Pásztormadár
Magyarországon inváziós években jelenik meg rendszerint májusban, júniusban. Ilyenkor költése is előfordulhat. Többnyire seregélycsapatokkal vegyülve mozog. Elsősorban sáskákkal és más egyenesszárnyúakkal táplálkozik, valamint elfogyasztja a pókokat, bogarakat és a bagolylepkék hernyóit is. Vonuló, legjelentősebb telelőterülete India, de a Közel-Keleten és Észak-Afrika partvonalán is előfordul telente. Magyarországra május második felében érkezik.
Élőhelye, költése:
Elterjedési területe Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övében húzódik, invázió idején azonban nagy tömegben jelenik meg szokásos költőhelyeitől északnyugatra, így Közép-Európában is. A száraz sztyeppeket, félsivatagokat, a gyér növényzetű síkvidékeket kedveli, de hegyvidéken is költ. A sziklás, köves talajú területeken üregekben fészkel, esetenként szőlőben, gyümölcsösökben is megtelepszik. Nálunk általában épületekben és romokban talál fészkelőhelyet, elsősorban az Alföldön. Telepesen költ. A fészek fűcsomókból, szénából, szalmából, levelekből áll, amit tollal, szőrrel, papír- és rongydarabkákkal bélel. A fészeképítésben a tojó és a hím is részt vesz, az 5-6 tojáson azonban csak a tojó kotlik.
Hazai előfordulás