élőhelytípusok jelentőségük (méretük) szerinti számban lesznek monitorozva.
Miután a sorsolás megtörtént a felmérő visszaigazolást kap a programvezetőtől, aki tájékoztatja, hogy melyik 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetre esett a választás. E területről a felmérő részletes térképmásolatot kap* (méretarány 1: 15000), melyet a terepi munka során kell használni. A térképen be van jelölve a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzet határa, s annak a 25 db lehetséges megfigyelési pontnak a pozíciója, melyből a felmérőnek kell kiválasztania (a mellékelt "Megfigyelési pont kiválasztó adatlap" segítségével) azt a 15 db megfigyelési pontot, ahol a számlálásokat el fogja végezni.
*Napjainkban már a legtöbb esetben az MMM online adatbázisában elérhető műholdfotó térképét használják felmérőink.


Ismerkedés a mintaterülettel
A madárszámlálás megkezdése előtt egy felmérő napot arra kell szánni, hogy az élőhely-térképezést elvégezze. Ekkor egyrészt a terepen járva kiválasztja a 15 megfigyelési pontot, megjelölheti vagy jól felismerhető tereptárgyakhoz „kötheti” azokat (pl. erdőben jellel látja el a fákat stb.) annak érdekében, hogy a következő években könnyedén visszataláljon, és ne máshol végezze a számlálást. Másrészt a térképen lévő, megfelelő módon kiválasztott 15 ponton be kell rajzolni a főbb élőhely típusokat a Monitoring Központ által megküldött kategóriák alapján, a mellékelt "Terepnapló" lapjain.
Terepi módszerek
A számlálás módszere egyszerű! Minden megfigyelési ponton szigorúan 5 perces időtartam alatt kell a hallott, vagy látott madarak faját és egyedszámát feljegyezni a megfigyelési pont 100 méteres sugarú körzetében.
A terepi felmérési módszerek három típusa:
- I. Adatok terepi rögzítése papír MMM terepnaplókban és azok postai úton történő beküldése az MME Monitoring Központba.
- II. Terepnapló adatok feltöltése az MMM online adatbázisába.
- III. Terepi adatrögzítés a Turdus mobil applikáció használatával.
Amennyiben rendelkezik okostelefonnal, akkor ajánljuk a III., egyben legmodernebb módszer használatát, ami jelentősen csökkenti az adatrögzítésre fordítandó időt is, mivel a terepmunka után nem kell órákig kódolni a terepnaplóban rögzített megfigyelések adatait és/vagy az MMM online adatbázisba soronként begépelni azokat, hanem egyetlen gombnyomással feltölthetők!
I. típusú adatrögzítés esetén
Elkülönítetten kell feljegyezni a terepnaplóban:
- a 100 m sugarú területen belül feltehetően fészkelő fajok egyedeit (a területen földön vagy növényzeten megfigyelt vagy oda leszállt egyedek, illetve a terület felett tartósan ott levő egyedeket, pl. mezei pacsirta);
- a terület felett átrepült egyedeket (leszállás nélkül átrepült);
- a 100 m-en kívül észlelt fajok egyedeit

A felmérőnek a megfigyelési pont közepén kell maradnia az 5 perc alatt, távcsövet használhat, azonban a 100m sugarú területen belül nem mozoghat. Az öt perc letelte után a következő pontra kell eljutni, ahol szintén 5 percig kell számlálásokat végezni, szintén 100 m sugarú körben, stb. A megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok megközelíthetőek legyenek (pl. ne essen zárt és őrzött ipartelepre stb.). Azért adunk meg 25 pontot a kisorsolt négyzeten belül, hogy abból ki lehessen választani azt a 15-öt, melynek bejárása könnyen kivitelezhető.
Nagyon fontos, hogy az 5 perc alatt a megfigyelő önállóan végezze a megfigyelést! Ha ketten vagy többen mennek ki a területre, csak a megfigyelő által látott és hallott egyedeket kell bejelölni a terepnaplóba. Fontos megjegyezni, hogy túl sok személy jelenléte zavarhatja a számlálás eredményét!
A madarak számlálását minden fészkelési időszakban két alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15. és május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10. között kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal, a 15 pont felmérését reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni, ugyanis a madarak ekkor a legaktívabbak. Fontos, hogy a felmérés ebben az időszakban történjen meg, mert ellenkező esetben a felmért fajok száma és mennyisége nem lesz összevethető a későbbi számlálások adataival. (Ha terepi akadályok vagy egyéb okok miatt erre nincs lehetőség, akkor legkésőbb déli 12 óráig fejezze be a munkát!)
Kiemelten fontos, hogy szeles-, esős időben ne végezzen számlálást, mert az jelentősen módosíthatja a felmérési eredményt!
A "Fajfelismerési adatlap" egyrészt a Terepnapló kitöltéséhez nyújt segítséget, másrészt a felmérők a lap kitöltésével fontos adatokat is közölnek a Monitoring Központ számára. A "Fajfelismerési adatlapon" meg kell jelölni azt, hogy az adott fajokat látvány és/vagy hang alapján biztosan felismeri-e vagy sem. Ha a terepi munka során egy bizonyos fajt nem tud biztosan azonosítani, akkor a „bizonytalan felismerés” kategóriát válassza. Az adatok feldolgozásakor fontos tudnunk, hogy egy adott megfigyelési pontnál nem észlelt fajok azért nem szerepelnek-e a "Terepnaplóban", mert valóban nem fordultak elő vagy esetleg azért, mert a felmérő bizonytalan volt egyes fajok azonosításában. (Ezen adatokat bizalmasan kezeljük!)
Semmi esetre sem javasolt az első felmérést május 10-e, a másodikat június 10-e közvetlen környékére tenni, mert fennállhat annak a veszélye, hogy szeles-, esős időt fogunk ki!
A felmérést követően minden felmérőnek az MMM program által biztosított Terepnaplókban és jelentőlapokon kell az adatait megküldeni az MME Monitoring Központ címére, melyeket azután számítógépen rögzítünk és dolgozunk fel. Fontos! Az adatok akkor válnak értékelhetővé, ha a felmérést minden évben, ugyanazokban a négyzetekben, ugyanazon a 15 felmérési ponton végzi el lehetőleg ugyanaz a személy.
Mivel a telelő madár állományokra nem voltak hasonló jellegű adataink, a 2000. év óta téli számlálásra kértük fel érdeklődő felmérőinket. A téli munkát csak abban az esetben végezze el, ha tudja vállalni a mostohább terepi viszonyokat!
A téli felmérést január folyamán egy alkalommal kell elvégezni. Lehetőleg olyan napot válasszon, amikor nem fúj erős szél, nem esik (eső, hó, egyéb) és nagy köd sincs. Érdemes arra is figyelni, hogy ne legyen olyan magasságú hó, amikor már gyalogosan sem tud közlekedni.
A számlálást hosszabb időtartam alatt lehet elvégezni, mint tavasszal (reggel 6 és délután 4 óra között), mert télen rosszabbak a terepi körülmények és a madarak is másképpen viselkednek, mint a fészkelési időszakban. (Télen, amennyiben jó az időjárás, a nappali órákban végig aktívak, mert pl. táplálék után kell „járniuk”.)
II. típusú adatrögzítés esetén
Amennyiben a terepi számlálások során még papír terepnaplóba rögzíti az adatokat, akkor lehetőség szerint arra kérjük, hogy az MMM online adatbázisába töltse fel azokat. Az adatbázist a https://mmm.mme.hu címen elérhető. Ehhez regisztrációra és belépésre lesz szüksége. Az adatok feltöltésekor az egyes űrlapok mezőinek kitöltését részletes útmutatók segítik. A terepi munka módszerei azonosak az I. típusnál leírtakkal.
III. típusú adatrögzítés esetén

Ha a legmodernebb módszerrel szeretné végezni az adatgyűjtést, akkor a Turdus mobil applikációt érdemes használni, ami ingyenesen letölthető Android és iOS operációs rendszerekre. Így már a terepi adatrögzítést is közvetlenül a mobil eszközön (okostelefon vagy táblagép) végezheti, így az egyes megfigyelések pontos hely adataival is rendelkezünk, és az adatokat közvetlenül az MMM online adatbázisába töltheti fel. A Turdus MMM modulja is részletes útmutatókkal segíti az alkalmazás használatát.