Megfigyelések rögzítése
A madarászlét egyik élvezetes eleme a naplóba rögzített megfigyelések visszanézése évekkel, évtizedekkel később. Ez különösen akkor válik fontossá, érdekessé, ha vannak olyan helyek, ahova rendszeresen, összességében sok százszor ellátogatsz – ebben az esetben olyan adatsoraid lesznek, melyekkel a környezetben bekövetkező változások is nyomon követhetők.
A legtöbb madarász különböző listákat is vezet a megfigyelt madarakról:
- éves lista (január 1. és december 31. között ►minden évben újraindul)
- területi lista (például Balaton, lakóhely, Afrika stb.), amely lehet éves vagy lifer
- lifer, azaz az életünk során látott összes madár ► a „fajvadászok” azért utaznak a világban, hogy minél többet lássanak a Föld mintegy tízezer madárfajából (a jelenlegi csúcsot egy brit madarász tartja 9,5 ezer körüli fajjal)
Ne felejtsd el, hogy adataid rögzítésével és megosztásával a többi madármegfigyelőt is segítheted. A naplózás alapvetően kétféle, illetve ennek elegye lehet:
1. észlelés után azonnali ► kis kézi jegyzetfüzetbe, terepi applikációba vagy hangjegyzetbe
2. esti összesítés ► a nap végén terepnaplóba és/vagy számítógép Excel-táblázatába, de leginkább adatbázisba feltöltéssel, a madárhatározó oldalait lapozva
Mit kell feljegyezni?
- hely, dátum, tól-ig időpont, időjárás, megfigyelési körülmények, részt vevő társak (Magyarországon új vagy ritka fajoknál lehetőleg GPS-koordináták is)
- látott fajok (nem csak a madarak) + példányszám, rövidítve pld. (élőlények esetében a db nem elegáns), ha ismert, akkor az ivar- és koreloszlás
- az észlelés státusza (biztos, bizonytalan, csak hang stb.), érdekes viselkedés
- a ritka madárfajokról rövid leírás vagy fotó szükséges a hitelesítéshez
- az élőhely leírása, például halastó, leeresztett halastó, belvizes szántó stb.
A madármegfigyelésnek létezik olyan formája is, amikor a rögzítés nemcsak saját kedvtelésre történik, hanem a természetvédelmet is szolgálja – ez a monitorozás.