A tervezett lombkoronasétány miatt növekedhet a már most is jelentős hétvégi tömeg, fakivágásokra kerülhet sor és ritka madárfajok tűnhetnek el innen örökre.

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 2013-ban vette át a Normafa térségének kezelését, ahol az ún. történelmi sportterület helyreállítását tűzte ki célul. A kirándulóhely jellegét megváltoztató sí- és sportközpont tervei ellen a helyi lakosok mellett több környezet- és természetvédő egyesület, illetve alapítvány emelte fel a szavát. A kerület vezetése végül elállt a zöldterületet durván átalakító legtöbb beruházási elem megvalósításától, és a természeti értékekre kevésbé káros turisztikai fejlesztésekre tett ígéretet.

„Ehhez képest első alkalommal 2018-ban megdöbbenve hallottunk egy olyan lombkoronasétány terveiről, amely a hegygerincen végighaladva gyökeresen megváltoztatná a tájképet, és további forgalmat generálna a hétvégeken már most is elviselhetetlenül zsúfolt Normafán. Nemrégiben új, az eddiginél visszafogottabb tervekbe nyerhettünk bepillantást, de az elképzelésekről rendelkezésünkre bocsájtott információk alapján nem vagyunk nyugodtabbak” – mondta Sipos Péter, a Normafa Természetesen Koalíció szóvivője. „Tudomásul vesszük, hogy a kirándulóhely karbantartása pénzbe kerül, ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a tisztaságot, vagy az utak karbantartását olyan létesítmények belépődíjából fedezzék, amelyek károsítják a terület – egyébként bemutatni kívánt – élővilágát.”

„A Normafa és környéke, valamint a Budakeszi erdő több mint százötven éve jelent a fővárosnak kirándulóhelyet. Megbecsült státusza miatt az erdészek is kíméletesen gazdálkodtak benne, ezért azon kevés helyek egyike az országban, ahol látni kétszáz éves erdei fákat” – mondta Gálhidy László a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. „A lombkorona sétány több tíz méteres magasságban is zavarja az erdő élővilágát, megváltoztatja az erdő képét, és félő, hogy pont azokat az idős, néhol száradó koronájú fákat kell kivágni a biztonságos üzemeltetéséhez, amelyek a legtöbb élőlénynek adnak otthont. Egy erdőkről szóló környezeti nevelési koncepcióba ez nem igazán illeszkedik” – tette hozzá a szakember.

„Magyarország szinte valamennyi harkályfaja, továbbá kék galamb, darázsölyv – és még egy sor ritka madárfaj fordul elő a Normafa környéki idős erdőkben, amelyek többsége egy ilyen létesítmény környezetéből biztosan eltűnne” – mondta Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke. „A Normafa környékén az erdők nemzeti védelem alatt állnak és egyúttal az európai Natura 2000 hálózat részei, amelynek a fejlesztése körültekintést kíván. Nem alakíthatjuk a Margit-szigethez hasonló közparkká, csak azért, mert sokan látogatják. Ráadásul a turisták egy része a nyugalmat árasztó idős erdők miatt jön ide, amelyek egyre kisebb területre szorulnak vissza.”

„Az erdők és a biológiai sokféleség védelme alkotmányos kötelessége mindenkinek – állami intézményeknek és magánszemélyeknek egyaránt. Ezért is látjuk aggályosnak, hogy a terület fejlesztése során a kerület vezetése nem reagált a lombkorona sétánnyal kapcsolatos korábbi észrevételeinkre. A helyben élők érdekeit képviseljük, valamint az országos szinten is kiemelkedő természeti értékeket védjük. Elvárnánk, hogy a Normafa fejlesztését, karbantartását a Hegyvidék Önkormányzat – az érdekcsoportokkal is érdemben egyeztetve – úgy végezze, hogy a főváros utolsó idős erdei ne essenek annak áldozatul” – fogalmazott a Koalíció szóvivője.

Normafa Természetesen Koalícióról

A Normafa Természetesen Koalíció 2013-ben alakult civil koalíció, melynek tagjai a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület, a Greenpeace, a Környezettudományi Központ Alapítvány, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF Magyarország.