Zúzmara hullik a faágról egy cinke rebbenése nyomán, varjak károgása hangzik a fák felett, a mókus diót csen a madáretetőből. Közeledtünkre egy rigó figyelmeztető kiáltással ugrik a sűrűbe.

Az erdő fagyos talaján sem áll meg az élet: milliónyi, szabad szemmel nehezen megfigyelhető parány ilyenkor is munkálkodik a szerves anyagok lebontásán. Megfelelő felszereléssel, kitartással és ügyességgel láthatóvá válik a jégkristályok e csodálatos világa is. Ez az alig milliméter nagyságú aranysárga gömböc az ugróvillások (Collembola) közé tartozik.

Az ugróvillások az ízeltlábúak egy, a hétköznapi ember számára kevéssé ismert csoportja, pedig a Földön sok ezer fajuk él - közülük elméletileg hazánkban is több százat megfigyelhetnénk. De hol keressük őket? Bárhol, ahol talaj van.

Ezek a parányi lények ugyanis a talaj "mezofaunájába" tartoznak (tehát nem ők a legkisebbek!). Jelentős szerepük van annak tápanyagforgalmában, valamint a - növényekkel szoros együttműködésben élő - gombák terjesztésében. 

Ha nem vágyunk szélsőséges időjárási körülmények közé, de tartunk cserepes növényeket a lakásban, és öntözéskor apró, fehér pontok másznak, ugrálnak a nedves virágföldön, akkor is megtaláltuk néhányukat!

Nevüket egy különleges képletről kapták, amely mozgásukat segíti: az ugróvilla a potrohukon található, villaszerű képződmény. Ehhez, szintén a potrohon, társul egy kis akasztó is. Mikor testüket összehúzzák, a villa kipattan az akasztóból, előre lökve tulajdonosát. (Persze, ahogy azt a természet sokszínűségétől megszokhattuk, ez a képlet sem minden fajuknál van meg, vagy működőképes.)

A hidegre nem érzékenyek, ha nagyon keményre fordul az idő, akár meg is fagyhatnak, aztán az olvadással újra munkához látnak. Az előbbi villásgömböc rokona, ez a hosszúcsápú ugróvillás éppen egy több milliméter magas jégfal megmászásán fáradozik.

De ha nagyító és profi fotós felszerelés nélkül indulunk kirándulni, akkor se keseredjünk el, mert sötét színével és egy millimétert meghaladó méretével ez a „gleccserbolha” már egy átlagos kiránduló számára is könnyedén észrevehető a havon. Szintén az ugróvillások rokonságába tartozik.

Induljunk útnak bárhogy, a téli táj minden nagyításban rengeteg szépséget tartogat.

Reméljük, hogy a havas kezdés és gyors olvadás után lesz még hó az idén! Kellemes téli barangolást kívánunk!