NAPI MADÁRVÉDELEM > Problémák madarakkal > Parlagi galambok

Legfrissebb híreink

Fülemülék éjszakája 2013


Kiemelt hírünk - Frissítve: 2013. május 19. 10:04 (Dejtári pótnap eső miatt)
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, még a belvárosi ...

Tovább »

Családi nap a Rákosivipera-védelmi Központban


2013. május 16.

2013 május 25-én, Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából családi napot rendezünk a Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központban.

Tovább »

Mentett parlagisas-tojásból kelt ki a fióka


2013. május 16.
A parlagi sasokat nem csak a mérgezés és egyéb illegális emberi tevékenységek veszélyeztetik. Ez a nagytermetű ragadozó más madárfajokhoz hasonlóan igen ...

Tovább »

Picinke-les a Budakeszi Vadasparkban


2013. május 15.
Május 11.-én a Budakeszi Vadaspark is Madarak és Fák napi rendezvényt szervezett, és felkérésüknek eleget téve az MME is képviselte magát a programon. Délelőtt ...

Tovább »

Újra repül Vihra, méreg végzett Danival


2013. május 14.

Röpképtelen parlagi sast találtak Békés megye déli részén a múlt héten. A helyi vadászok és a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ...

Tovább »

Közel 500 látogató a Jókai – kertben


2013. május 14.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013. május 11-én nagyszabású Madarak és Fák Napja programot ...

Tovább »

Schmidt Egon ismét dedikál-2013. május 15.


2013. május 13.




Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. május 15-én 16-18 óra között dedikálja könyveit a XXI. Egyházi könyvhéten, ...

Tovább »

Hogy még több madár csiripeljen a Bartók Béla úton


2013. május 13.

A Moha Kávéház és Kultúrtér Budapesten a Bartók Béla úton az MME közreműködésével környezettudatos közösségi programot valósított meg 2013. ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja beszámoló a Tápió-vidékéről


2013. május 13.

Május 10-én Tóalmáson az Andrássy kastélyparkban a helyi óvodásokkal, 11-én szombaton pedig Kókán a vadászháznál, az általános iskolásokkal és ...

Tovább »

Odúkészítés mesterfokon - Madarak és Fák Napja program beszámolója Akasztóról


2013. május 13.

Odúkészítés mesterfokon címmel rendezték meg az akasztói általános iskolában 2013. május 11-én a Madarak és Fák Napja programot az MME Bács- Kiskun ...

Tovább »

Rajzpályázat Madarak és Fák Napja alkalmából


2013. május 10.
Az MME rajzpályázatot hirdet „2013 a gyurgyalag védelmének éve” és a „Tavaszi madárles” kapcsán, „A gyurgyalag csodálatos élete” címmel. Pályázni ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja Nógrád megyében


2013. május 9.

Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja két helyszínen is várja különböző programokkal az érdeklődőket a Madarak és Fák Napja alkalmából.

Tovább »

"Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázat eredményei


2013. május 7.

Lezárult az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázatunk. Örömünkre szolgált, hogy sok-sok színvonalas pályamunka érkezett hozzánk, amelyeket ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja rendezvény Kókán


2013. május 7.

Május 11-én szombaton reggel 6-13 óra között, változatos programmal ünnepli a Madarak és Fák Napját az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja, a kókai vadászháznál. ...

Tovább »

Párt talált és fészket rakott Rudolf, a mentett parlagi sas!


2013. május 7.
Igazi sikertörténet a hazai madármentésben! Rudolf, a súlyos mérgezésből felgyógyult parlagi sas az elengedését követően párba állt egy fiatal tollruhás ...

Tovább »

Rádióval a telelő viperák nyomában


2013. május 6.
Az őszi-téli időszakot a rákosi viperák, a legtöbb mérsékelt övi hüllőhöz hasonlóan védett helyre húzódva téli álomban, lelassult életfunkciókkal ...

Tovább »

Vörös vércse megfigyelés - 2013. május 7


2013. május 6.

Az MME Budapesti Helyi Csoportja ismét esti vörös vércse megfigyelést szervez 2013. május 7-én 18.00 órakor. A megfigyeléshez szükséges eszközt most ...

Tovább »

Nyomtatás

Egy nem természetvédelmi kérdés – a parlagi galamb ügy 

Gyakori kérdés, hogy az MME miért nem foglalkozik a parlagi galambok jelentette probléma megoldásával. Ennek oka – amint ezt látni fogjuk - az, hogy ez nem természetvédelmi, hanem humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és állatvédelmi kérdés, amit nagyságrendjéből és jellegéből következően csakis a települési önkormányzatok lehetőségeivel és irányításával lehet kezelni.

Parlagi galambok (Fotó: Bajor Zoltán).

A félvadon élő parlagi galambok a parkokban, tereken érdekes állatok,
a gondot a csapatos és helyhez kötött életmódjuk miatt
a pihenőhelyeiken felhalmozódó ürülékük
jelenti (Fotó: Bajor Zoltán).


A csodálatraméltó galamb
Sok galambfaj képviselői egy életre választanak párt maguknak, és ez az erős családi kötelék, valamint a területhű, nem vonuló életmód tette őket olyan kívánatossá számunkra. Az emberek ugyanis rájöttek arra, hogy a háznál nevelt galambok nem szöknek el a galambdúcból, illetve a fészkétől, párjától elszakított madár több ezek kilométerről is visszatér az otthonába. A galamb háziasítása 4-6000 évvel ezelőtt történt a barlangokban, meredek sziklafalak hasadékaiban fészkelő szirti galambból. A házigalambok évezredek óta részesei az emberi kultúrának, elsősorban a városlakók életének: táplálékot jelentenek, hírt visznek, házi kedvencként gyönyörködtetnek. Részt vettek a két nagy világégésben is, szövetséges katonák életét mentették meg azzal, hogy kémjelentéseket, harcászati információkat juttattak el a vezérkarnak, sokszor a rádiónál is jobb hatásfokkal. A II. világháborúban a brit kormány mintegy 250 ezer postagalambot alkalmazott, közülük 32 hadi hírvivő megkapta az állatok számára alapított legmagasabb birodalmi kitüntetést, a Viktória-keresztnek megfelelő Dickin Medal-t is.


 
Háborús hősből „szárnyas patkány”
Addig nincs is baj a házi galambokkal, amíg ellenőrzött körülmények között élnek a hozzáértő tenyésztőknél. A gond akkor kezdődik, amikor az emberi gondoskodás megszűnése vagy túlnépesedés miatt elszöknek, és részben visszavadulva parlagi galambbá válnak. A félvad galambok azért jelentenek problémát, mert az emberi felügyelet hiányában korlátlanul érvényesülhet elképesztő alkalmazkodó- és szaporodóképességük, és a nagyvárosokban akár milliós állományuk is kialakulhat. Sikerük alapja, alkalmazkodóképességük mellett, fantasztikus utódgondozásuk. A galambok, több madárfajhoz hasonlóan, a begy megduzzadó falából képződő, az emlősök tejéhez hasonló váladékkal etetik a fiókáikat, fészekaljanként általában kettőt. A begytejnek köszönhetően az utódnevelést galambéknál nem korlátozza a növényevő fajokra egyébként jellemző szezonális táplálékkínálat, így a parlagi galambok a városok szerves hulladékban és fészkelőhelyben gazdag környezetében egész évben, télen is képesek költeni, akár nyolc alkalommal is egy évben!

Alapvetően nem magukkal a szelíden az emberek mellett szedegető, a nyugdíjasokat és a gyerekeket gyönyörködtető, fantasztikusan repülő, változatos színű, egyszóval kedvelhető galambokkal van baj. A gondot a csapatos, területhű életmódjuk miatt felhalmozódó ürülékük okozza, aminek beszáradt pora a szél szárnyán mindenhova eljut, és belélegezve allergiás reakciót, és számos zoonózist (állatról emberre terjedő betegséget) okozhat. Mivel a galambok nem szobatiszták, azaz nem használnak állandó ürítő helyet, táplálékkeresés közben bárhol járjanak is, ürüléküket lépten-nyomon elpotyogtatják, függetlenül attól, hogy óvodáról, iskoláról, éttermi teraszról vagy száradó ruhákról van-e szó egy lakótelepi erkélyén. Ennél is nagyobb a gond a lakó- és irodaházakon, műemlék épületeken lévő fészkelő- és pihenőhelyeiken, ahol a galamb tömegek nap mint nap összegyűlve idejük jelentős részét töltik, és a guanó probléma koncentráltan jelentkezik. Ezért ha valahol sok a galamb, a kosz okozta kellemetlenség miatt az emberiség jótevőjéből, kedvencéből „szárnyas patkány” válik. 


Az ember a felelős!
Arról, hogy a parlagi galambok túlszaporodhatnak a városokban, alapvetően a nemtörődömség a felelős. Az ellen, hogy a településeken nem élnek meg a természetes ragadozóik és az épületek tökéletes fészkelőhelyül szolgálnak számukra, nemigen tehetünk. Az ellen azonban, hogy a nemtörődöm módon kezelt, szétdobált szerves hulladék vagy a célzott etetésük miatt korlátlanul rendelkezésükre áll a táplálék, már igen. Ilyen körülmények között elég néhány betelepülő példány, és néhány év-évtized alatt máris felhőkben lepik el a parkokat, köztereket, lakótelepeket. A parlagigalamb-mentesítést csak akkor van esélye a döntéshozó városvezetőknek sikerre vinni, ha megértik és elfogadják, hogy az előállt helyzetért nem a madarak, hanem kizárólag az emberi gondatlanság, nemtörődömség okolható, és csak ezen okok megszüntetésével lehet kezelni a parlagi galamb problémát.

Lapostetőn gumiabroncsban fészkelő parlagi galamb (Fotó: Orbán Zoltán).
A szemetes, rendezetlen környezet elősegíti a parlagi galambok
megtelepedését. Parlagi galamb 2 tojásos fészekalja egy
lapos tetőn "felejtett" gumiabroncsban.

 

Lapostetőn feltámasztott járdalapok alatt fészkelő parlagi galamb (Fotó: Orbán Zoltán).
Ügyelni kell az alkalmazott épületgépészeti technikákra is,
mert az élelmes parlagi galambok a lehető leglehetetlenebb
helyekre, ... 
 
Lapostetőn feltámasztott járdalapok alatt fészkelő parlagi galamb fiókái (Fotó: Orbán Zoltán).

... például a képeken látott antenna állványt rögzítő járólap ...

 
Lapostetőn feltámasztott palalap alatt költő parlagi galamb ürülék fészke (Fotó: Orbán Zoltán).
... vagy a tetőpárkánynak döntött pala lap ...
 
Lapostetőn feltámasztott palalap alatt költő parlagi galamb ürülék fészke (Fotó: Orbán Zoltán).
... alá is képesek költeni. ...
 
Parlagi galamb pihenőhely Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
... Az odafigyelés sokat segít. A képen látható, funkció nélküli
fém konzol ideális éjszakázóhely a parlagi galamboknak, ...
 
Parlagi galamb pihenőhely alat felhalmozódott ürülék Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
... amit a madarak ki is használnak, így alatta rengeteg ürülék
halmozódik fel. 
 
Fél vekni kenyérrel etetett parlagi galambok egy fővárosi lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán).
Ne csodálkozzunk azon, hogy elárasztanak bennünket a
parlagi
galambok (és a patkányok), ha egyes
lakók negyed vekni ...

 
Fél vekni kenyérrel etetett parlagi galambok egy fővárosi lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán).
... kenyerekkel etetik "szegény" madarakat! - Életkép egy fővárosi
lakótelepről


Kapcsolódó oldalak







Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>


Köszönjük!


Orbán Zoltán