Tavi cankó
Rendszeres, de kisszámú átvonuló, régebben költött is Magyarországon, az utolsó fészkelését 1958-ban dokumentálták. Átvonuló példányait március és május, valamint július és szeptember között lehet megfigyelni. Kisebb csapatok át is nyaralhatnak. Védett vizeink természetes állapotának fenntartása mellett reménykedhetünk, hogy a faj ismét költ majd hazánkban. Az átvonuló madarak védelme érdekében a leeresztett halastavakon és természetes vizeken megfelelő táplálkozó és pihenőhelyet talál, így a faj hazánk részéről nem igényel ennél több természetvédelmi intézkedést. Afrikában, Dél-Ázsiában és Ausztráliában telel.
Az ázsiai sztyepptavak fészkelő madara, de Szibérián keresztül a Távol-Keletig elterjedt. Szikes tavak, mocsarak partján költ. Előfordul, hogy szerkők vagy más partimadarak kolóniájához csatlakozik. Fészekalja legtöbbször 4 tojásból áll, a fészekhagyó fiókák kiköltésében és nevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékát főleg a vízből szerzi, rovarok, rákok, férgek, szerepelnek étlapján.
Kifejlett tavi cankó nyári tollazattal
Kifejlett tavi cankó téli tollazattal
Fiatal tavi cankó
Hazai előfordulás