Klíma- és élőhelyváltozási problémák

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése.

A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Prof. Dr. Szép Tibor - Madarak monitorozása - a madarakért, a biológiai sokféleség
megőrzéséért előadása a Nyíregyházi Egyetemen, többek között a hazai
fecskeállomány csökkenéséről is (pl. 23:19-től)

Mindhárom fecskefajunk bajban van!

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj * : a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:
 

Füsti fecske

• hazai becsült állománya 89 000 - 102 000 pár (1999-2015 között)
• jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági   épületek esőtől védett részeire építi;
• a faj erősen kötődik az állattatáshoz, acsökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Molnárfecske

• hazai becsült állománya 27 000 - 36 000 pár (1999-2015 között)
• jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott   sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok   panelházainak esőtől védett részeire építi;
• sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a   leginkább városiasodott fecske fajunk;
• táplálkozási problémák;
• sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok   túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
• fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
• fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési, és táplálék problémák;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

... és molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

Partifecske

• hazai becsült állománya 15 000 - 50 000 pár (2000-2012 között)
• maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;
• telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;
• csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
• táplálkozási problémák;
• jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
• egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák;
• a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

A cél a költési siker növelése

Fecskeműfészkek kihelyezésével is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki 2010 év madarai, a fecskék fészkekből is. Ennek köszönhetően a vonuláskor elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre.

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

A mesterséges molnárfecske (balra) és füsti fecske (jobbra) fészek mellett több más fecskevédelmi eszköz is a rendelkezésünkre áll, ezekről tájékozódhat a téma alfejezeteiben (Fotó: Orbán Zoltán).

Orbán Zoltán

* A hazánkban is gyakori fészkelő, szintén hosszú távú vonuló sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat.