1.    Ölveczki Gyula – Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar hallgató (Kazincbarcika)

„Nem is olyan régen csillogó szemű gyerek voltam, aki fel akarta fedezni a világot. Lenyűgözve néztem bele a távcsőbe, álltam a gyűrűzőasztal mellé és hallgattam, amit a madarakkal foglalkozók meséltek. Ma én mesélek a nálam kisebbeknek arról, hogy felfedezni jó - sokszor ijesztően ugyanazokkal a szavakkal, mint az én tanítóim. Belül azonban maradt a csillogó szemű gyerek. Ez hajt nap mint nap a terepre, ez adja a kezembe a távcsövet és a gyűrűzőfogót. Még mindig fel akarom fedezni a világot.”

Őszapóval Felsőtárkányban (Fotó: Golen Gerhárd)

2.    Jónás Bianka – madárgyűrűző, doktorandusz hallgató (ELTE TTK)

„Öt éve dolgozom az Ócsai Madárvárta Egyesület önkénteseként, de többekkel együtt képviseltem már az MME Bükki Helyi Csoportját is madárgyűrűzőként, környezeti nevelőként. Részt vettem odútakarításban, Gólya Road Show-n, és számos gyűrűzőtáborban segítőként. Bármerre is adódott tennivaló, mindig öröm volt látni, mennyi ember érdeklődik a természet iránt, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Felemelő érzés, amikor rád szegeződik a sok csillogó szempár, és te olyan élményt adhatsz nekik, amelyben nincs mindennap részük. Számomra ez az egyik legnagyobb hajtóerő, ami önkéntesként előre visz a munkámban. Testközelből megfigyelni, kézben tartani egy élőlényt, például egy madarat, amit eddig csak egy könyv lapjain láttál, leírhatatlan. Amellett, hogy nap mint nap természetközelben lehetek, rengeteget tanultam a munkám során, sok új ismerőst, barátot szereztem, akikkel közös célért dolgozunk: pusztán elhivatottságból, a természet iránti szeretetből igyekszünk óvni mindazt, ami nélkül mi sem létezhetnénk.”

Ócsai rigó (Fotó: Szemán Szonja)

3.    Dr. Földes-Leskó Gabriella – egyetemi oktató (Eger)

„Önkéntesként fajvédelmi programokba is bepillantást nyerhetek, vagy a munkába is bekapcsolódhatok. Így talán én is tehetek valamit a természetvédelem érdekében, s néha testközelből is láthatom a madarakat. Főiskolai oktatóként különösen fontosnak tartom, hogy a hallgatóimmal is megismertessem az MME munkáját.”

Kék vércse fiókával Apajon (Fotó: K. Szabó Attila)

4.    Katona Gergely, Magyar Természettudományi Múzeum (Eger/Budapest)

"Terep, társaság, tapasztalatok." 

Karvallyal (Fotó: Pásztor Zoltán)

5.    Dr. Tóth László (Miskolc)

„A kérdés nálam a jó élet szempontjából ér le a Földig! Az ember és természet harmonikus kapcsolat fennállása egyik feltétele annak, hogy az ember jó életet éljen. Ehhez az MME tagságból adódó jogok és lehetőségek részben szakmai, részben az évkörhöz kapcsolódó szamárvezetőt adják. Ezen túl a tagság és az aktív madarászás - a csatolt őszi daruleses képen is láthatóan -  kitágítja a teret az ember fölött, lent pedig hálót tartanak az emberi kapcsolatok.” 

Darulesen (Fotó: Dr. Tóth László)

...." Füvek, fák , állatok: mind édestestvéreink. Én ezt jól tudom. Hanem a kedvesek között vannak kedvesebbek...Közöttük is nékem a legelső a madár. ....De tán magának a Teremtő Úristennek is, hiszen szárnyat adott neki, miként az angyaloknak, és némelyiknek torkába olyan finom muzsikát, hogy ahhoz képest semmi a lant, a hegedű és a templomi csengő." 

Zsindely Ferenc

6.    Szász László – Budapesti Helyi Csoport (Budapest)

„Már egészen kisgyermek koromban szerettem az erdőt, mezőt járni. Mindig jó élményekkel gazdagodtam egy-egy kirándulás alkalmával. Akkor még nem tudtam mit is keresek kint a természetben csak azt tudtam, hogy jó kint lenni. Nézni a madarakat, őzeket, nyulakat hogyan viselkednek az élőhelyükön… A legelső madárcsoport a ragadozóké volt ami elég korán megragadott. Emlékszem milyen nagy élmény volt télen kékes rétihéja hímet látni a mezőn. Kék madár - azt hittem ilyen nem is létezik… :) A vércsék vadászatát  és fióka etetéseit is nagy élmény volt figyelni. Azóta eltelt majdnem harminc év… 

Szalakóta Dömsödön (Fotó: Szász László)

Most már tudatosan végzem a természetvédelmi tevékenységeimet. A Budapesti Helyi Csoport tagjaként ragadozómadár-védelmi projektekben, valamint a szalakótavédelemben veszek részt. Kezdetben monitoringot, élőhely kezeléseket és odúkihelyezéseket végezetem saját kútfőből. Mára ez odáig fejlődött, hogy majdnem háromszázas odú és műfészek telepet üzemeltetek és ellenőrzök a barátaimmal közösen. Amellett, hogy jó érzéssel tölt el minket, hogy kint lehetünk a természetben a kedvenc madaraink között, közelről szemlélhetjük a fejlődő életet ami az általunk létrehozott odútelepeken zajlik. Egy szalakóta fióka, vagy kék vércse, vagy netán parlagi sas fióka kézben tartása hatalmas élmény egy ember számára. Büszkeséggel és örömmel tölt el minket a munka amit végzünk. Amellett, hogy jót teszünk a madarak védelmében, élmények tömkelegét kapjuk egy-egy terepi nap alkalmával. Mindenkit biztatok arra, hogy csatlakozzon az MME-hez, mert nemcsak jó élményekkel, hanem igazi barátságokkal is gazdagodhat a terepi munkák során.

Apaji odúellenőrzés (Fotó: Lendvai Csaba)

7.    Godó Laura - Debreceni Egyetem, doktorandusz hallgató, Bükki Helyi Csoport tisztségviselő

"Lassan 3 éve vagyok az MME aktív tagja és önkéntese. Ez alatt az idő alatt nemcsak a természethez kerültem még közelebb, hanem olyan emberekhez, akik mára nem csupán "munkatársak"; ők a második családom. A terepen töltött napok pedig utánozhatatlanok, rengeteg erőt és motivációt adnak a mindennapokhoz.”

Mit rejt a bagolyköpet? (Fotó: Kurti Gábor)

8.    Golen Gerhárd – természetvédelmi őr (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)

„MME tagként lehetőségem van ritka és gyönyörű élőlényekkel testközelből találkozni. A gyűrűzőtáborok jó kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, ahol a társaságra sosincs panasz. Egy jó gyűrűzőtábor egy nyaralással is felér!”

Egerészölyvvel Horvátországban (Fotó: Sári Gergő)

9.    Tarjáni Stella – Eszterházy Károly Főiskola, természetkutató hallgató (Eger)

Mandarinréce az Eger-patakon (Fotó: Tarjáni Stella)

„Annak ellenére, hogy csak fél éve csatlakoztam az egyesülethez, azért szeretek tag lenni, mert nagyon sok tapasztalatot, tudást, élményt, ismeretséget szerezhettem az MME programokon való részvétel által. Örülök, hogy a jövőben is sok lehetőségem lesz a természetért tevékenykedni, amellyel szakmailag is tájékozottabb leszek. Ez azért fontos számomra, mert a környezetünkért való foglalatosság hobbim és leendő szakterületem is egyben.”

MME stand a Kutatók Éjszakáján (Fotó: Hák Flóra)

10.    Kurti Gábor (Miskolc)

Ha nem lennék tag, soha nem tudtam volna meg, milyen hálóból madarakat kiszedni (nagyon nagy élmény), milyen amikor több száz kismadár nő fel és röpül ki az általunk kihelyezett odúkból. Milyen mikor egy gyűrűzőtáborban 10 évente 1-szer egy ritka madár gyűrűvel felszerelve hagyja el a madarászok állását, vagy hogy milyen jó amikor barátságok szövődnek. A tagságon csak nyerni lehet, veszíteni semmiképpen!

11.    Szitta Tamás – Bükki Helyi Csoport tisztségviselő (Cserépfalu)

„Mindenki önkéntesként kezdi, csak van akiből "hivatásos" lesz. Ez azonban nem zárja ki, hogy önkéntesként is tevékenykedjen. A természetet, a madarakat minden jóérzésű ember szereti – és ha ebben a közegben, az élőlények érdekében dolgozik, az testi-lelki felüdülést okoz! Kicsit olyan ez, mint a sport csak itt közösségi célok is vannak. Ráadásul jó kis csapat tagja lehet!”

Szalakóta fiókával (Fotó: Szitta Imola)

12.    Somoskői Péter – Bükki Helyi Csoport tisztségviselő (Miskolc)

„Esetemben nem hobbiról, hanem önként vállalt munkáról (hivatásról, küldetésről) van szó, hiszen nem telik el úgy nap, hogy ne foglalkozzak az egyesülethez kötődő feladatokkal: levelek, adatfeltöltések, oktatások, programok, barkácsolás, tanulás, terepi madarászat, gyűrűzés vagy csak egy kis ötletelés. Aki nyitott rá annak életformává válik az egyesületi lét, és nem kell gondolkodnia azon, hogyan és mivel töltse el hasznosan a szabadidejét. Leendő tagoknak kívánom, hogy találják meg a számtalan egyesületi tevékenység, feladat közül azt amit szívesen csinálnak, és örömüket lelik benne.”   

13.    Hák Flóra – Bükki Helyi Csoport tisztségviselő (Eger)

„Életem egyik legjobb és legnyugodtabb élménye volt, mikor egy szalakótaodú mellett ültem egy szalmabálán és a fejem fölött körözött két parlagi sas. Az egyik nyulat vitt, meleg volt, sütött a nap, a többiek pedig egyenesszárnyúakat fotóztak. 
… Ha nincs az MME, mindezt nem LÁTTAM volna, és most nem írok ilyet.. :)”

Kuvikfiókával Apajon (Fotó: Lendvai Csaba)

14.    Korompainé Szitta Emese – környezeti nevelő (Eger)

„Ahhoz, hogy felelősséget érezz a környezeted iránt nem "méregzöldnek" kell lenned, csak elég tájékozottnak... Ha tenni akarsz érte valamit, aminek ráadásul még értelme és eredménye is van, nagyon egyszerű a dolgod: belépsz az MME-be, Magyarország legnagyobb, több, mint 40 éve működő természetvédelmi egyesületébe. Közösségi rendezvényeken, terepen, ismeretterjesztő programokon segíthetsz és közben az életed részévé válhat a természet védelme.”

Vörös vércse fiókák (Fotó: Leskó Gabriella)

2018.08.17.