Több mint 50 000 km hosszúságú a hazai középfeszültségű szabadvezeték hálózat teljes hossza, ez több mint 600 000 db oszlopot jelent. Ha – elhelyezkedése miatt – nem is mindegyik jelent veszélyt a madarakra, még mindig rengeteg veszélyes oszlop áll szigeteletlenül. Az MME felmérésein alapuló becslések alapján az évente országszerte áramütés következtében elhulló madarak száma meghaladhatja negyvenezret, az eszmei értékben kifejezett természetvédelmi kár pedig a kétmilliárd forintot! Miközben a természetvédelem folyamatosan küzd az oszlopok szigeteléséért, megjelentek új oszloptípusok, amelyek a régieknél veszélyesebbek, és ráadásul a hagyományos módon (szigetelő papuccsal) nem ártalmatlaníthatók. Az áramütés okozta probléma hatékonyabb és gyorsabb megoldása érdekében új, madárbarát oszlop fejszerkezetek bevezetésére van szükség. Ezért – Szlovákiához és Németországhoz hasonlóan – Magyarországon is indokolt a jogszabályi változtatás, amelynek segítségével a középfeszültségű szabadvezeték hálózatokon kötelezővé kell tenni madárbarát szerkezetek alkalmazását és a régi oszlopok záros határidőn belüli ártalmatlanítását. Emellett szükséges a szigetelések folytatása, valamint a legveszélyeztetettebb területek és vezetékszakaszok feltárása, a természetvédelmi szempontú prioritások meghatározása, amiben a civil és az állami természetvédelem szervezeteinek szerepe kulcsfontosságú.

Problémafelvetés

Bármely madarat vagy más élő szervezetet akkor érhet áramütés, ha testén halad át az elektromos áram, azaz ha teste hidat képez egy magasabb és egy alacsonyabb elektromos potenciálú hely között. Ez szabadvezetékek oszlopain kétféleképpen alakulhat ki:
- Két vezető egyidejű érintésével (fázis-fázis rövidzárlat)
- Egy vezető és egy földelt oszlopelem (pl. kereszttartó kar vagy leesésgátló) egyidejű érintésével (földzárlat)

Ez azt jelenti, hogy minden olyan oszlop, amelyen egy madár a szárnyaival, lábaival, fejével, vagy esős, nyirkos időben a tollaival egyidejűleg érinthet két vezetőt vagy egy vezetőt és egy földelt oszlopelemet, veszélyt jelent madarainkra. A leggyakoribb a földzárlat kialakulása, mivel két vezető egyidejű érintéséhez a legtöbb oszloptípus esetében viszonylag nagy távolságot kell áthidalnia egy madárnak, míg egy kereszttartón ülve még egy kis termetű madár is könnyen megérintheti valamelyik vezetőt.
A madarak sérülékenységét az alábbi tényezők befolyásolják:
- A szabadvezeték elhelyezkedése (a vezeték által kettészelt élőhely)
- Az oszlopfej szerkezete
- Az egyes madárfajokra, madárfaj-csoportokra jellemző viselkedés
- A madár mérete
- A madár repülési biztonsága (a fiatal madarak veszélyeztetettebbek)
- Időjárás (látási viszonyok, tollazat nedvessége, oszlopelemek nedvessége)

A fiatal madarak több okból is fokozott veszélynek vannak kitéve. Repülési képességeik még messze nem olyan jók, mint az öreg madaraké, és ez elsősorban leszálláskor mutatkozik meg. Egy oszlopon ügyetlenkedve a fiatal madarak könnyen érinthetnek vezetőket. Mivel pedig nem olyan ügyesek még a levegőből indított vadászatban, mint öregebb fajtársaik, szívesebben vadásznak ülőhelyekről, azaz valószínűleg gyakrabban ülnek fel szabadvezetékek oszlopaira (Janss és Ferrer 2001, Lehman et al. 1999). Az öreg egyedek emellett saját, jól ismert territóriumaikban megszokott ülőhelyeket használnak, míg a fiatal egyedek kóborlásaik során ismeretlen területeket látogatnak meg.


Szintén fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben. Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége akár százszorosa is lehet a száraz tollénak. Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél megégtek (APLIC 1996, Lehman et al. 1999). Valószínű, hogy a legtöbb áramütéses esetben az áldozat azonnal elpusztul. Ha nem, akkor égési sérülésekkel vagy lebénulva a földre zuhan, ahol azután hosszabb-rövidebb szenvedés után pusztul el. A madarak soha nem tanulhatják meg, hogy a szabadvezetékek oszlopai veszélyesek, hiszen az oszlopra ülve vagy nem tapasztalnak semmit, vagy tapasztalatuk halálos.

Egy speciális probléma merül fel gólyáink védelmével kapcsolatban. A hazai gólyaállomány legnagyobb része a hagyományosan használt kémények és fák helyett ma már elektromos vezetékek oszlopaira építi fészkét. Ehhez a települések belterületein található kisfeszültségű, 10 kV-os hálózat oszlopait használják a madarak. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára. A gólyákat áramütés érheti a fészek építése közben, de áramütés érheti a fészekből kieső fiókát, vagy kirepülést követően a fiatal madarakat a környező oszlopok bármelyikén. Ezzel együtt a fészek anyaga zárlatot okozhat, fokozott korróziót idéz elő az elektromos felszerelésben, és egy évek óta használt, nagy méretű fészek súlya alatt le is szakadhatnak a vezetékek. Volt már példa arra is, hogy zárlat következtében kigyulladt a fészek, vagy áramfogyasztóként működött. Ennek a problémának a megoldására való közös törekvés az MME és az áramszolgáltatók között több évtizedes múltra tekint vissza, és jelentős eredmények születtek.

A felmérésről röviden
 

• A felmérés során egy tetszőlegesen kiválasztott középfeszültségű vezetékszakasz oszlopait kell végigjárni, a vezeték mentén haladva. Próbálja meg azokat a vezeték szakaszokat ellenőrizni, aminek a közelében jelentősebb a madármozgás (pl. halastavak-, gyepterületek közelében). Fontos, hogy ne magas-feszültségű oszlopsort ellenőrizze (ezek azok a hatalmas, kettő-négy lábon álló fém óriások), hanem középfeszültségű vezetékek oszlopait (általában 20 kV-os). Ezek általában nem magasabbak 10 méternél, s leggyakrabban betonból, néha fából vagy fémből készülnek.
• Alaposan vizsgálja át az ellenőrzött oszlopok legalább 10 m-es körzetét.
• Ha van madártetem egy oszlop töve körül, határozza meg a fajt, írja le a maradvány állapotát (feltételezett korát), és vizsgálja meg, láthatóak-e az áramütés nyomai. Ezek égésnyomok, általában az elülső-alsó szárnyél(ek)en és/vagy a láb(ak)on. Áramütés nyomait csak friss áldozatokon lehet észlelni.
• Töltse ki az adatlap megfelelő celláit, a lentebb részletezett módon.
• Ha oszlopoktól távolabb, a vezeték alatt talált elhullott madarat, és áramütés nyomait nem lehet rajta felfedezni, akkor feltételezhető, hogy a madár vezetéknek ütközött. Ezt az adatlap megjegyzés rovatában tüntesse fel.
• Ha egy oszlop alatt nincs madártetem, húzzon egy vonást a megfelelő oszlop-kategóriához az adatlapon (2. résznél) és haladjon tovább. Az adatok összevethetősége érdekében fontos tudni az ellenőrzött oszlopok számát, méghozzá a főbb típusokat is megkülönböztetve.
• Lehetőség szerint a bejárt útvonalat térképen is jelölje, melyet mellékeljen a kitöltött adatlaphoz.
• Ha rendelkezik GPS készülékkel, akkor határozza meg az oszlopok helyének koordinátáit. (Különösen fontos ez az első, az utolsó és azon oszlopok esetében, melyek alatt elpusztult madarakat talált!)
• Ha a GPS-el a bejárt vezetékszakasz vonalát is rögzíteni tudja (un. tracklog), akkor azt is küldje meg számunkra.
• Amennyiben lehetősége van, akkor egy-egy vezetékszakaszt évente több alkalommal is bejárhat, így rendszeres információink lesznek az egyes szakaszokról.
• Fényképek készítését külön megköszönjük! Ilyenkor az adatlap megjegyzés mezőjében jelezze, hogy mi a megküldött képfájl neve. A fotókat lehetőleg JPG formátumban mellékeljék!
• Amennyiben a felmért oszlopok között szigeteltek is vannak, akkor a megjegyzés mezőben jelezheti, hogy a szigetelő papucsok megfelelően vannak-e felhelyezve, esetleg valamelyik már leesett, vagy túl rövid az adott kereszttartóra stb.

A program fő célja, hogy a különösen veszélyesnek tartott szakaszokon az oszlopokat felszereljék szigetelő papucsokkal vagy más műszaki megoldással tegyék biztonságossá az oszlopfej-szerkezeteket (pl. ENSTO burkolat), melyek által nagyrészt elkerülhetőek lennének az áramütések. Ezért fontos, hogy információink legyenek az oszlopokról. Ha egyes szakaszokon több alkalommal is gyűjtenénk információkat, akkor a változásokat is nyomon tudnánk követni!

Letöltések

Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére - 2008. október 23. – november 23. >>
Nyomtatható verzió, Adobe Acrobat Reader dokumentum formátumban. (95 kB)

Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez (KFO) >>
Részletes útmutató a KFO adatlap kitöltéséhez, példákkal illusztrálva. (527 kB)

Középfeszültségű oszlop ellenőrző adatlap (KFO) .xls >>
Az adatlap elektronikusan is kitölthető MS excel formátumban. (114 kB)

Középfeszültségű oszlop ellenőrző adatlap (KFO) .pdf >>
Az adatlap pdf formátumban, nyomtatáshoz készített verzió. (84 kB)

Madárfajok maradványainak meghatározása

A program felmérései során elpusztult madarak friss tetemeit vagy sok esetben azok régebbi maradványait kell meghatározni, ami az utóbbi esetén különösen nehéz feladat. Sokszor már csak tollakat és csontokat találunk, s azok fajszintű azonosításához az érintett fajok kíváló ismerete szükséges.

Mit tehet, ha a megtalált maradványok alapján nem tudja biztosan azonosítani a madár faját?
 

• 1. Ha a megtalált madár rendjét vagy családját könnyen meg tudja határozni, akkor annak megadása is elegendő.
• 2. Ha lehetősége van fotókat készíteni, akkor azok segítségével később is meghatározható a kérdéses madárfaj.
• 3. A készített fotókat megküldheti a program szervezőinek vagy olyan ismerősének, aki segít Önnek a madártetem vagy maradványok meghatározásában.
• 4. A fotók alapján saját maga is megpróbálkozhat a határozással, a tetem, a tollak vagy a csontok alapján. Ehhez segítséget nyújtanak az interneten megtalálható adatbázisok és képgalériák is.

Feathers (tollak) >>
A holland Michel Klemann által működtetett angol nyelvű honlapon jelenleg több mint 250 madárfaj tollai között kereshetnek a látogatók. A KFO felmérések során talált tollak alapján a maradványok meghatározásához sok esetben nyújthatnak segítséget az oldalon látható fotók.

Bird Skull Collection (madárkoponya gyűjtemény) >>
Az angol nyelvű honlapon mintegy 800 különböző faj koponyájáról találhatóak fotók, általában három különböző nézetből. Néhány fajról teljes, körbeforgatható csontvázak is megtekinthetőek (3D flash animáció). Az oldalakon található határozóban a legfontosabb morfológiai jellemzők, méretek alapján is kereshetnek. A KFO felmérések során talált csontmaradványok meghatározásához sok esetben nyújthatnak segítséget az oldalon látható fotók (főként a koponyák esetében).

Felhívás

A program eddigi működése során számos felmérőnk küldött madártetemekről és maradványokról készített fotókat, melyeket a későbbiekben felhasználhatunk egy olyan adatbázishoz, melyet közzéteszünk honlapunkon, s minden felmérőnk használhatja majd határozási munkájához.

Kérjük, hogy küldjön Ön is olyan fotókat, melyeket a KFO felmérések során készített, legyenek azok meghatározott vagy nem azonosított fajhoz tartozó, bármilyen állapotban lévő maradványok, s ezzel hozzájárulhat egy mindannyiunk számára használható on-line határozó elkészítéséhez és folyamatos bővítéséhez! Segítségét ezúttal is köszönjük!

KFO hírek
A KFO programról és eredményeiről olvashat részletes anyagokat a következő linkre kattintva.
KFO program hírei >>