2025.03.14
Vízimadár-védelmi Szakosztály

Beszámoló a II. Sirálytani Konferenciáról

A II. Sirálytani konferencia résztvevői

2025. március 7-9-e között lezajlott a második magyarországi Sirálytani Konferencia, az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya szervezésében, amelynek az ócsai Madárvárta adott otthont. A találkozón összesen 36 ember vett részt a sirályokkal foglalkozó a szakmai közösségből.

2025. március 7–9. között az Ócsai Madárvártán került megrendezésre a II. Magyar Sirálytani Konferencia, amelyen 36 szakember vett részt. Idén először nem csak hazai, hanem horvát kollégák részvétele tette nemzetközivé az eseményt.

A sirályhatározásról tartott előadások már kötetlenebb formában zajlottak (Fotó: Ampovics Zsolt)
A sirályhatározásról tartott előadások kötetlenebb formában zajlottak (Fotó: Ampovics Zsolt)

Az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya  részéről Schmidt András tartott előadást, az országjelentéssel kapcsolatban az országos adatgyűjtésének egységesítésének fontosságát hangsúlyozta ki.

Schmidt András az Agrárminisztérium részéről tartott előadást ( Fotó: Ampovics Zsolt)
Schmidt András az Agrárminisztérium részéről tartott előadást ( Fotó: Ampovics Zsolt)

Az MME Nomenclator Bizottsága részéről Gál Szabolcs a nehezen határozható sirályfajok-és alfajok röpképeit bemutató, jó minőségű fotók készítésének igényéről beszélt, valamint hangsúlyozta a gyűrűzések során felvett releváns biometriai adatok jelentőségét.

Gál Szabolcs, a Nomenclator Bizottság titkára ( Fotó: Ampovics Zsolt)
Gál Szabolcs, a Nomenclator Bizottság titkára ( Fotó: Ampovics Zsolt)

Ezt követően a résztvevők egy internetes felületről hallhattak, amely részben megoldhatja a sirályhatározás bonyodalmait, hisz fajonként és tollruhánként lehet ide képeket feltölteni a különböző madárfajokról, köztük természetesen sirályokról is. Az oldal újítása, hogy főleg magyarországi viszonylatokat tart szem előtt, persze ritkább fajokról külföldi képek is bőven bekerülnek az oldal galériájába (https://cbirdid.com/).
A fészkelő állományok aktuális helyzetével kapcsolatban tavaly megfogalmazott az az igény, hogy a csérek aktuális természetvédelmi helyzetével is foglalkoznia kellene a szakmai közösségnek, így idén megtörtént az első előadás is; a hazai költő állományról az RTM-felmérések alapján hallhattak előadást a résztvevők. 

Kis lilikek ( Fotó: Papp Gábor)
Kis lilikek ( Fotó: Papp Gábor)

A terepi program során túzokokkal, parlagi sasokkal és 5 kis lilikkel is találkozott a csapat. A résztvevők meglátogatták a január végén, a nemzeti park által lekaszált és cserjétlenített bugyi sirályszigetet is, amely tavaly a legnagyobb szerecsensirály költőhely volt az országban.  
A szombati előadások sora két, jeladós madarak területhasználatához kapcsolódó prezentációval kezdődött. Ez rávilágított a hulladéklerakók fontosságára és veszélyeire, az ebből eredő különbségekre sárgalábú- és sztyeppi sirály vonatkozásában. Az este végén az amerikai és magyarországi sirály határozás rejtelmeiben ismerkedtek meg a kollégák. 

Résztvevők a Madárvártán ( Fotó: Ampovics Zsolt)
Résztvevők a Madárvártán ( Fotó: Ampovics Zsolt)

Vasárnap reggel az arra vállalkozók a gyáli szeméttelepen vehettek részt egy sirálygyűrűzésen, mely során 90 dankasirály került fogásra. Sok közülük már teljes nászruhában volt, illetve több mint 20 gyűrűs madarat lett leolvasva.  A fogott madarak között két visszafogás is volt. Egy lengyel színes gyűrűs és egy német fémgyűrűs. Talán a legizgalmasabb egy szerecsen x dankasirály hibrid volt.

Danka- és szerecsensirály hibridje a gyáli szeméttelepen ( Fotó: Papp Gábor)
Danka- és szerecsensirály hibridje a gyáli szeméttelepen ( Fotó: Papp Gábor)

Az eseményen a horvát kollégák közül is részt vettek öten, akik a zágrábi szeméttelepen végeznek hasonló felméréseket és gyűrűzést, továbbá a költő állományokat minden évben gyűrűzik, valamint jeladóval is ellátnak néhány egyedet. 
Két előadást tőlük is hallhattak a magyar szakemberek, amelyek az eddigi adatokat dolgozták fel.
 

dr. Pitó Andor