A hatékonyság növelésének ára
A technika, a gépesítettség, a génmanipuláció és a precíziós eszközök soha nem látott hatékonyságot tesznek lehetővé. Megvalósítható a szinte teljes gyommentesség, a betakarítás után nem maradnak vissza kukoricacsövek a tarlón, a művelés pontosan a tábla széléig elvégezhető. Az élelmiszertermelés ideája mára egy olyan mesterséges rendszer, amiben egyre kevesebb szerepe és helye van a természetnek és a környezeti tényezőknek.
- De vajon hosszútávon valóban tudunk-e egészséges, vegyszermaradékoktól mentes, megfelelő tápanyagokkal rendelkező élelmiszereket előállítani a természeti folyamatok közreműködése nélkül?
- A növekvő árak és fogyatkozó nyersanyag-készletek mellett fenntartható-e hosszú távon az a mezőgazdasági művelés, ami a környezettel, természettel való együttműködés helyett csak a növekvő mennyiségű inputanyag és energia felhasználásával működtethető?
- Vajon célunk-e az, hogy kiszorítsuk az agrártájból az ott eredendően meglévő növény- és állatvilágot?
Ha a madarak, mint esernyő- és indikátorszervezetek visszaszorulnak vagy eltűnnek a mezőgazdasági területekről, az megmutatja, hogy a természeti folyamatok nem tudnak érvényesülni, nincs helye a természetnek, így végső soron az egészséges élelmiszer megtermelése is ellehetetlenül.
A klímaváltozás, az inputanyagokhoz és az energiahordozókhoz való hozzáférés bizonytalansága szükségessé teszik a változást és az alkalmazkodást. A technológia ebben is a segítségünkre lehet, de ne csak az eszközeink legyenek „okosak”, nekünk kell azokat bölcsen használni. Kevesebb külső erőforrást igényel, ha alkalmazkodunk a területeink környezeti adottságaihoz, amikor a termesztett kultúrát és a művelés módját megválasztjuk. A gazdaság környezeti változásokkal, megrázkódtatásokkal szembeni ellenállóképességét növeli, ha a természeti folyamatokra is építünk, a természet szolgáltatásaival élünk. Az élő szervezetek segítségével képződött, humuszban gazdag talaj szerkezete, vízmegtartóképessége jobb. A mezővédő erdősávok csökkentik a szél szárító és deflációs hatását, az erdősávokban fészkelő ragadozómadarak segítenek a kisemlősök állományszabályozásában, a bokrosokban fészkelő madarak pedig a rovarkártevők visszaszorításában.