Rekordszámú szalakóta-fészekaljak a dél-alföldi Cserebökényi pusztán
![Tízfiókás szalakóta-fészekalj a Cserebökényi pusztán ( Fotó: Őze Péter)](/sites/default/files/styles/lead_image_280x172/public/2024-07/Szalakota_fiokak_10_pld._OP_1.jpg?itok=ynejeH5g)
A szalakóta hazánkban idősebb fák természetes vagy harkály által készített üregekben és mesterséges odúkban költ, fészekalja általában 4-5 tojásból áll. A hat tojásos fészekaljak minden évben elő szoktak fordulni, de ritkának számítanak. Idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága illetékességi területén található Cserebökényi pusztán három szalakóta fészekalj is túlszárnyalta ezt: egy 10, egy 8 és egy 7 fiókás fészekaljat is ellenőrzött a nemzeti park munkatársa.
Ahogy idén már hírt adtunk szalakótáink sikeres évéről, kiemelkedő szezonja van ennek a szép, fokozottan védett fajunknak.
Bővebben a szalakótáról
Feltűnő volt az 5 tojásos fészekaljak nagy száma mellett a kiemelkedően sok 6 tojásos odú is.
![Szalakóta fészekalj ( Fotó: Tokody Béla)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-07/P6020156.jpg?itok=vY2bMDe0)
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Cserebökényi-puszták Különleges Madárvédelmi Terület-en kihelyezett mesterséges szalakóta-odúk ellenőrzése során Őze Péter természetvédelmi területfelügyelő három odúban is kiemelkedően sok fiókát talált: az egyik odúban tíz, egy másikban nyolc, illetve egy hét fiókás fészekalj is előkerült.
![Nyolc fióka egy odúban ( Fotó: Őze Péter)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-07/Szalakota_fiokak_8_pld._OP_1.jpg?itok=GwEwzPL9)
A 10 fiókás fészekalj rendkívül ritka világviszonylatban is, a tavalyi év során a Felső- Kiskunságban, Lajosmizse határában fordult elő.
![Tízfiókás szalakóta fészekalj a Cserebökényi pusztán ( Fotó: Őze Péter)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-07/Szalakota_fiokak_10_pld._OP_2.jpg?itok=8Y5P1Wua)
A tíz és nyolcfiókás család minden valószínűség szerint úgynevezett „összetojás” lehetett, azaz két tojó madár egy odúba rakta le tojásait és a kotlás, illetve a fiókák felnevelése csapatmunkában történt, kérdés hogy a hím madár mennyiben vette ki a részét a kotlásból, bár a szalakóták esetében a hímek is felváltva szoktak kotlani a tojóval.
![A hétfiókás fészekalj ( Fotó: Őze Péter)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-07/Szalakota_fiokak_7_pld._OP_2.jpg?itok=y8h0ZJ3c)
A szalakóta pusztai madárfajként jól alkalmazkodik az aszályos évekhez és főleg egyenesszárnyúakból álló tápláléka bőséges idén, valószínűleg ennek köszönhető az egyre növekvő állománya és a fiókák idei nagy száma.
A szalakóta állománya az 1980-as években csaknem összeomlott, mindössze 300-400 pár maradt csak fent. Az MME helyi csoportjai elkezdték segíteni a fajt nagyméretű D-típusú mesterséges odúk tömeges kihelyezésével, a 2000-es években pedig két nagy EU-pályázat is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai szalakóta-állomány jelenleg már 2500-2600 pár felett van, és a faj egyre nagyobb arányban zöld küllő és fekete harkály által készített természetes odúkban költ, ami a védelmi program legfontosabb eredménye.
![Szalakóta ( Fotó: Tokody Béla)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-07/_SSP2797.jpg?itok=KBsJvrpi)
A magyarországi szalakóta-állomány napjainkban a legnagyobb az Európai Unióban és folyamatosan növekszik, a kelet-európai állomány fennmaradásának záloga.