Hírek > Miért okozhat "hirtelen" gondot a gyöngybaglyoknak a hó és a hideg?

Legfrissebb híreink

Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon - kérjük, Ön is segítsen!


Kiemelt hírünk
Amint arról korábban beszámoltunk, a júniusi hideg, esős időjárás miatt a fehér gólyák legjobb esetben is csak 50% körüli költési sikert érnek el ...

Tovább »

Nyár végi fecskebúcsúztató programok - mindenkit szeretettel várunk!


Kiemelt hírünk
Augusztus második felétől az MME és a vonulásra készülő fecskék izgalmas évadbúcsúztató látványossággal várják az érdeklődőket. Ilyentájt a fecskék ...

Tovább »

A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívása a Nabucco gázvezeték nyomvonalának társadalmi egyeztetéséről


2010. augusztus 27.

A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság és civil szervezetek is észrevételezhetik a Nabucco gázvezeték ausztriai ...

Tovább »

Elkezdődött a kék vércsék őszi gyülekezése


2010. augusztus 27.
A szakembereken kívül eddig csak kevesen lehettek szemtanúi Európa egyik legszokatlanabb őszi vonulási eseményének - az akár több ezer (!) kék vércse ...

Tovább »

A félelmek sajnos beigazolódtak - sor került az első kényszerű gólyafióka-mentésre!


2010. augusztus 26.
Ma délután Badacsonytördemicen elkezdődött az idei ősz vélhetően legszomorúbb eseménysorozata, az elhúzódó pótköltések miatt bajba került gólyafiókák ...

Tovább »

Valószínűleg mérgezésben pusztult el egy műhold adós parlagi sasunk Ausztriában


2010. augusztus 25.
Augusztus 20-án egy alsó-ausztriai gazda a földjén dolgozva két elhullott parlagi sas tetemét találta meg. A maradványok az osztrák hatósághoz kerültek, ...

Tovább »

Érdekes vendég a madáritatóban - lessük meg a mikrovilág rejtelmeit!


2010. augusztus 24.

A Madárbarát kert programot az teszi igazán izgalmassá, hogy ennek keretében a számtalan madárfaj mellet rengeteg más állatot is közelebbről megismerhetünk. ...

Tovább »

Biológiai védekezéssel a szúnyoginvázió ellen - jövőre is lesz, készüljünk fel időben!


2010. augusztus 24.
Dél-Lengyelország árvíz sújtotta régiójában Lelow falu polgármestere jelképes összegért mesterséges denevérodúkhoz juttatta a lakosságot, ezzel is ...

Tovább »

Hírt kaptunk az örökbeadott gólyafiókáról!


2010. augusztus 23.

Amint arról korábban beszámoltunk, miután domonyi fészkénél lelőtték az egyik fehér gólya szülőt, az “elárvult” tojások közül egy kikelt ...

Tovább »

A Biharugra film is díjazott


2010. augusztus 23.

A VI. Pusztaszeri Országos Természetfilm fesztiválon „a világ tájai” kategóriában Karácsony Sándor és Ványi Róbert filmje, a Biharország – ...

Tovább »

Képes beszámoló a Rákosivipera-védelmi Központ egy napjáról


2010. augusztus 17.
Az, hogy kinek mi számít normálisnak, igencsak egyéni ízlés kérdése. Vannak olyan szakmák, ahol a mindennapi rutinfeladatok az emberek többségét az őrületbe ...

Tovább »

Díjat nyert a kék vércse-védelmi LIFE Nature program filmje


2010. augusztus 16.

Öt kategóriában 91 versenyfilmből választotta ki a zsűri a legjobbakat augusztusban, a VI. Pusztaszeri Országos Természetfilm fesztiválon. A máig egyetlen ...

Tovább »

Fecskementősök


2010. augusztus 13.

Idén nyáron szokatlan fecske problémáról érkezett bejelentés az MME központi irodájába a kecskeméti mentőállomásról. Ennek garázsában számos ...

Tovább »

Biológiai Sokféleség Világnapja - KvVM pályázati kiírás felsőoktatási intézmények hallgatói számára


2010. augusztus 13.

A 2010-es esztendőt az ENSZ a biológiai sokféleség világévének nyilvánította, amellyel szeretné felhívni a figyelmet minél szélesebb körben arra, ...

Tovább »

Társadalmi változások állnak a téli gyöngybagoly probléma hátterében! - válasz az olvasók és a média kérdéseire

 2010. február 6.


A 2010. február 1-én íródott baglyos hírünk után több kérdés is érkezett hozzánk azzal kapcsolatban, hogy miért okozhat most gondot a nagy hó és hideg a baglyoknak - különösen a gyöngybaglyoknak -, hiszen amióta a világ a világ, mindig voltak ilyen "igazi" szánkózós-csikorgós telek.


A felvetés jogos, és sajnálatosan jó lehetőséget kínál arra, hogy végiggondoljuk: az egyre több társadalom- és természettudós által veszélyesnek ítélt mértékű és irányú társadalmi és gazdasági átalakulás olyan nagyságrendű, hogy ezt már a madár- és egyéb állatfajok krízisének indikátorhatása is jelzi!


A hagyományos életmódú falu az ember mellett több madárfaj
otthonává is vált az évezredek alatt.

 

Mennyire természetes egy megszokott élőhely?
Alapvető és hirtelen változásoktól mentes környezetben az élőlények közép és hosszú távon jobban, megváltozó körülmények között viszont egyre kevésbé tolerálják az időszakos szélsőségeket, amire sajnálatosan "jó" példát mutatnak a 2010. év madarai - a fecskék, de a lehetséges bagoly krízisre felhívó írásunkban említett gyöngybaglyok is.

Ennek a fajnak a hazai, és jelentős részben az európai állománya is városiasodott környezetben él: a templomok, középületek, magtárak stb. padlásterében költ, és a településeken, illetve a határos külterületeken vadászik. Ez az urbanizáció évezredek alatt, lassan alakult ki, így a madarak hozzászokhattak a lakott területek nyüzsgő környezetének hátrányaihoz, hogy kihasználhassák az ezeket jelentősen ellensúlyozó előnyöket. Az ember közelébe költözés legfontosabb hozadéka a települések kínálta táplálékbőség (különösen télen) lehetett. A lakosság túlnyomó többsége agrárfalvakban és mezővárosokban, alapvetően földművelés- és háztáji gazdálkodás központú környezetben élt.

A baromfiudvarok, az istállók, a majd' minden portán megtalálható falusi udvar a legzordabb téli időszakban, tehát a mostanában is tapasztalható magas "hóállásban" és hidegben is biztosította a folyamatos és zavartalan kisemlős és veréb táplálékot:

  • A jószágok közelében: az ólak, a téli alom és takarmány széna- és szalmakazlai, a komposzt és a trágyarakások alatt vígan éldegélt az ősszel a hideg elől ide húzódó, de éppen a baglyok által is kordában tartott egérnép.
  • Bőven rendelkezésre állt a kisemlősök mellett alternatív táplálékot jelentő, ugyancsak az ember közelében élő házi és mezei veréb állomány is, melynek éjszakázó csapataiból ki-kiemelhettek egyet-egyet a baglyok.
  • A gazda számára létkérdés volt, hogy a lehullott havat eltakarítsa a portáról, a baromfiudvarról, amit az otthon tevékenykedő háznép és a fogatolt lovak tovább tapostak, így a településen élő gyöngy- és erdei fülesbaglyok, kuvikok mindig találtak olyan hómentes foltokat, ahol eredményesen vadászhattak a disznóólnál, az istállónál, a baromfietetőnél táplálékot kereső kisemlősökre.
  • A lovak és tehenek települési istállói nem csak a rágcsáló utánpótlás kimeríthetetlen bázisai voltak, de a meleg testek felfűtötte jószágállások fagymentes vadászterületet és pihenőhelyet jelentettek a gyöngybaglyoknak és kuvikoknak, ahova a hideg padlásokról akár ideiglenesen be is költözhettek a legkeményebb téli napokban.
  • A faluszéli, külterületi sertés- és marhatelepek, birkahodályok rövid, néhány km-es repülést követően alternatív, kimeríthetetlen vadászterületet kínáltak.
  • A rágcsálók túlszaporodását biológiailag semleges módon: házi macskákkal, kotorékkutyákkal, betanított menyétfélékkel, illetve változatos működésű mechanikai csapdákkal oldották meg, de besegítettek a települési baglyok is. Nagyon fontos, hogy a cél nem a tökéletes rágcsálómentesség elérése, hanem az állomány kordában tartása volt.
  • A tetők és templom toronysüvegek lezárása szinte ismeretlen volt, ezért a madarak bőven találtak maguknak fészkelő- és pihenőhelyet.    


Ezek azok a vitathatatlan előnyök, melynek köszönhetően néhány madárfaj a közelünkbe költözött, és napjainkra egyedüli élőhelyévé a településeink nyújtotta másodlagos "természetes" környezet vált.

 
 A még néhány évtizede is országszerte elterjedt háztáji- és haszonállat
tartás komplex módon kielégítette számos madárfaj: így a kuvik,
a gyöngybagoly és a füsti fecske élőhelyigényét. 

 

Csakhogy sok évezred után a világ természeti és társadalmi viszonyai - nagyjából az ipari forradalommal kezdődően - evolúciós léptékkel mérve hirtelen megváltoztak. A társadalom működési alapegységének tekinthető hagyományos család és szerveződési alapegységének tekinthető falu a nyugati típusú fogyasztói társadalmakban felbomlóban van vagy felbomlott, sok helyütt szinte felrobbant. A magyarországi átalakulás, a hagyományosnak és emberarcúnak tekinthető kistelepülési életmód ellehetetlenülése az 1990-es rendszerváltást követően gyorsult fel; a számos ok közül néhány markánsabb:

  • A globális piaci szabályok érvényesülése, a támogatási és felvásárlási rendszer átalakulása következtében összeomló agrárium.
  • Drasztikusan csökkenő, sok helyütt teljesen felszámolódó háztáji gazdálkodás és -állattartás, ezzel párhuzamosan a falusi munkanélküliség megjelenése, a kistelepülési lét kilátástalansága, ellehetetlenülése, az ebből következő elvándorlás, elnéptelenedés, elöregedés.
  • Agglomerációs hatás, melynek keretében egyrészt a falvak lakói a nagyobb városokba (egyedüli munkahelyekre) járnak dolgozni (ezért sincs idejük gazdálkodni), másrészt a városi lakosság mind nagyobb mértékben, menekülésszerűen költözik falura, létrehozva az élhetetlen bolygó-falut, ahova a lakosság egyre nagyobb része csak aludni jár.

Az így átalakuló hagyományos, jól bevált, működő, fenntartható életmódot feladó kistelepülések tartalmas közösségi, és működő gazdasági kapcsolatok nélküli szocio-ökonómiai képződmények. Jellemző példája ennek a második falurombolásnak, hogy a betelepülő városi lakosság egyre több helyen emel kifogást a megszokott falusi élet elemeivel szemben, egyre gyakrabban hallani olyan feljelentésekről, ahol a felperes "károsultak" (a városi "gyüttmentek"): a hajnali kakasszót, a tehénbőgést, a disznóröfögést, a trágya szagát kifogásolják. Odáig jutottunk, hogy ma már rádióműsorban büszkélkedik egy mezőváros polgármestere a lótartást megtiltó önkormányzati rendeletről!


Az idilli kép mögött nem látszik az elkeserítő valóság. Ebben a néhány
száz lakosú völgységi (Baranya-megye) zsákfaluban az
ökoturizmusra
építő településfejlesztés
szolgáltatáskínálatának összeállításakor
alapvető nehézséget okozott működő háztáji gazdaság
bemutatása, mert a faluban egy ló található,
lakott disznóól és tehénistálló
már nincs is!