Erdei ösvényen sétálva, főleg öreg bükkösökben hallhatjuk a fejünk fölül ezt a sajátos galamb burukkolást: http://www.xeno-canto.org/explore?query=Columba+oenas. Sokan fel sem pillantanak, akkor sem, ha a madár a szemük elé kerül. Pedig nem a városban megszokott parlagi galambbal, hanem az erdők rejtett életű kék galamjával találkoztak.

A parlagi galamb őse a szirti galamb, mely kifejezetten sziklás élőhelyen fészkel: ezért érzi jól magát a városban, mert a házaink falrepedései, a hidak alja természetes élőhelyére hasonlítanak. Így ha erdőben találkozunk galambbal, sokkal valószínűbb, hogy a kék galamb van előttünk. Ráadásul a szirti galamb hangja is egészen más: http://www.xeno-canto.org/explore?query=Columba+livia

A kék galamb első pillantásra tényleg emlékeztet a parlagi galambra, hiszen méretük hasonló, illetve mindkét faj nyakán látható egy fémes csillogású, zöldes folt. Ugyanakkor a kék galamb tollazatából hiányzik a fehér és a halvány szürke szín, tollai palakék színezetűek és jellegzetes, fekete szárnycsíkja van. Másmilyen a szemük is: míg a parlagi galamb íriszében piros karika látható, a kék galambnak fekete “gombszeme” van.

A kék galamb az egyetlen hazai galambfaj, amely faodúban költ: leginkább a fekete harkály vájta ovális odúkat szereti, de fészket rak kikorhadással keletkezett odúkban is. Ezért nagy szüksége van öreg erdőkre. Az odút, ahova a fészkét készíti, számos ágacskával hordja tele. Egyszerre két tojást rak, de 5-6 fészekaljat is nevelhet évente. Fiókáit a többi galamhoz hasonlóan begytejjel táplálja. A felnőtt madarak magvakkal, főleg gyommagvakkal táplálkoznak. A kék galambok többsége vonuló, februárban érkeznek hazánkba.

A legidősebb ismert korú európai kék galamb 12 évet és hét hónapot ért meg. Hazánkban védett. 

Lovranits Júlia