Az Élőhelyvédelmi Szakosztály programjában kitüntetett szerep jut annak, hogy közreműködésünkkel nőjön a hazai helyi védett területek száma. Májusi megalakulásunk óta több, korábban elkezdett folyamat is beért vagy kezd beérni, így egyszerre tudunk jó hírekkel szolgálni, illetve bemutatni a védetté nyilvánítás folyamatát.
 

Természetvédelmi oltalom alatt álló területek

A hazai természetvédelmi oltalom alatt álló területeknek több szintje van. Az országos védelem alatt álló területeknek három kategóriája van. Hazánk tíz nemzeti parkkal rendelkezik, az egyes igazgatóságok felügyelik a jókora kiterjedésű tájvédelmi körzeteket, valamint a változó méretű, 1-2 hektártól akár több száz hektáros méretig terjedő országos jelentőségű védett természeti területeket, valamint az egyedi jellegű természeti emlékeket. A védett természeti területek eddig említett szintjén lehetnek ugyan pozitív elmozdulások, de jellemzően nagyon lassan, illetve az ellenérdekek miatt a folyamat sokszor tartósan megakad. (Uniós csatlakozásunk révén jött létre nálunk a Natura 2000 hálózat, amely magába foglal szinte minden országos jelentőségű védett területet, de a jelölő fajok és élőhelyek megléte alapján még sokkal több értékes terület is beletartozik.)

A magyar természetvédelem számszerűen legnagyobb szeletét olyan értékek alkotják, melyeket a helyi közösség nyilvánított védetté. Az utolsó ötven évben volt „tanácsi” és „megyei” védett státusz, beszéltünk „védett fáról”, „védett fasorról”. Jelenleg a nagyobb kiterjedésű, helyrajzi számmal lehatárolható élőhelyek lehetnek helyi jelentőségű védett természeti területek, míg a külön hrsz-re nem levágható területek (elsősorban öreg fák, fasorok, geológiai képződmények)  helyi jelentőségű természeti emlékként nyilváníthatóak védetté. A helyi természetvédelem az, ahol a civilek számára a legnagyobb a mozgástér, ahol elég néhány nyitott személyt meggyőzni ahhoz, hogy egy fajgazdag rétet, öreg erdőfoltot, vizes élőhelyet megmenthessünk az utókor számára.

A helyi védelem – kérdések és válaszok

Ki és hogyan kezdeményezhet védetté nyilvánítást?
Bármelyik nagykorú magyar állampolgár (nem feltétel, hogy helyi lakos legyen!) benyújthat az adott település önkormányzatának egy védetté nyilvánítási javaslatot. Ebben az 1-2 oldalas fényképes anyagban szerepeljen a terület leírása, jelentősége, értékei, a védelem fontossága.

Mik a védetté nyilvánítás lépései?
A település képviselőinek fel kell venni az ügyet egy önkormányzati ülés napirendjére. Első körben szavaznak a védetté nyilvánítási javaslatról. Ezt követően hivatalból felveszik a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, amelyek érintettek (nemzeti park igazgatóság, vízügy, vadásztársaság, közüzemi cégek, stb.). Van egy egyeztetés a tulajdonosokkal (önkormányzati tulajdonú területnél ez kimarad). (A tulajdonos hozzájárulása általában szükséges, bár jogilag nem feltétele a védelemnek.) El kell készíteni a természetvédelmi kezelési tervet, és ennek megszavazása után lehet megalkotni azt a helyi rendeletet, amely létrehozza a természetvédelmi területet vagy emléket.

Mit kell tudni a kezelési tervről?
A természetvédelmi kezelési terv egy jogszabály által előírt tartalmú, nagyon alapos dokumentum, amely magában foglalja az adott területtel vagy értékkel kapcsolatos ismereteket, illetve a kezelésével összefüggő minden előírást, korlátozást. Terjedelme akár a 20 oldalt is elérheti, felépítése formailag azonos. Jelentősége az, hogy a védetté nyilvánítást követően a rendelet mellékletében ez alapján lesz benne a kezelési előírás, és bármilyen felmerülő kérdésben (pl. lehet -e nádat vágni, milyen állatokkal lehet legeltetni és hány darabbal, szabad -e vegyszert használni idegenhonos fák ellen, stb.) ez az iránymutató.
Elkészítéséhez természetvédelmi szakértőkhöz is lehet fordulni (névsoruk itt olvasható: https://ttsz.am.gov.hu/szakertok/szemelyek), de szakosztályunk tagjai bárkinek örömmel segítenek a témában. Némi gyakorlattal már össze lehet állítani ilyen anyagot.

Egy önkormányzatnál kik érintettek?
A település mérete ezt nagyban befolyásolja. Városban, különösen nagyobb városban általában a helyi képviselő és a zöld ügyekkel foglalkozó hivatalrész vezetője a legmagasabb fórum, ahova könnyen bekopoghatunk az ötlettel. Minél kisebb a település, annál egyszerűbb akár egyenesen a polgármesternél jelentkezni vagy az utcán leszólítani a képviselőket. De fontos szereplő a jegyző (vagy aljegyző) is, hiszen a törvény értelmében ő lesz a felelős természetvédelmi hatóság.

Mekkora az esély a sikerre?
Magyarországon vannak természetvédő helyi képviselők, még polgármesterek is (gondoljunk csak a Madárbarát Települések Országos Szövetségére!). De azért az átlagos magyar falu vagy város vezetősége számára a természetvédelem valahol a mazsorettcsoport majálisi fellépése és a Pitypang óvoda nyári festési munkái mögött kullog a fontossági sorrendben, ráadásul a legtöbben nagyon félnek a védetté nyilvánítás hírére felháborodott földtulajdonosoktól.
Érdemes alulról, türelmesen építkezve megalapozni a védelmet: települési odútelep létesítése, gyűrűzési bemutató, túravezetés az óvodásoknak vagy természetbarát szakkör az iskolában önmagában is fontos, ráadásul ez megalapozza azt, hogy zöld ügyekben hozzánk forduljanak, és akkor már védelmi javaslatunk sem éri a hivatalt derült égből villámcsapásként. Érdemes felvázolni, hogy a védetté nyilvánítás során, majd azt követően mi mindenben tudjuk segíteni az önkormányzatot (a kezelési terv elkészítése, a terület őrzési feladatainak ellátása), valamint milyen haszna lesz a védelemnek (tanösvény létesítése, kihelyezett tanórák helyszíne, a település neve, mint pozitív példa).

Milyen változással jár a helyi védelem?
Úgy is megfogalmazható a kérdés: mivel nyugtassuk meg az érintetteket? Nagy kérdés, hogy a szóban forgó érték veszélyben van -e vagy sem. Ha beépítés, elbányászás vagy más pusztulás fenyegeti, gyorsan kellene lépni, és feltehetően a tulajdonos érdekeit nagyban sérti a várt haszon elmaradása. Közben a felháborodott helyiek könnyebben az ügy mellé állíthatók, a két érdekcsoport közötti harcban viszont a testület döntése nehezen megjósolható.
Megnyugtatóbb és talán reménykeltőbb helyzet, ha a rétet, mocsarat, erdőfoltot semmi konkrét veszély nem fenyegeti. Ebben az esetben ugyanis kihangsúlyozható a tulajdonosok eddigi szerepe: ha nem úgy kaszálnak, legeltetnek vagy egyéb módon gazdálkodnak ahogy tették idáig, akkor nem is lennének a területe értékek, vagyis a feladat nem más, mint az eddigiek folytatása, néhány  kiegészítéssel (pl. madárbarát kaszálási mód, búvósávok meghagyása, holtfa hagyása, stb.).

Hasznos információk:
https://termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek/
https://termeszetvedelem.hu/category/intezmenyrendszer/onkormanyzatok-jegyzok/

Néhány hasznos tapasztalat

Türelem!
Ha megtaláltuk a védelemre érdemes helyszínt, fontos hogy minél alaposabb adatsorunk legyen a területről, növényzetéről, állatvilágáról, múltjáról. Kutassunk szakirodalmi adatok után, kérjük meg ismerőseiket, hogy az általunk kevésbé ismert élőlénycsoportokkal kapcsolatban segítsenek az adatbázist bővíteni. Egy helyi védelem nagyon gyorsan „átverhető”, ha a csillagok állása megfelelő. Vannak inspiráló történetek a múltból, amik jól példázzák, hogy a helyi védelem akkor is opció, ha országos szinten is ellenállás mutatkozik.
Gyakoribb azonban, hogy ezt a megfelelő pillanatot ki kell várni. 2019-ben az önkormányzati ciklus vége felé felkerestünk ötleteinkkel (értékes gyepfoltok, szép állapotú löszvölgy, öreg erdőcske védelme) egy polgármestert, aki nagyon lelkesen reagált, boldogan vette el a kinyomtatott védetté nyilvánítási javaslatokat. Fél évvel később földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett, utódja a megyei újságot is telekürtölte azzal, hogy micsoda kaotikus állapotokat örökölt meg a település, amit szívós munkával lehet csak rendbe tenni. Négy évvel később felhívtak a hivatalból, hogy találtak valamilyen javaslatokat, rajta a telefonszámommal, érdeklődnek hogy mi is ez tulajdonképpen. Elmagyaráztam. 2024 májusában vállaltuk a falunapon egy természetbarát program megtartását abban a reményben, hogy majd a településvezetővel is tudunk beszélni a védelmekről. Ez végül nem jött össze, de azért kaptuk tőle grátisz 1-1 zacskó pattogatott kukoricát. Egy héttel később az illető tett egy meggondolatlan kijelentést, a helyiek fáklyás tiltakozó felvonulást szerveztek és a választást annak rendje és módja szerint elbukta. Most tehát ott tartunk, hogy a javaslatot a harmadik polgármesternél kellene ismét megtárgyalnunk, ennek szervezése folyamatban van…

Észszerű kompromisszumok
Lelki alkattól és a körülményektől függ, hogy ki mennyi engedményt hajlandó tenni. Van aki sziklaszilárd e tekintetben, van aki rugalmasabb. Utóbbi szükségszerű lehet olyan esetben, ha a védelemre javasolt területnek valamilyen településüzemeltetési funkciója van. Székesfehérvár csatornahálózata a nagy mennyiségű betonfelület és a hajdani mocsárvilágból adódó mély fekvésű részek megléte miatt felhőszakadások idején hajlamos a túlterhelődésre. Ennek ellensúlyozására záportározókat jelöltek ki. Az egyik ilyen hely egy varázslatos hangulatú másodlagos szikes, érdekes sótűrő növények otthona, amely 2025. június 27-én Gödör utcai szikes rét néven helyi védelmet kapott. Ez annak (is) köszönhető, hogy alapos egyeztetéseket folytattunk a város belvízvédelméért felelős szakemberrel, megbeszéltük mindazon jövőbeli terveit, amik a tározót érinthetik és a kezelési tervben teret adtunk ezeknek a beavatkozásoknak. A város másik felén egyenesen ő adta az ötletet, hogy egy beépítetlen kis záportározóra figyeljünk oda, nézzünk ott körül. A tipp elég jó volt: a másfél hektáros lápréten kb. 800 tő fokozottan védett pókbangó virágzott idén tavasszal… A rét kevésbé értékes felén ugyanakkor komoly földmunkák váltak szükségessé. Ismét szerepet kapott az egyeztetés, a pókbangós részre a gépek még csak be sem mentek, a másik felén megvalósultak a csapadékelvezetési átalakítások, a teljes rét helyi védelme folyamatban van. (Érdekes lesz megfigyelni a jelenleg roncsolt keleti oldal növényzeti szukcesszióját, hiszen az uralkodó széljárás felől egy csodálatosan fajgazdag láprét biztosíthatja a megfelelő szaporítóanyagot.)

A kezelésben való részvétel
Székesfehérváron 2015-ben három jelentős méretű és nagyon értékes külterületi érték került helyi védelem alá. Fültanúja voltam, amikor a helyi képviselőnő és a városüzemeltetési cég vezetője telefonon megbeszélték, hogy a védett területekkel kapcsolatos teendők aztán már végképp kívül esnek utóbbiak amúgy meglehetősen sokszínű tevékenységi vertikumán. Így kapta meg ezt a feladatkört civil szervezetünk, a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány határozatlan idejű szerződéssel. Minden komolyabb feladatnál számíthatunk a városgondnokságra (pl. illegálisan elhelyezett szemét elszállítása), de a terület őrzését, a védett fajok állományának monitorozását, közösségi cserjeirtások szervezését és lebonyolítását, a táblák javítását, pótlását mi végezzük. A koronázóvárosban ez a kooperáció kiválóan működik egy évtizede, ez szolgált alapul minden azóta beadott, 2025-ben részben meg is valósuló helyi védelmi javaslatnak.

Pár jó hír Fejér megyéből

Az elmúlt években igyekeztünk fejéri működési körzetünkben feltárni azokat a helyeket, ahol az értékes élővilág indokolna valamilyen védelmet. Nem lehet letagadni, hogy kudarcélményeink is voltak, 2025 első felében azonban több pozitív fejleménynek is örülhettünk. Mindez jól ráerősít arra, hogy a közben létrejövő Élőhelyvédelmi Szakosztály tagjainak aktívan kell ezzel a természetvédelmi fogással próbálkozniuk lakóhelyükön és annak környékén.

A Velencei-tó egyik utolsó vadvirágos rétje - Sukoró
Évek óta tervezgettük egy méretében nem nagy, de botanikai szempontból egészen kivételes kis rét védelmi javaslatát. Százas nagyságrendben él itt a fátyolos nőszirom és a réti őszirózsa, a tópart pedig olyan ütemben megy tönkre, hogy feltétlenül védelmet kell biztosítani egy ilyen kincsnek. Sukoró testülete 2025-ben (talán egy másik partszakaszon zajló, nagy felháborodást keltő beruházási terv kompenzációjaként) simán elfogadta a javaslatot, elkészítettük a kezelési tervet, a  hivatal pedig nemcsak hogy önállóan megkezdte a védelemhez szükséges egyeztetéseket (ez nem is kis dolog!), hanem a képviselők még egy érdekes alakú fa védelmét is szorgalmazták.

Láprét, szikes rét – Székesfehérvár
A megyeszékhelyen féltucatnyi értékes belterületi élőhelyfolt várja sorsa megnyugtató rendeződését. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egy problémásabb hely megakaszthat olyan folyamatokat, ahol semmilyen akadály nincs, ezért 2025-ben különválasztottuk a területeket. Júniusban a közgyűlés megerősítette az összes meglevő helyi védett terület védelmét, felülvizsgálta és kibővítette a védett fák, fasorok listáját (megszüntette a közben elpusztultak védett státuszát), illetve kihirdette két önkormányzati tulajdonú terület helyi védelmét, a már említett Gödör utcai szikes rétét és a mocsári kosbornak és kisfészkű aszatnak otthont adó Aradi utcai láprétet (összesen nagyjából 30 hektáron). A folytatásban is előtérbe kerül három, ugyancsak önkormányzati tulajdonú terület (két rét és egy erdő), és ezt követően kezdődhet meg a két kedvezőtlen tulajdoni viszonyú élőhelyfolt védetté nyilvánítását megalapozó egyeztetés.

Öreg tölgyes, öreg mezsgye, öreg fák – Pátka
Pátkán az előző önkormányzati ciklusban szavaztak meg a képviselők egy javaslatcsomagot. 2024-ben a testület nagy része kicserélődött, új a polgármester, a jegyző és az aljegyző, ezért fontos volt új lendületet adni a kérdésnek. Egy ülésen ismét napirendre került a helyi természetvédelem, ezúttal a képviselők óvatosan függőbe tettek egy patakvölgyet, ugyanakkor újólag támogatták egy erdős löszvölgy, egy törpemandulának és vénséges tölgyeknek otthont adó mezsgye, két öreg belterületi fa és egy százéves külterületi eperfasor helyi védelmét. A következő lépésekre ősszel kerül majd sor.

Ha bárki ismer olyan értékes területet, amely megérdemelné a helyi védelmet, keresse szakosztályunkat és igyekszünk célzott tanácsokkal segíteni a folyamatot.
Kovács Gergely Károly