Az eredmények azért olyan elkeserítőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.
 

Töltse le és olvassa el a rövid elemzést itt >>
 

Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választottuk őket a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.

Sajnos az emberek hozzáállása is változik a fecskékhez: sokan leverik vagy megrongálják, kilyukasztják a fészkeiket (molnárfecske fészkek).

Miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés?
A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások  (például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése) koncentrálódva, és már a nem szakemberek számára is érzékelhetően jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak (részletesen >>), amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével.

A hagyományos falusi életmód drámai gyorsaságú átalakulása, eltűnése, a városi lakosság betelepülésével létrejövő alvófalvak már az azelőtt közkedvelt fecskékkel szemben is intoleráns környezetet jelentenek. A képen füsti fecske fészek mellé szerelt nejlonszatyor riasztó a Hortobágyon.

Elkeserítő, hogy sok élelmiszeráruház-lánc és egyéb "hivatal" túlreagálja a fecskék megjelenését, és az épület jelentős vagy teljes felületét ...

... fecskementesíti (a képen molnárfecske levert fészkének nyoma látszik a fecskementesítő tüskesor mögött), pedig a lepotyogó ürülék problémája teljesen kezelhető fecskepelenkával. Amennyiben a madaraknak mindenképpen menniük kell, a fészkelőhely-vesztés ellensúlyozható az épület közelébe kihelyezhető mesterséges molnárfecske teleppel.

Sajnos arra kell felhívnunk a lakosság figyelmét, hogy ami rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is:

• a leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával;
• a vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár (ezek a hatások más fajokat is érintenek >>);
• a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is;
• a sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.

A klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés is öl. A képeken molnárfecske szülő nézi elpusztult fiókáját, ...

... akinek a nyakára a sár fészekanyagba került bálazsinór-szál tekeredett, ami szó szerint felakasztotta és megfojtotta madarat, melynek következtében az egyre fogyatkozó új fecske generáció egy újabb fontos tagja veszett oda.

A legfontosabb kérdés, hogy mit tehetünk mi?
Mivel a fecskéket vonulás közben a telelőterületeken és az itthoni költőhelyeiken érő komplex hatásokat közvetlenül és magunkban nem tudjuk befolyásolni, a legfontosabb, hogy:

• A Madárbarát kert program keretében hozzásegítsük őket a lehető legnagyobb költési siker eléréséhez, a legtöbb fióka reptetéséhez:
  
       - Fecskepelenka-kihelyezéssel >>
       - Sárgyűjtő helyekkel >>
       - Műfecskefészkekkel >>
       - Fészekalapokkal >>
       - Mesterséges molnárfecske telepekkel >>
       - Partifecske költőfalakkal >>
       - Sarlósfecske odúk alkalmazása a panel- és irodaházakon >>
   
• A geolokátoros fecskevonulás-kutatás támogatásával >>
   
• Személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával >>
   
• Azzal, hogy  belép az MME tagjai közé vagy megújítja lejárt tagságát, hozzájárul ahhoz, hogy még nagyobb, még erősebb civil szervezetként mind itthon, mind Európai Uniós szinten hatékonyabban tudjuk képviselni a lakosság, a veszélyeztetett madarak és a természetvédelem közös ügyének érdekeit (tovább a belépési oldalra >>).
   
• Családjával, barátaival együtt vegyen részt Ön is a fecskefigyelő rendezvényeinken, ismerje meg ezeket az érdekes, veszélyeztetett madarakat, juttassa el minél több ismerőséhez a fecskevédelmi év hírét.

A fecskevédelem könnyen alkalmazható eszközei a mesterséges fecskefészkek (a képen molnárfecske műfészek). ...

... A mind nagyobb mértékben fedett, burkolt települési környezetben a fecskék gyakorlatilag nem találnak sár fészekanyagot, ezért a mesterséges sárgyűjtő-helyek létesítése ...

... is mind fontosabbá válik (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

Kapcsolódó cikkek, oldalak 

• A 2010. év madarai a fecskék >>
• Fecskevédelmi eszközök >>
• Fecskefigyelő események >>
• Világújdonság! - Az MME támogató partnereket keres a geolokátoros fecskekutatáshoz a fecskevédelmi évben >>
• Fecskéink mostanában fejezik be a vedlést az afrikai telelőterületeken >>
• Repülő "zsírraktárak" - hazakészülő fecskéink vonulási zsírtartalékothalmoznak fel a Szahara déli peremén >>
• Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül >>
• Tokajban jártunk a májusi partifecske napi hajós túra első előkészítő találkozóján >>