Az ablakban megjelenő cinegék valójában más ok miatt érkeztek. Esős időben rengeteg rovar az ablakok keretéhez húzódik, esőtől védett erkélyeket igyekszik keríteni magának. Ezt a rovarbőséget dézsmálja meg a széncinege, amikor következetesen végignézi az apró réseket az ablakunk mentén. Az üvegen kopogtatás is részben ennek a következménye, hiszen mindannyian láthattuk már mennyi apróbb muslica, levéltetű pihen meg az üvegen. Ha teheti, akkor ezeket az apró falatokat is megszerzi, ám ahogy odakap, a csőre az ablaknak ütközik.

A kopogtatás másik oka nem az élelem megszerzésének következménye, hanem egy vélt vetélytárs látványa. Ahogy megkapaszkodik az ablakkeretben, legtöbbször elsőként a háta mögé pillant, hogy nincs-e veszély, keresgélhet-e nyugodtan. Ha ezek után szembefordul az üveggel, akkor „hirtelen” egy másik széncinege jelenik meg éppen előtte, számára túlságosan közel is. Ez a saját tükörképe, ám természetesen ezt ő nem tudja. Tizedmásodpercnyi ijedtség után egy erősebb csőrvágással akarja a vélt fajtársat elűzni, azaz feléje csap a csőrével, aminek a végeredménye a koppanás. Sokszor ezt a mozdulatot a szárny kiterjesztése előzi meg, így kis odafigyeléssel még a koppantás okára is rájöhetünk ebből, rovar felcsípése esetén ezt ugyanis nem láthatjuk tőle.

Írta: Kincses László, Fotó: Bajor Zoltán