Idén is így történt, az első két madár holtversenyben került távcső elé, az egyik a Heves megyei Tepélypusztán, a másik Bács-Kiskun megyében, Kunpeszéren április 10-én. Ezt április 13-án követte a harmadik dobogós, egy öreg hím megfigyelése a Vásárhelyi-pusztán.

A 2006-os mélypontot követően, amikor alig 600 pár költését sikerült igazolni hazánkban, a kiterjedt védelmi intézkedéseknek köszönhetően tavaly már mintegy 1.200 pár költött Magyarországon. A faj hosszú távú vonuló, azaz a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. A 2009-es műholdadós jelölések adataiból tudjuk, hogy a magyar állomány telelőterülete Dél-Afrika több országát, elsősorban Angolát, Zambiát, Namíbiát és Botswanát, de Zimbabwét és a Dél-Afrikai Köztársaságot is érinti. Ez a hatalmas, oda-vissza akár húszezer kilométert is meghaladó vonulási távolság veszélyekkel teli, ezért az előző költési szezon madarai közül sok elpusztul; a fiataloknál ez az arány akár 60-70% is lehet.

Azt, hogy a telelés és a vonulás mennyire volt sikeres kék vércséink számára, csak május közepére tudjuk biztosan, amikorra az összes madarunk megérkezik a költőterületekre. Április közepétől a projekt munkatársai fokozott figyelemmel kísérik nyomon a költőtelepek benépesedését, illetve rendszeres területbejárással számba veszik a magányosan (szoliter) fészkelő párokat is.

Jelentés a Vásárhelyi-pusztából

2014. április 19., 12 h
A projekt egyik célterületén, az országos kékvércse-védelmi munka mintaterületén, a Vásárhelyi-pusztán tavaly november óta mindössze 80 mm csapadék esett, és a hőmérséklet napközben nem ritkán a 20°C-ot is elérte március óta. Négyzetméterenként akár 25 pocoklyukat számlálunk és mindössze 10-20 cm magas a vegetáció. Ezek a rendkívül kedvező élőhelyi feltételek, no meg a madarak számára itt rendelkezésére álló több mint 250 költőláda fogadta idén tollas barátainkat, amik a kék vércsék mellett a vörös vércsék és erdei fülesbaglyok számára is magát a Kánaánt jelenti.

Az idei második költés-ellenőrzésen vagyunk túl a vércsetelepítési program huszadik fészkelési időszakában. A Vásárhelyi-puszta középső részén kialakított mesterséges vércsetelepek, mint minden évben, most is valami újat, tanulságosat hoznak számunkra és természetesen a vércsék számára is. Idén kivételesen korai költéskezdést tapasztaltunk, ráadásul ebben az időszakban szokatlanul nagy számú fészkelő telepedett meg a kék vércsék érkezése előtt. A leellenőrzött 251 fészekből 109-ben vörös vércse, 55-ben csóka, egyben örvös galamb és négyben erdei fülesbagoly költ. Emellett egy ládába tavaly méhek költöztek, a többi  83 láda egyelőre még üres.

Két ládában találtunk csóka és vörös vércse összetojást, három vércse fészekaljban pedig már kikeltek az első fiókák!

Mindezek után pedig megérkezett a kék vércsék első hulláma …

2014. április 28., 18 h
Az idei év első csatái már javában zajlanak, elkezdték fészkeiket foglalni a kék vércsék. Mostanára több mint harminc pár igyekszik megtalálni a legjobb helyet magának. Több régi ismerőst is köszönthettünk köztük, visszatért például „Fabó”, a régi gyűrűs 8 éves hím, akit fiókaként jelöltünk 2007-ben, és ugyanott foglal fészket, mint ahol kikelt.

„Uraság”, a harmadéves kora óta ugyanazon a telepen költő mokány hím szintén itt van, az elsők között foglalja fészkét. „Pepi”, a 2012-ben fiókaként innen kirepült ifjú hím már tavaly nézegette az alkalmas helyeket, most az élbolyban érkezett, és választottjával mindjárt ki is nézte a számára legalkalmasabb otthont.

Öt éve települtek be az első varjak a puszta egyik apró erdejébe. Az idén létesült új varjúteleppel együtt három telepben már több mint 520 pár fészkel. Erősen reméljük, hogy a varjaknak és a vércséknek idén is sikerül tartani az elmúlt két év költési sikereit (ami nem kis mértékben az időjárási körülményektől függ) és hamarosan már a varjak gondoskodnak a kék és vörös vércsék fészkeiről, a mesterséges vércsetelepek pedig – visszafogott számú költőládával – már csak a kutatást, semmint a faj túlélését kell, hogy segítsék.

Kotymán László, Orbán Zoltán és Solt Szabolcs