Az I. Sirálytani Konferencia Magyarországon
![A I. Sirálytani Konferencia résztvevői ( Fotó: Szántó Bence)](/sites/default/files/styles/lead_image_280x172/public/2024-03/I.sk_.jpg?itok=zI57VW9Y)
2024. március 22-24 között lezajlott,- az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által szervezett-, első magyarországi Sirálytani Konferencia, amelynek a szegedi Szalakóta Látogatóközpont adott otthont. Összesen 25 ember vett részt, de több mint 50 ember online is követte az előadásokat a szakmai közösségből.
Első este a megnyitót követően Kovács Viktor, az MME Ifjúsági Tagozatának tagja, a budapesti sirályszinkronok koordinátora indította a szakmai napokat, melyben a budapesti monitorozási- és leolvasásai adatait mutatta be a résztvevőknek, akik a nyitó előadást követően bemutatkoztak, elmesélve szakmai érdeklődésük alapjait a fajcsoporttal kapcsolatban.
![A konferencia résztvevői ( Fotó: Tokody Béla)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-03/_SSP8797.jpg?itok=z8XljI2c)
Másnap reggel a szegedi szeméttelepet látogattuk meg, ahol 27 dankasirály és 2 szerecsensirály megfogására, majd jelölésére is sor került.
![A résztvevők által megfigyelt két heringsirály egyike a szegedi szeméttelepen ( Fotó: Papp Gábor)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-03/LARFUS_subad_Szeged%20szem%C3%A9ttelep_2_20240323.jpg?itok=3RDewq59)
A szombat délután első előadója Dr. Koleszár Balázs volt, aki a sirályok szerepéről beszélt az antibiotikum-rezisztencia terjesztésében. Milyen összefüggés van az általunk termelt hulladék és szennyvíz, illetve a sirályok bélflórájában előforduló baktériumok rezisztencia génjei között.
![Koleszár Balázs ( Fotó: Tokody Béla)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-03/_SSP8755.jpg?itok=ZEm2xtFd)
Ezt Szinai Péter és Dr. Kovács Gyula előadása követte, melyen keresztül a hazai fészkelő sirályfajaink állományváltozását tekinthettük át, amely konklúziója az, hogy mind a a danka- és szerecsensirályok állománya idehaza vészesen csökken.
A 1990-es évek óta a hazai fészkelő dankasirályok 75%-a eltűnt, ezzel párhuzamosan az EU tagállamaiban összességében 80% feletti ez a csökkenés.
![Szinai Péter ( Fotó: Tokody Béla)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-03/_SSP8760.jpg?itok=dNHnUOp5)
Ezt követte Nagy Tamás és Széll Antal által irányított kerekasztal beszélgetés, mely során az általuk tapasztalt problémák kapcsán minden megjelent szakember elmondta az adott régióban milyen nehézségekkel kell szembenézniük a sirályoknak. A problémák között a fészkelőhelyek átalakulása, megszűnése, a predációs nyomás, valamint az agrárélőhelyek kezelésében bekövetkezett változások okozta táplálékbázis váltás szerepeltek, mint legfőbb okok.
![Nagy Tamás és Széll Antal a kerekasztal beszélgetésen ( Fotó: Tokody Béla)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-03/_SSP8786.jpg?itok=P760lcyr)
Utolsó előadásként a Magyarországon előforduló nagytestű sirályfajok határozásán vezette végig a társaságot Barkóczi Csaba és Papp Gábor, akik hazánkban talán a legtöbbet foglalkoztak ezzel a fajcsoporttal, mindketten egy-egy példány örmény sirállyal is gyarapítva hazai faunát.
![Papp Gábor ( Fotó: Ampovics Zsolt)](/sites/default/files/styles/text_embed_big/public/2024-03/JZ1C9353.jpg?itok=C65TA4Yo)
Vasárnap reggel Nagy Tamás és Dr. Tokody Béla kalauzolta a csapatot a Vesszős-széken, valamint a Csaj-tavon, ahol a területek kezeléséről és a sirályok fészkelési lehetőségeiről beszélgettünk.
Pitó Andor