Sérült madarat találtam!

Bár a madarak gyakran tűnnek törékenynek, mint minden vadállat, elképesztő élni akarással és tűrőképességgel rendelkeznek, gyakran olyan sebekből képesek felgyógyulni, amit az emberek többsége nem élne túl. Ha a megfelelő dolgot tesszük velük, életerejük átsegíti őket azon az időszakon, amíg eljuttatjuk őket a legközelebbi madármentő állomásra.

Áramütött vörös vércse (Fotó: Kazi Róbert).

 

A találkozás első pillanatai

Sérült madárral többnyire autózás közben  vagy kiránduláskor az út mentén találkozhatunk, az állat ilyenkor vagy mozdulatlanul kuporog vagy röpképtelenül a fűben ugrálva próbál menekülni. Ha ilyen madárral hoz össze a sors, mindenekelőtt maradjunk nyugodtan, és az első percet szánjuk a helyzet nyugodt felmérésére.

Az első kérdés annak minél pontosabb meghatározása, hogy milyen madárról van szó. Ez nem utolsó sorban a saját testi épségünk megóvása miatt fontos, mivel már egy vércse méretű ragadozó is kellemetlen sérüléseket okozhat erős markolású lábaival. Az ökölnél kisebb madarak nemigen okozhatnak problémát. , az ennél nagyobb kampós csőrű, erős karmos lábú ragadozókkal; a hosszú láb, nyak és csőr a gólyák, kócsagok és gémek jellemzője, ezekkel a madarakkal bánjunk óvatosan, mert sérüléseket okozhatnak.

A következő lépés a madár állapotának felmérése az árulkodó jelek alapján. A sérült madarakat gyakran már nagyon leromlott állapotban találjuk meg, amikor már sem repülni, sem futni nem képesek. A gubbasztás, a csukott szem, a felborzolt tollazat, a lihegés, a letargia rossz jel; a furcsán álló végtagok törött szárnyra vagy lábra utalnak; a remegés, furcsa mozgás hátterében mérgezés állhat, és gyakran véres sebek is láthatók rajtuk. Figyeljük meg a madár szemét, ebben a szülői tapasztalat sokat segít, mert a beteg madár szeme ugyan olyan fénytelen, vagy éppen ellenkezőleg csillogó, mint egy beteg kisgyereké.

 

Hogyan fogjam meg?

Ha nem fér el a markunkban, mind a madár, mind a magunk védelme érdekében az a legjobb, ha egy pokróccal, ronggyal, ennek hiányában pulóverrel vagy inggel leborítjuk az állatot. A fej letakarása jótékonyan megnyugtatja őket, egyszerűbbé teszi a megfogásukat. Ha semmi ilyesmi nincs kéznél, egy erősebb lombos ágat is használhatunk. A ruha anyag előnye, hogy abba lazán becsavarva a madarat akár szállíthatjuk is. Lehetőleg ne álljunk a madár fölé, mert ez számukra szokatlan és félelmetes, inkább guggolva közeledjünk.

 

Szállítás és elhelyezés

Egy sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz a legjobb szállító és rövid távú elhelyezési hely. A lecsukott tetejű doboz védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű környezete segít megnyugtatni és sokktalanítani a madarat. A dobozba érdemes néhány marék füvet, szénát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához, ami fontos a madarak tollazatának tisztántartása miatt. Kisebb madarak esetén érdemes a papírdoboz két szemközti oldalán átszúrni egy ujjnyi vastag ágat, és erre ültetni a madarat. Ha képes megkapaszkodni, az már önmagában jó jel, fontos információ az állat állapotának felmérésében. Amennyiben a madár néhány napig nálunk marad, a doboz alján rendszeresen cseréljük az almot.

Fecske mentődobozok (Fotó: Korompay Viktor).
Fecske mentődobozok, ...
Fecskmentés (Fotó: Korompay Viktor).
... a mentett fecskék etetése, ...
Mentett fecskék elengedése a Sumonyi Madárgyűrűző Állomáson (Fotó: Korompay Viktor).
... majd szabadon engedése az MME Sumonyi madárgyűrűző állomásán
a 2008. év őszi fecske krízis alatt. (Fotók: Korompay Viktor).

 

Madár elsősegély, etetés és itatás

A madármentés legnehezebb, legösszetettebb kérdése annak eldöntése, hogy milyen elsősegély jellegű beavatkozásra van szükség. Mivel a cél a sérült madár mielőbbi eljuttatása a professzionális gyógyítókhoz, ne kezdjük el házilag kezelni a sebeket, a sérült csontokat. Ennél sokkal fontosabb a nyugalom és a védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű elhelyezés, ami segíti megnyugtatni a madarat, csökkenti a vergődő mozgást, ami egyrészt újabb sérüléseket okozhat, másrészt gyorsítja az erő- és energiatartalékok felélését.

Amint lehetőségünk van rá, próbáljuk megitatni a madarat. Ehhez használhatunk egy szívószálat, műanyag orvosi fecskendőt, pipettát, kiskanalat, de akár az ujjunkat is, ha vízbe mártjuk, és a lecsurgó cseppeket a madár csőrébe irányítjuk. Egyszerre mindig csak kevés vizet adjunk, és figyeljük a madár reakcióját, hogy nyel-e. Ilyen lassú itatással nem kell félnünk attól, hogy „megfullasztjuk” a madarat, mert ha elég neki vagy nincs kedve inni, azt a fej megrázásával jelzi. Az ivóvízben feloldhatunk némi szőlőcukrot, és akár kalcium pezsgőtablettát is, előbbi energia-utánpótlást jelent, utóbbi az izomgörcsöket csökkenti és sokktalanító hatású.

A sérült madaraknak többnyire nincs szükségük elsősegély jellegű táplálásra, ami alól csak a hosszabb ideje éhező példányok kivételek. A madár éhezési állapota kis gyakorlattal megállapítható a mell közepén függőlegesen végighúzódó tarajos szegycsont kitapintásával. Ha késpengeszerűen vékonynak érezzük, az azt jelenti, hogy a madár akár napok óta nem evett. Ilyenkor érdemes megpróbálni néhány falattal megetetni a madarat. Verébszerűen kúpos csőr esetében magevő madárral, kampós vagy hegyesedő végű egyenes csőr esetében ragadozó vagy rovarevő madárral van dolgunk.

Mérgezett rétisas etetése (Fotó: Czinege Anett).
Mérgezett, súlyosan eléhezett rétisas szállítás előtti elsősegély jellegű
etetése vízbe mártott marha szív falatokkal a Jászberényi Állat-
és Növénykertben (Fotó: Czinge Anett).

 

A macskák számára készült konzervhús; a túróból, reszelt sajtból, főtt tojásból álló keverék; a forrázott lisztkukac; a nyers marhahús (elsősorban szív) az elsősegély jellegű madáretetés alapanyagai. A megtalálást (a madarak ekkor vannak a legrosszabb állapotban) követő első néhány etetéskor a táplálékfalatkákat - gyors energia utánpótlásként - szőlőcukorba (oldat vagy por) is márthatjuk. Ezek a „húsevő” táplálékok az önállóan táplálkozni nem tudó magevőket is átsegíthetik a krízisen. A falatok egyik madárcsoport képviselője esetében se legyenek vastagabbak a csőr átmérőjének felénél, és ne legyenek hosszabbak a csőrnél. Az etetéshez a legjobb hosszú szárú, lekerekített végű fémcsipeszt használni, mert ezzel a táplálékot mélyen a torokba tudjuk tolni. Ha a madár nem tátog, nem nyitja ki a közeledésünkre a csőrét, mutató és hüvelykujjunkkal felülről fogjuk meg a két oldalát, majd óvatosan nyissuk szét addig, hogy a csipesszel a falatot a szájnyílásba tudjuk csúsztatni. A falatokat érdemes az itatóvízbe mártani, mert ez könnyíti a nyelést, és egyben gondoskodik a vízutánpótlásról is. Az elsősegély jellegű etetés szerepe a veszélyes mértékben eléhezett madár azonnali energia-utánpótlása, ezért egy-egy alkalommal csak 3-4 falatot és lassan etessünk, a kínálások között hagyjunk időt a madárnak a nyelésre, pihenésre. Ha sikerült a madárba belediktálnunk némi ételt, és az benne is marad, csukjuk vissza a doboz tetejét, hogy alhasson, emészthessen. Egy felnőtt madarat rigó méretig elegendő naponta 3-4, az ennél nagyobbakat 2 alkalommal megetetni és megitatni.

Amint elláttuk az állatot, elkezdhetünk foglalkozni az elhelyezésével, mert ne felejtsük el, hogy a sérült egyednek korszerű szakellátásra van szüksége, amit csak az erre szakosodott intézményekben kaphat meg! 

 

Mit tegyünk ha ablaknak ütközött, kába madarat találunk?

Szerencsére sok esetben a madarak ilyenkor csak elkábulnak. Tegyük az állatot egy szellőzőnyílásokkal ellátott, biztonságosan lezárható papírdobozba vagy letakart madárkalitkába, és hagyjuk így pihenni egy-két órát a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugában. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy a sötét, nyugodt környezetben a madár kipihenhesse a megrázkódtató élményt. Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni a madár - és ha lehetőség van rá -, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és enni- és innivalóval ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentő helyre, ezekről részletesen olvashat itt >>. Az üvegnek ütközés problémájáról, a megoldás lehetőségeiről részletesen olvashat itt >>

 

Hova vihetjük a talált madarat?

A madarakat befogadó intézmények néhány kivételes esetet nem számítva nem tudnak kimenni az állatokért, korlátozott anyagi lehetőségeik miatt csak akkor tudnak segíteni, ha a madarak már hozzájuk kerültek! Ezért a legjobb megoldás, ha felhívjuk a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, majd mi magunk visszük be a madarat. Az alábbi linkek segítik a tájékozódást, de a tudakozó 198-as számán is megkérdezhetjük a szervezet aktuális telefonszámát és címét:

     Magyar Állatkertek Szövetsége

     Hortobágyi Madárkórház Alapítvány

     Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górés tanyai madármentő állomás 

     Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Chernel kerti Madárvédelmi Mintatelep
     (tel.: Horváth Ildikó 94/563-174, 94/563-175) 

     MME Fenékpusztai madárgyűrűző és madármentő állomás
     (Benke Szabolcs: 20/519-2721)

     Madármentő Állomás Mályi
     (Lehozczky Krisztián: 30/689-2727)

     Ócsai Madárgyűrűző Állomás   

     Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
     (Dr. Berkényi Tamás: 30/946-4991)


Ne felejtsük el, hogy ha nem közszolgálatot ellátó, ingyenes madármentő állomásra vagy állatkertbe, hanem állatorvoshoz visszük a madarat, a kezelés költségét - ami akár több tízezer Ft is lehet- nekünk kell kifizetnünk!

 

Hol jelenthetjük be a talált madarat elszállításra?

Magyarország egész területe valamelyik nemzeti park igazgatóság illetékességi területébe tartozik. Ha mi magunk nem tudjuk a talált madarat eljuttatni a legközelebbi madármentő állomásra, vegyük fel a kapcsolatot az illetékes nemzeti park természetvédelmi osztályával vagy közvetlenül a tájvédelmi körzet őrével, ahol bejelentést tehetünk. Az alábbi link segítik a tájékozódást a hazai nemzeti parkokról, de a tudakozó 198-as számán is megkérdezhetjük a szervezet aktuális telefonszámát és címét:

     Nemzetipark-igazgatóságok portálja >>

 

Kapcsolódó cikkek

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Orbán Zoltán