Május-júniusban nyílik hosszú szálú virága, mely két részből áll, az úgynevezett szálkából (a haj) és a magból. Amikor úgy látjuk, hogy az árvalányhaj teljesen kinyílott, már tulajdonképpen a termésérésnek lehetünk szemtanúi. A szálkán lévő repítőszőrök a mag terjedését segítik elő, a kinyílott árvalányhaj magját már hamarosan tovább fújja a szél, hogy máshol megtelepedjen.

Magyarországon 7 faja őshonos (a bozontos, a csinos, a délvidéki, a homoki, a hosszúlevelű, a pusztai és a szálkás árvalányhaj). A számukra ideális élőhelyen általában tömegesen fordulnak elő, ezért ezeken a helyeken lágyan hullámzó árvalányhaj borítja a tájat ameddig a szem ellát. Látszólagos gyakorisága ellenére azonban mind a 7 faj védett, hiszen a gyepek feltörésével és beerdősülésével egyre kevesebb helyen találnak megfelelő életteret ezek az érdekes növények. Természetvédelmi értékük 5000 Ft.