Az első nap kizárólag a kerecsensólyomról szólt. Ez a teljes nap is alig volt elég ahhoz, hogy körbejárjuk ennek a különleges fajnak a történetét, jellemzőit, az állomány jelenlegi helyzetét, a fajmegőrzés történetét és kihívásait.

Bagyura János, országos kerecsensólyom fajmegőrzési koordinátor a fajmegőrzés kezdeteiről beszélt, melynek története egészen 50 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Megtudhattuk, hogyan alakult a kerecsensólyom állománya az utóbbi évtizedekben. Kiemelte, hogy a több évtizedes monitoringnak köszönhetően Magyarországon egyedülálló, fél évszázadra visszanyúló adatsor áll rendelkezésre a fajról, amely világszinten is ritkaságnak számít.

A hazai állomány az elmúlt években stagnáló, pár éve pedig enyhén növekvő tendenciát mutat, ami jelentős természetvédelmi eredménynek tekinthető. Ezzel szemben például Bulgáriában a faj 2010-re kipusztult, és jelenleg szaporítási és visszatelepítési program keretében dolgoznak visszaállításán.

Ezt követően Gócs Kata, a jelenleg zajló, a kerecsensólyom Észak-alföldi állományának megőrzésére indított LIFE SakerRoads projektet mutatta be részletesebben. A projekt az Észak-alföldi kerecsensólyom-állomány csökkenésének visszaszorítását, és az állomány 20%-os növekedését célozza meg. Jelenlegi ismereteink szerint a kerecsensólymok legfőbb mortalitási oka az áramütés, ezért a projekt egyik kifejezett célja ezen esetek visszaszorítása. Az ismeretlen mortalitási okok felderítése és visszaszorítása mellett, az élőhelykezelés is fontos beavatkozási terület, mert mind a táplálékállatok számának növelése, mind a fészkelés segítése kulcsfontosságú lehet az állomány csökkenésének megállításában.

Dr. Horváth Márton a jeladózás fejlődését mutatta be, a modern jeladók ugyanis sokkal több információt szolgáltatnak számunkra, mint a régiek; így nemcsak a madarak vándorlását tudjuk követni, de akár az illegális befogást is kikövetkeztethetjük az adatok alapján, sőt azt is, ha a madár már nem él vagy valami más jellegű probléma merült fel vele kapcsolatban, például sérült.

Deák Gábor előadása a méreg- és tetemkereső kutyás egység kerecsenekkel kapcsolatos munkájába engedett betekintést, bemutatva, miként rekonstruálhatók egy-egy madármérgezési eset körülményei a terepen gyűjtött nyomok alapján. Nagy előrelépés a modern jeladók megléte, mert könnyebb kiszűrni velük a téves következtetéseket, hiszen sokkal többféle adatot hívhatunk le belőlük. Nemcsak azt látjuk, hol van a madár, de arra is következtetni lehet, hogy él-e még, illetve arra is, hogy az adott példányt befogták, vagy lekerült róla a jeladó. Hogy hogyan? A jeladó a madár gyorsulását, hőmérsékletét is mutatja és számos más adatot, amiből könnyen észrevehető, ha a normálistól eltérő „működést” mutat a madár.

Juhász Benedek a 2025-ben végzett táplálékelemzési vizsgálatok eredményeit ismertette, amelyek a projekt keretében kihelyezett vadkamerák felvételein, valamint a gyűjtött táplálékmaradványok elemzésén alapultak.

A délután Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának előadásával kezdődött, ő a Természetvédelmi Mentőközpontba került kerecsensólymok bekerülési okait és a kerecseneken végzett életmentő műtéteket mutatta be a jelenlévőknek. A költési időszakban immár két éve zajló állatorvosi vizsgálatokról tartott előadást Dr. Sós-Koroknai Viktória. Dr. Erdélyi Károly az elhullott kerecsenek patológiai vizsgálatait végzi és az eddig gyűjtött eredményeket mutatta be.

A második napon az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály taggyűlése után, a Kerecsensólyom-díj átadására került sor, melyet 2026-ban Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyugdíjazott természetvédelmi őre vehetett át, több évtizedes ragadozómadarak védelmében végzett kiemelkedő természetvédelmi munkája elismeréseként.

Ezt követően a kék vércsék védelmében elért eredményekről, vonulási sajátosságairól, a dunántúli állományok alakulásáról valamint az angolai kékvércsék védelméről zajlottak előadások. Végül megismerhettük a vándorsólymok, kabasólymok és kis sólymok állományainak helyzetét, monitorozásukat és a kerecsen- és vándorsólyom együttéléséről is hallhattunk.

A rögzített előadások az RMVSZ Youtube csatornáján itt érhetők el.