Rólunk - A Veszprém Megyei Helyi Csoport története

A 18. sz. Veszprém Megyei Helyi Csoport 1974-ben alakult meg dr. Tóth Sándornak, a Bakonyi Természettudományi Múzeum akkori igazgatójának elnökletével, a kezdeti években az egész Észak-Dunántúl ide tartozott zirci központtal.

Veszprém Megyei Helyi Csoportról

Veszprém Megyei HCs

Alapítás éve: 1974
· Alapító elnök: dr. Tóth Sándor (1974-1988)
· Későbbi elnökök: Demény Zoltán ⴕ, Novák László, Aczél Gergely (2014-jelenleg is)
· Titkárok: Bankovics Attila (1974); Szemmelveisz György (1975-1978); Szvezsényi László (1979-1980); Barta Zoltán (1980-1989); Megyer Csaba (1990-1993); Tevely Richárd ⴕ (1993–1995, irodavezető); Nemere Balázs ⴕ megbízott szervező (1997); Vancsek Ferenc (1998-2001); Somogyi Balázs (2001-2004); Kenéz István (2004-2005); Radnay Péter; Druzsbaczky Ildikó (2014-2022); Kajtár Bence (2022-jelenleg is).
· taglétszám: 358 fő (2021, családi tagokkal együtt)
· Fő tevékenységi körök: madártani kutatás, madár-és élőhely-védelem, környezeti nevelés
· Működési terület: Veszprém megye teljes területe.

Veszprém Megyei HCs Rajz 1
Veszprém Megyei HCs Rajz 1


A 18. sz. Veszprém Megyei Helyi Csoport 1974-ben alakult meg dr. Tóth Sándornak, a Bakonyi Természettudományi Múzeum akkori igazgatójának elnökletével, a kezdeti években az egész Észak-Dunántúl ide tartozott zirci központtal. A csoport régi nevei MME Zirci Helyi Csoport, MME Veszprém Megyei Szervezete, MME Bakonyi Szervezete voltak. A csoport egy része 1986-tól 1988-ig külön szervezetként tevékenykedett az MME 38. sz. Tapolcai Helyi Csoportjaként Gyarmathy Dénes elnök és Buday Miklós titkár vezetésével. A szervezet egyes időszakokban madárvártákat (Szápár, Balatonfűzfő) és irodát (Veszprém) működtetett, főállású alkalmazottakat és polgári szolgálatosokat foglalkoztatott. A ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje telt a legtöbb munkával, amihez az anyagi forrást Dénes Péter, az MME főállású szervezője szerezte. 1989-ben csoportunk szervezte „Az év madara” (búbos banka) országos kampányt. A taglétszám a rendszerváltás idején volt a csúcson kb. 600 fővel. Az idők során több tagtársunk is az egyesület kitüntetésében részesült (Barta Zoltán, Béres László, Novák László, Szelle Ernő, Széplaki Imre). Jelentősebb együttműködő szakmai partnereink: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bakonyi Természettudományi Múzeum. Jelentősebb támogatóink anno: MTD Hungária Kft., NICOLOR Rt., Nitroprint Kft., 15. számú Volán vállalat, Devecseri Erdészet, Ajkai Hőerőmű; és most Szatuna Kft., E. ON Észak – dunántúli Áramhálózati Kft.

  Madártan, kutatás
Tagjaink részt vesznek az országos felmérő programokban (Mindennapi Madaraink Monitoringja, Madáratlasz Program, vízimadár szinkronszámlálás, téli ragadozó madár szinkronszámlálás, telelő erdei fülesbaglyok felmérése). Éves rendszerességgel felmérjük a megyében fészkelő fehér gólya állományt. Madárgyűrűző táboraink a régmúltban Zirc-Szarvaskúton, Várpalotán, Szápáron, Badacsonyban, Szigligeten, a Káli-medencében, a Sárosfői-halastavaknál és Tés-Csőszpusztán működtek, a közel múltban pedig a Szélmezői tőzegtavaknál. A madárvonulás-kutatás keretében részt vettünk küszvágó csérek geolokátorral történő jelölésében is. 2014-ben 5 csérre került geolokátor, amelyek közül 2015-ben 2 db adatai kerültek kiolvasásra. Mindkét csér a keleti vonulási útvonalon haladt, a tanzániai partokig jutottak el. A daru több mint 100 év utáni újbóli hazai fészkelését tagtársaink fedezték fel 2015-ben, amikor is egy pár költött sikeresen a Marcal-medencében. Tapolcai munkacsoportunk többek között a füleskuvik állomány felmérésével és odúkihelyezésekkel is foglalkozik.

  Madárvédelem, fajmegőrzés
A múltban ezres nagyságrendű mesterséges odút kezeltünk. Működési területünkön kezdődött az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály hamvas rétihéja-védelmi munkacsoportjának létrehozása, és a faj kutatásának, védelmének egyik hazai magterülete azóta is Veszprém megyében található. A megyében jelentős vörös vércse állomány él a Bakonyi Természettudományi Múzeum szervezésében 2001-2015 között a Bakony-hegység által érintett öt megyében kihelyezett 650 db költőládának köszönhetően. 2018-ban újjáélesztettük gyöngybagolyvédelmi tevékenységünket, régi költőládákat újítottunk fel és újakat helyeztünk ki templomokba (17 db) és oszlopokra (2 db), amelyekben eddig 2 pár gyöngybagoly költött. Ezzel párhuzamosan kuvikok számára is helyeztünk ki 4 db mesterséges odút. Gólyafészket építünk, karbantartunk gyurgyalagok által költésre használt néhány partfalat, és gyűrűzzük is a fajt a fészkelő telepeken. A téli madáretetéshez tagjaink részére minden ősszel biztosítunk eleséget.

  Természetvédelem
Jelentős szerepünk volt a Sárosfői-halastavak Természetvédelmi Terület létrejöttében. A megye több területén végeztünk állományfelméréseket, többek között vízi, ragadozó, telepesen fészkelő madárfajok esetében. Mivel jelenkori madárvédelmi, természetvédelmi tevékenységünk mellett fontosnak tartjuk a múltat is, ezért ápoljuk neves ornitológus elődeink emlékét. Karbantartjuk Csörgey Titusz (1875-1961) tapolcai sírját, 2011-ben pedig elkészíttettük és felavattuk a mellszobrát Csopakon, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság székhelyének parkjában. Másik neves ornitológus elődünknek, dr. Vasvári Miklósnak (1898-1945) Veszprémben van emléktáblája a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban. Vasvári tiszteletére 2005-ben emlékülést rendeztünk a megyeszékhelyen.

Veszprém Megyei HCs Rajz 2
Veszprém Megyei HCs Rajz 2

 

 Környezeti nevelés
Felkérés alapján madárgyűrűzési bemutatót tartunk óvodák és iskolák részére. Táborainkban (Marcal-medencei gyűrűzőtáborok, hamvas rétihéja védelmi táborok) új tagjaink megismerkedhetnek egyrészt a közösségünkkel, másrészt a madarászás, természetbúvárkodás rejtelmeivel.

Nyilvánosság, kommunikáció
Tagjainkat elektronikus körlevélben tájékoztatjuk az aktualitásokról, a szélesebb közönség számára pedig a közösségi médiában érhetőek el a híradásaink. Az ajkai Madarász Klub 1991-1992-ben Parus Press címmel megjelent kiadványának mindössze három száma látott napvilágot. Időről időre szervezünk egy nagyobb előadás/kiállítás sorozatot, például „Természetvédelem napjainkban” (1993-1994), előadás-sorozat, fotókiállítás és kiegészítő programok a Művészetek Völgyében (2000), Veszprém megyei természetfotósok vándorkiállítása (2014-2015). Rendezvényeinken (pl. „Madármegfigyelő nap”, „Fülemülék éjszakája”, fehér gólya gyűrűzések) egyesületi tagságtól függetlenül szívesen látunk minden kedves érdeklődőt. Az „Év madara”-t illetően éveken keresztül Tóth Szabolcs Veszprém megyei alkotó tervezte a matricát, kártyanaptárat, amelyek azután szintén a megyében, Balatonfűzfőn kerültek előállításra. A szimpatizánsok részére lehetőséget biztosítottunk és biztosítunk a madárvédelem anyagi támogatására is (régen turisztikailag frekventált helyeken kihelyezett adománygyűjtő perselyek, manapság pedig „Jelvény adomány-kampány” program keretében).

Összeállították: Somogyi Balázs, Móczár Balázs