2015.03.10

Március a Madárbarát kertben III. – A téli álomból ébredők segítése

Bár az idei márciuselő még meglehetősen csípős, hajnalonként általában fagyok vannak, éjszakai kamerás felvételek szerint már ébredeznek a sünök. Márciusi cikksorozatunk harmadik részében a téli álmot alvók tavaszi segítéséről írunk.

 

A téli álom

A téli álom az egyik legkockázatosabb élettani esemény. A pihenőre húzódó állatnak egyrészt olyan menedéket kell keresnie, ami akár fél évig is kellő védelmet nyújt a ragadozókkal, a túlzott faggyal, a kiszáradással vagy éppen a túl sok csapadékkal (bel-, ár- és talajvíz) szemben.

A következő megoldandó probléma a szervezet biológiai túlélésnek biztosítása fagypont alatti vagy ehhez közeli hőmérsékleten, többnyire evés és ivás nélkül eltöltött hónapok alatt. Az állatok számos téliálom-technikát alkalmaznak. A változó testhőmérsékletű "hidegvérűek" közül sok fagyott állapotba is kerülhet, ezek szöveteit természetes fagyállóanyagok védik.

A melegvérű emlősök közül sok faj, elsősorban a rágcsálók, élelmet halmoznak fel a föld alatti járataikban vagy külső raktárakban, és a téli pihenőt havonta több alkalommal is megszakítva innen táplálkoznak. A denevérek ősszel kiegyenlített, fagypont feletti hőmérsékletű barlangokba húzódnak. Szinte mindegyikükre jellemző az őszi "hiperevés", amivel akár megduplázhatják testsúlyukat, és a raktározott zsír lassú elégetésével biztosítják a túlélést (a tél ellen melegebb tájakra vonuló madarak számára ez a vonulási "üzemanyag"). Ehhez azért van szükség energiára, mert az emlősök testhőmérséklete a téli álom során is néhány fokkal fagypont felett marad, függetlenül a külső hőmérséklettől.

Amint a nappali hőmérséklet tavasszal tartósan eléri a 10-15 Cº-ot, az állatok elkezdenek felébredni.


Éjjellátó vadkamera felvétele (2015.03.05.,19:05) telelésből felébredt keleti sünről
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Itatassunk a talajon is!

A tartós (nem megszakított) téli álomból a településeken ébredő békák, gyíkok és sünök számára sem elsősorban a több hónapos éhezés, hanem az ez alatt bekövetkező kiszáradás jelenti a legnagyobb problémát. Ezért az állatok a több órás ébredezést követően először szinte mindig ivóvizet keresnek.

Csakhogy a klímaváltozás miatt mind szárazabbá váló tavaszokon a lakott területeken ez egyre nehezebb. Eltűnőben vannak vagy már meg is szűntek a vadállatok számára is ivási lehetőséget biztosító baromfiudvarok; az aszfalttal és térkővel fedett felületekről pedig a csatornaszemeken keresztül a mind kevesebb víz is gyorsan eltűnik.

Ezért nagyon fontos, hogy ha a macskák miatt talajszint feletti itatót működtetünk az ilyenkor még aktív etetőn, akkor március első felétől tegyünk ki néhány kisméretű itatótálcát bokrok alá, az épület falának tövébe, a süngarázs mellé, a természetvédelmi farakáshoz és a különböző gyíkvárakhoz is.


A magaslati itatók (és etetők) előnye, hogy ezeket a madarak a macskáktól
védettebben
látogathatják, ugyanakkor a talajszinten mozgó, tavaszi
ébredő kétéltűek, hüllők és emlősök ezeket nem látogathatják
(Videó: Orbán Zoltán).


Itató korán ébredő sünök és békák számára természetvédelmi farakás talajetetőjén, ...


... illetve "magaslati" itató ugyan itt a gyíkoknak (Fotók: Orbán Zoltán).


Az MME web bolt által forgalmazott süngarázs egy alacsony, levehető tetejű
kutyaházhoz hasonlít, amiben a sünök számára nyári szállásnak
és telelőhelynek egyaránt megfelel (Videó: Orbán Zoltán).


A tavaszi ébredésre számítva érdemes ide is kitenni itatót (Fotó: Orbán Zoltán).


A zöld varangy az egyik legcsinosabb megjelenésű, lakott területeken is gyakori
szárazföldi kétéltűnk, ami éjszakánként (amikor még a békáktól idegenkedőkre
sem hozza a frászt :) előszeretettel tölti fel testének vízraktárait akár ...


... a tornácra nyaralni kihelyezett virágok ...


... tálcájában is.


Ezért a szobai virágok szabad levegőre helyezéséig ...


... akár ide is érdemes itatót kitenni, amit a környék összes állata használni tud,
mi pedig könnyebben megfigyelhetjük őket (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Természetes táplálkozóhelyek kímélete

A téli álomból ébredő, ragadozó életmódot folytató sünök, gyíkok és békák számára is fontos, hogy a környezet ne legyen a sterilségig rendezett. Természetesen nem arról van szó, hogy ne nyírjunk füvet vagy ne gereblyézzük össze a hullott ágakat, leveleket, hanem arról, hogy természetbarát kertészkedéssel hagyjunk meg "vad" élőhelyfoltokat ott, ahol ez nem zavaró számunkra.


Ennek egyik legjobb és legegyszerűbb megoldása (mivel kevesebbet kell dolgoznunk),
ha a bokrok alatt nem gereblyézzük össze a hullott faleveleket.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).


A parkok, kertek gyepén pedig különösen kora tavasszal érdemes meghagyni
olyan nyíratlan foltokat, ahol a virágok és a párásabb mikroklíma kedvező
életfeltételeket biztosít a zsákmányállat férgek, puhatestűek és
ízeltlábúak számára is (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Békamentés az utakon

A talajban telelő kétéltűek, például a barna ásóbékák tömeges tavaszi ébredéséhez a kedvező hőmérséklet mellett további feltétel a csapadékos időjárás is, ami nem csak fellazítja az állatokat körülvevő talajt, de felébreszti őket és pótolja testük elvesztett vizét is. Ha a márciusi felmelegedés enyhe esőkkel köszönt be, akkor a kétéltűek tömegesen ébrednek fel és indulnak meg a közeli vízfoltok kínálta peterakóhelyekre. Ilyenkor sajnos tömegesen eshetnek áldozatul az élőhelyüket átszelő utakon,


Tavaszi békagázolási probléma (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ez ellen a természetvédők ott, ahol nincsenek az út alatt átvezető műtárgyak, békamentő akciókat szerveznek: ideiglenes telelőkarámokat építenek és a gyűjtővödrökbe került állatokat kézzel viszik át a biztonságos oldalra.


Békaterelő kerítés építése ...


... és békamentés Farmoson (Videók: Orbán Zoltán).

 

Aki szeretne ilyen akcióban részt venni, az az internetes böngészőkkel kereshet békamentőhelyszínt. Segítségképpen két 2015-ben is aktív békamentő közösség elérhetősége:

 

Közösen a zöldebb, élhetőbb településekért

A március a legmozgalmasabb, legizgalmasabb időszak a Madárbarát kert program életében, hiszen ilyenkor még tart az etetés, miközben a madarak egy része már odút foglal és fészket is épít.

Annak érdekében indítottuk ezt a cikksorozatot, melynek keretében hetente akár több írást is közzé teszünk a honlapunkon és a Facebook oldalunkon, hogy az állatok iránt érdeklődőket segítsük a kora tavaszi teendők tervezésében, kivitelezésében.

Reméljük, hogy ezeknek köszönhetően nem csak kevésbé ismert madár- és más állatcsoport-védelmi eszközök és módszerek elterjedését segítjük, de olvasóinkat is még több megfigyelési élményhez juttathatjuk!

Annak érdekében, hogy minél többen legyünk, hogy minél többet tehessünk, kérjük, ossza meg ezeket a cikkeket ismerősei, barátai körében is!

Köszönjük!


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2015-ben már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!


A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.

 

Orbán Zoltán