Madármentés

Mérgezett rétisas etetési előkészületei ...

... a Jászberényi Állat- és Növénykertben. Sajnos a madár már annyira leromlott állapotban került be az állatkertbe, hogy másnap sokktalanítás közben elpusztult a Fővárosi Állat- és Növénykert kórházában.

A sérült és elárvult madarak problémája
A madármentés azért érzékeny kérdés, mert a kezdeményezői az esetek túlnyomó többségében az állampolgárok, olyan állatszerető, ugyanakkor nem állatvédelmi szakemberek, akiket nem érdekelnek a madár gyógyászat nehezen megoldható logisztikai buktatói. Ők humánumból veszik magukhoz az út szélén elhagyatottan kuporgó,  sérülten vergődő madarat, és – érthetően – azt szeretnék, ha ezek gyorsan megfelelő ellátásban részesülnének. Aki került már ilyen helyzetbe, az tudja, hogy érzelmileg milyen megterhelő érzés, amikor az ember ott áll a konyha kövén fekvő, vérző vagy reszketve kuporgó madár felett, segíteni szeretne, de nem tudja, hol is kezdjen neki, mit tegyen, mit tehet, és kihez fordulhat. És itt jön az első és legnagyobb buktató – a területi ellátó központokat szervező központi ellátó és szállító hálózat kérdése, pontosabban ennek hiánya.

A madármentés helyzete Magyarországon
Az elmúlt évtizedben többször is felmerült az országos madármentő hálózat kiépítésének kérdése, de pénzhiányra hivatkozva a tervezési szakasz nem jutott el a megvalósításig. Ehelyett a sérül vagy elárvult madarakat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Górés tanyai madármentő központja, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) kőszegi Chernel kertjében működő Madárvédelmi Mintatelepe,  Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) országos lefedettséget adó 12 állatkertje, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány, az MME Fenékpusztai madárgyűrűző és madármentő állomása, valamint az állatmenhelyek fogadják be. A legproblémásabb feladatot, a madarak beszállítását a bejelentés helye szerint illetékes nemzeti parkok természetvédelmi őrei, és jelentős részben maguk az állampolgárok végzik.  

Ez a befogadó rendszer messze nem mondható ideálisnak, de a központok állatorvosai, állatgondozói és önkéntesei, a nemzeti parki őrök, a madarakért aggódó MME tagok és állampolgárok személyes áldozatvállalásának (el nem számolt túlórák, hét végi munka, saját gépjármű használat stb.) köszönhetően meglepően jól működik. A Fővárosi Állat- és Növénykertben és a hortobágyi Madárkórházban világszínvonalú műtéti technikákat alkalmazva gyógyítják a madarakat, olyannyira, hogy a legsúlyosabb esetek az ország többi madármentő állomásáról is erre a két helyre kerülnek. A rendszer működése azonban túlfeszített, kevés a jól felszerelt központ, ezért rendkívül nagy szükség lenne a mostaninál jóval nagyobb mértékű és szakmailag kidolgozott állami szerepvállalásra.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez minden évben bejelentések százai érkeznek az ország egész területéről sérült vagy elárvult madarakról. Elsősorban önkéntesek munkájára építő civil szervezetként az MME az állami feladatát egymaga átvállalva képtelen országos lefedettségű madármentő hálózatot fenntartani. Ezért a kollégáinknak és a betelefonálóknak rengeteg személyes konfliktust okoz, amikor az elkeseredett embereket kénytelenek vagyunk tájékoztatni arról, hogy nem tudunk kimenni a veréb vagy fekete rigó fiókáért, mert erre sem emberünk, sem járművünk, és ami a legfontosabb, befogadó kapacitásunk sincs. Ilyenkor csak azt tudjuk javasolni, hogy a madarat vigyék be a legközelebbi állatkertbe vagy hívják a területileg illetékes nemzeti parkot.

Egy elárvult madárfióka (a képen kék vércse) vagy egy sérült madár magára hagyatottsága, szenvedése megindítja az embert, képtelenek vagyunk érzéketlenül tovább menni. Ilyenkor különösen dühítő és elkeserítő, ha nem tudjuk, kihez fordulhatunk, honnan kérhetünk segítséget, mit tehetünk (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

     Sérült madarat találtam! - Mit tegyek? >>

     Magyar Állatkertek Szövetsége >>

     Hortobágyi Madárkórház Alapítvány >>

     Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság >> Górés tanyai madármentő állomás 

     Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Chernel kerti Madárvédelmi Mintatelep >>
     (tel.: Horváth Ildikó 94/563-174, 94/563-175) 

     MME Fenékpusztai madárgyűrűző és madármentő állomás
     (Benke Szabolcs: 20/519-2721)

     Ócsai Madárgyűrűző Állomás >>
     (tel.: 70/563-9729)

Ne felejtsük el, hogy ha nem közszolgálatot ellátó, ingyenes madármentő állomásra vagy állatkertbe, hanem állatorvoshoz visszük a madarat, a kezelés költségét - ami akár több tízezer Ft is lehet - nekünk kell kifizetnünk!

     Nemzeti park igazgatóságok portálja >>

Kapcsolódó oldalak

• Társadalmi változások állnak a téli gyöngybagoly probléma hátterében! - válasz az olvasók és a média kérdéseire >>
  
• Katasztrofális hatással lehet a hosszan tartó hideg, esős idő a fészekaljakra és akár a költő madarakra is! >> 
• Fecskepusztítást észleltem! - Mit tehetek? >>
• Leesett a fecskefészek! - Mit tehetek? >>
• Fecskefészek-mentés hideg, esős időben >>
• Hírt kaptunk az örökbeadott gólyafiókáról! >>
• Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon - kérjük, Ön is segítsen! >>
• A félelmek sajnos beigazolódtak - sor került az első kényszerű gólyafióka-mentésre! >> 
  

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Egyéni és céges adományozás >>