A két civil szervezet összesen 197 felmérő bevonásával számolta össze a gólyafészkeket 2024 júniusában és júliusában. A határmenti régió közös listájára 2180 fészek került fel, amelynek 77%-a villanyoszlopon, 18%-a épületen, 1%-a fán, 4%-a egyéb helyen épült. 

A észkek közül 1838-ban gólyapár költött, 335 lakatlan volt, 7-et pedig pár nélkül maradt gólya foglalt.

A párok közül 60 nem repített fiókát, a fennmaradó 1778 pár közül 1495-nél volt pontosan ismert a fiókaszám: ezekben összesen 4416 utód cseperedett fel.Szembetűnő különbség a két ország közt, hogy Szerbiában magasabb az épületen, Magyarországon pedig a villanyoszlopokon található fészkek aránya. Ez valószínűleg a magyar áramszolgáltatók évtizedek óta aktív gólyavédelmi közreműködésének is köszönhető. A másik érdekes eltérés a fiókaszámban volt: mindkét országban a 3 fiókás fészkek voltak többségben, de Szerbiában ezt a 2 fiókás fészkek, Magyarországon a 4 fiókás fészkek követték arányukban. Ennek talán élőhelyi (táplékellátottsági), talán időjárási oka lehetett – ezt későbbi elemzések tudják majd kideríteni.

Az elterjedési térképek igen jól mutatják a természetes élőhelyek fontosságát: a határmenti régióban a gyepes élőhelyek és a mocsaras környékek nyújtanak otthont a legtöbb gólyának, míg a nagyrészt szántóterülettel borított településeken kevés gólya él. 

Köszönjük valamennyi felmérő közreműködését!

Survey results of the white stork population in the Hungarian-Serbian border region 

MME/BirdLife Hungary and the Bird Protection and Study Society of Serbia (BPSSS) organized the survey of the white stork population in the border region of Hungary and Serbia within the framework of the Interreg project GRASSLANDBIRDS (HUSRB/23S/12/043).
One hundred ninety-seven NGO members and volunteers counted stork nests in June and July 2024. The joint list of nests of the border region contains 2180 sites, 77% of which were built on electricity poles, 18% on buildings, 1% on trees, and 4% in other places. Stork pairs occupied 1838 nests, 335 were uninhabited, and storks visited seven without pairs. Of the pairs, 60 raised no chicks; of the remaining 1778 pairs, the number of chicks was known in 1495 nests: 4416 offspring grew up in them.
A difference between the two countries is that Serbia has a higher proportion of nests on buildings, while in Hungary, the proportion of nests on electricity poles is higher. This is probably also due to the active protection actions of Hungarian electricity companies for decades. The other interesting difference was the number of chicks: in both countries, nests with three were in the majority, but in Serbia, this was followed by nests with 2 chicks, and in Hungary, nests with 4 chicks. This may have been due to habitat (food supply) or weather – later analyses will reveal this.
Distribution maps show the importance of natural habitats very well: grassland habitats and marshy areas are home to the highest number of storks in the border region, while settlements with mainly arable lands have fewer storks.

Thank you to all the surveyors!

Rezultati popisa belih roda u pograničnom regionu Mađarske i Srbije

Mađarsko društvo za zaštitu ptica i prirode (MME/BirdLife Hungary) i Društvo za zaštitu i proučavanje ptica Srbije u sklopu prekograničnog projekta „Očuvanje ptica panonskih slatina kroz edukaciju i uključivanje volontera (HUSRB/23S/12/043)” organizovali su popis belih roda u pograničnom regionu Mađarske i Srbije.
Popis je sproveden u periodu  juna i jula 2024. godine i tom prilikom učestvovalo je 197 volontera i članova naših udruženja. Na zajedničkoj listi popisa gnezda belih roda u pograničnom regionu zabeleženo je 2.180 gnezda od kojih se  77% nalazi na električnim stubovima, 18% je na objektima, 1% na drveću i 4% gnezda se nalaze na drugim nedefinisanim pozicijama. Od ukupnog broja gnezda, 1.838 gnezda su bila zauzeta, 335 nisu bila zauzeta dok su 7 gnezda bila zauzeta samo sa jednom jedinkom. Od ukupnog broja zauzetih gnezda, u 60 gnezda nije bilo mladunaca dok je kod ostalih 1.778 parova koji su imali mladunce broj mladunaca poznat kod 1.495 parova i  on iznosi 4.416 mladunaca.
Upadljiva je i razlika u pozicijama gnezda tj. u podlogama na kojima su gnezda sagrađena . U Srbiji je udeo gnezda koja su na objektima dosta veći u odnosu na Mađarsku dok je u Mađarskoj udeo gnezda na električnim stubovima veći. Ovo je verovatno zbog toga što se u Mađarskoj dugi niz godina zajedno sa Elektrodistribucijom radi na zaštiti belih roda. Drugi interesantni podaci su u broju mladunaca. U obe zemlje je u većini gnezda bilo tri mladunca. U Srbiji su gnezda sa dva po mladunca bila najčešća, dok je u Mađarskoj najveći broj gnezda imao četiri mladunca. Ovo je najverovatnije zbog razlike u staništu tj. u dostupnosti hrane i vremenskim prilikama. 
Mape distribucije belih roda koje su proistekle iz ovog popisa lepo oslikavaju značaj prirodnih i očuvanih staništa za ovu vrstu. U pograničnom regionu gde preovladavaju prirodna i poluprirodna travnata i močvarna staništa prisutan je veći broj parova, dok je u blizini naseljenih mesta koja su okružena pretežno oranicama proj parova mani

Zahvaljujemo se svim učesnicima koji su doprineli popisu!