2024-ben a következő településen épültek új fészkek: Rábaszentandrás, Sopronnémeti, Rábacsécsény, Dunakiliti, Lébény, Kóny, Győrsövényház 2 is, Fertőrákos.
Ebben az évben üresen maradt fészkek pedig a következő településen voltak: Rábaszentandrás, Szany, Püski, Jánossomorja.
A tavaszi csapadékos időjárás hatása a nyár elejéig kitartott, továbbá nem volt tartós lehűlés a kritikusnak számító májusi időszakban, így sikeresen tudtak felnevelni a gólyák több fiókát is. 1996 óta nem volt ilyen nagy a sikeres párok által kirepített fiókák átlaga, vagyis több mint 3 fióka/fészek. 
A legsikeresebb települések, ahol 5 fióka repült ki egy fészekből a következők voltak: Acsalag (Kis utca), Barbacs, Ikrény, Markotabödöge, Osli, Rábapatona (Kossuth utca), Rábapordány, Rábatamási (iskola).
Bízunk benne, hogy ez a kis állomány növekedés kitart és tartósan erősödik majd a megyei gólya populáció. Éppen ezért az idei évben is készítettünk 22 fészek fonatot, amit a gólyák érkezése előtt helyez ki az áramszolgáltató, elősegítve ezzel a költéseket.

Fehér gólya gyűrűzés

A fehér gólya az egyik olyan madár, amelyikhez évtizedek óta érzelmileg kötődnek az emberek. Hisz ki ne hallotta volna gyerekként azt a dajkamesét, hogy a kisbabát a gólya hozza, illetve nagyszüleink idejében még hitték az emberek, hogy szerencsét hoz, ha a házuk kéményére fészkel a cakó.
De azóta felnőttünk, ma már a többségünk nem olyan környezetben él, ahol van kémény a házon, és sok minden más is megváltozott. Az mégis megmaradt, hogy az emberek szeretik ezt a madarat. Termeténél fogva is felfigyelünk rá, ha látjuk lépegetni a mezőn vagy ha köröznek a fejünk felett az égen. Kecsessége megragadó, fehér színe a tisztaságot szimbolizálja, és fészkét olyan helyen építi, ahol könnyen megfigyelhetjük a családot, közel az emberek lakóhelyéhez.

Nem csoda hát, hogy már a XIX. századi emberek is minél többet tudni akartak erről a madárról. Kíváncsiak voltak, hova mennek nyár végén, amikor fészkeiket elhagyva messze szállnak, mielőtt nálunk beáll a hideg idő, tudni szerették volna, tényleg az ő gólyájuk érkezik-e vissza Afrikából, amikor tavasszal megjelenik egy kelepelő madár a fészken. A Kisalföldi Helyi Csoportnál Balsay Sanyi bácsi kezdte el gyűjteni a megyei adatokat 1986-ban, majd 2019-ben vette át ezt a koordinációs szerepet Győrig Előd. 
Kezdetben az adatok csupán megfigyelésekből származtak. Feljegyzésre került, hogy pontosan hol van a fészek, mikor érkezett a fészekhez az első, és mikor a második gólya, volt-e fióka a fészekben és mennyien voltak, mikor indultak el a telelőhely felé, s hagyták el a fészket. Már ezek az adatok is fontos információkkal szolgáltak a madárral kapcsolatban, hiszen a több évtizedes adatokat elemezve megállapítható volt, hogy a gólyák alapvetően a vizes gyepeken szeretnek táplálkozni, így az ilyen helyek közelében kerestek maguknak otthont. 

De a szakemberek ennél is többet szerettek volna tudni, és ezeket az információkat a gólyák jelölő gyűrűzésétől várták. A fészkek többsége -ma már legalábbis- oszlop (zömében villanyoszlop) tetején, illetve arra felszerelt tartón található, melyeket az áramszolgáltató szakembereinek segítségével (előzetes továbbképzés után) tudnak önkénteseink megközelíteni. A gyűrűzés minden évben június hónapban aktuális, amikor a fiókák mérete épp akkora, hogy a jelölés elvégezhető legyen, de még nincsenek olyan korúak, hogy az ember megjelenése a fészekből való kiugrásra késztesse őket. A fiókák óvatosan beemelésre kerülnek egy dobozba/ kosárba, amiben az önkéntesek lehozzák őket, gyűrűzésük a földön, biztonságos körülmények között zajlik. Az alumínium ornitológiai gyűrű mellett (amit a bal lábukra helyezünk) 2009-től színes gyűrűt is kapnak a fiókák a jobb lábukra- ezzel is megkönnyítve a leolvasásokat.

A megfigyelések és a gyűrűzési adatok együttes feldolgozásával érdekes és fontos következtetéseket sikerült már eddig is levonni. Egyelőre úgy tűnik -bár az ember folyamatosan alakítja át a természetet, és a gólya számára ideális táplálkozó helyek egyre csökkennek- madarunk képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Így például előfordul, hogy a fészek, melyen adott éven látni lehetett a felnövő fiókákat, lehet, hogy jövőre üresen marad, ha a környezete nem tűnik megfelelőnek az utódok táplálása szempontjából. Azt is a gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy a nálunk, Magyarországon kelt gólyák a Boszporuszon át Szudánba, majd Kelet-Afrikán át egészen a Dél-Afrikai Köztársaságig vonulnak. Érdekes például azt is kifigyelni, hogy a gólyák mennyire hűek adott településen belül a fészkükhöz vagy akár a párjukhoz. 

A begyűjtött leolvasások alapján a megyében észlelt gólyák közül a legidősebb korú, egy 2003-ban Győr-Gyirmóton Pellinger Attila által gyűrűzött madár. Az egyik rábapatonai fészekben költő madárról már létezik egy leolvasás 2006-ból, de azóta nem került szem elé. Idén viszont 5 fiókát nevelt a párjával, és reméljük, jövőre is visszatér hozzánk.
Egyelőre a legtávolabbi ismert megkerülés egy 2012-ben Darnózselin gyűrűzött fióka -légvonalban mért- 9003 km-es rekordja, 2018 januárjában ugyanis a Dél-Afrikai Köztársaságban került kézre.
A szakirodalom szerint a gólyák első 3 évüket általában a telelőhelyen töltik, onnan ivarérett korukban indulnak vissza a fészkelési helyekre -de persze kivételek itt is akadnak, hiszen Győrsövényházán idén már párba is állt egy 2 évvel ezelőtt gyűrűzött madár. Vagy talán épp most derül fény arra, hogy a gólyák elindulnak visszafelé már az első tél után is, csak nem feltétlenül mennek el egészen a születési helyükig? Ez ugyanis lehet például magyarázat arra, hogy a megyénkben is észlelt kajtár csapatokban miért van több német vagy cseh gyűrűs példány.

Mennyi mindent tudunk, de mennyi kérdés van még megválaszolatlan!

Ahhoz tehát, hogy minél több adat álljon a rendelkezésünkre, rendszeresen elvégezzük a fiókák gyűrűzését -a vármegyében több helyszínen ez látványgyűrűzések keretében történik, azaz a fiókák jelölése a lakosság részére meghirdetett programokon zajlik. Ezek a fehér gólya gyűrűzési programok szép számú érdeklődőt vonzanak, hiszen különleges élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt, hogy testközelből láthatják a gólya fiókákat, sőt az elkeresztelésükben is részt vehetnek, miközben a látogatónak lehetőségük van megosztani egymással a gólyás élményeiket.

Idén 5 helyszínen gyűrűztek a helyi csoport önkéntesei. A sort a győrszentivániak kezdték, amikor is hagyomány szerint a helyi óvodások és iskolások részvételével meggyűrűzték a településükön található fészekben kelt kis gólyákat. Az idén 3. alkalommal megrendezett szanyi gólyafesztivállal folytattuk a sort június 15-én. A gólya gyűrűzésnek ez a legjelentősebb helyszíne vármegyénkben, mivel itt gyakorlatilag egy településen belül rekordszámú volt mind a résztvevők, mind a meggyűrűzött fiókák száma. A szomszéd településen, Rábaszentandráson található fészekkel együtt összesen 11 fészekből 34 fióka lábára került gyűrű, és erre nagyjából 500 látogató volt kíváncsi. 3 nappal későbbre sikerült megszervezni a tóközi „túrát” 16 állomáshellyel. Ezen útvonalon található fészkekben 54 gólyafióka kapott gyűrűt a nap folyamán, miközben 430 látogatóval találkoztak a gyűrűzéseket lebonyolító önkéntesek. A harmadik nap, azaz június 19-én a 85-ös főút mentén lévő 8 település 15 gólyafészkét ellenőriztük. A nap folyamán 52 madár lett meggyűrűzve szép számú érdeklődő kíváncsi tekintetétől kísérve. 2 helyszínen is 200 feletti létszám jött össze, így a teljes túrán 790 fő részvételével zajlott le az esemény. Idén az E.On Hungária Zrt. jóvoltából 2 év után ismét tartottunk gólyagyűrűzést a Szigetközben is. Június 24-én 12 település 1-1 fészkét meglátogatva 35 kis gólya kapott gyűrűt, mely program során 630 látogatólétszámot jegyeztek fel a srácok.

A Kisalföldi Helyi Csoport szervezésében 2024-ben tehát 2500 látogató részvétele mellett 179 fióka lábára került gyűrű, ami több tényező együttes hatása, de ahogy az alábbi diagrammon is látható, az elmúlt 5 évben a kirepült fiókák száma is jelentősen nőtt a térségben.

A fehér gólya gyűrűzés tehát egy olyan szakmai munka, mely által olyan adatokhoz jutunk hozzá, amik segítenek egyre jobban megismerni ennek a madárnak a szokásait, a leolvasási adatokat elemezve további következtetéseket lehet levonni a gólyák táplálkozásának átalakulása vonatkozásában, ugyanakkor ez is egy jó lehetőség arra, hogy a gyűrűzés köré szervezett színes programok által egyre bővítsük a madár- és természetbarát emberek körét. 😉

Szeretnénk megköszönni a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az E-ON Hungária Zrt. támogatását a fehér gólya védelmi programunkban, továbbá köszönjük önkénteseinknek, megfigyelőinknek a faj védelmére szánt időt és energiát.